Spiró György

Nem tévesztendő össze a következővel: Spira György.

Spiró György
Stekovics Gáspár felvétele
Született	1946. április 4. (78 éves)[1] Budapest[2][3]
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	két gyermek
Foglalkozása	színműíró egyetemi oktató fordító író esszéíró irodalomtudós neveléstudós színigazgató lapszerkesztő színházi rendező
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1965–1970)
Kitüntetései	József Attila-díj (1982) Erzsébet-díj (1990) Déry Tibor-díj (1993) Madách Imre-díj (1994) Szép Ernő-jutalom (1997) Harsányi Zsolt-díj (2002) Szép Ernő-jutalom (2004) Füst Milán-jutalom (2005) Prima Primissima díj (2005) Kossuth-díj (2006) AEGON művészeti díj (2006) Gundel művészeti díj (2006) Hazám-díj (2020) Kortárs Magyar Dráma-díj (2021)
Spiró György aláírása
IMDb PORT.hu MTMT MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Spiró György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Spiró György (Budapest, 1946. április 4. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habilitált egyetemi docens.^[4]

Édesapja Spiró Miklós mérnök (?–1973),^[5][6] édesanyja Kelemen Klára (?–2003) színésznő volt.^[4][7][8] Apai ágon távoli unokabátyja a híres munkácsi csodarabbi, Spira Lázár.^[9] Az Újpesti rakpart 8. számú házában lakott 1976-ig. Itt járt iskolába a Sziget (mai Radnóti) utcában. A Váci úti Bolyai Gimnáziumban 1964-ben érettségizett, ahol a magyar-latin szakos tanár – egyben osztályfőnök – elemzésének is köszönhetően már akkor elhatározta, hogy drámaíró lesz.^[10] Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult magyar–orosz–szerb-horvát szakon 1965–70 között. 1970–71-ben a Magyar Rádió külpolitikai újságíró-gyakornoka. Az Újságíró Főiskolán 1972-ben szerzett újságíró és szociológus diplomát.

1971-től 1978-ig a Corvina Könyvkiadó idegen nyelvű szerkesztője, majd 1978–81 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének tudományos munkatársa volt. Az ELTE Világirodalmi Tanszékén, majd 1992-től az Esztétika Tanszéken tanít. 1981-től az irodalomtudományok kandidátusa.

1986-tól 1992-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992–95 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. 1990-től 1997-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1997-től habilitált docens, 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. 2016 februárjától 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színház művészeti főtanácsadója volt.^[11][12]

Tagja a Magyar PEN Clubnak, 1975-től 1998-ig a Magyar Írószövetség tagja, 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2008-tól nyugdíjas.^[4]

Nős, gyermekei: Zoltán (1987) és Fanni (1991).^[13]

A legtermékenyebb drámaírók egyike. Darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak. Több darabjának (Az imposztor, Csirkefej, Koccanás) ősbemutatója a budapesti Katona József Színházban volt. Első bemutatót tartott műveiből a Krétakör Színház (Árpádház), a Radnóti Miklós Színház (Prah) és a Budapesti Kamaraszínház is.

2009-ben vitát váltott ki 1984-es, Jönnek című verse.^[14][15] 2015-ben a Kuruc.info radikális weblap közölte a fenti verset, felháborodásának adva hangot Spiró munkásságával kapcsolatban.^[16]

Mások azt vetették szemére, hogy meghonosította a mocskos, trágár beszédet a magyar színpadokon, elsősorban 1989-ben bemutatott Csirkefej című drámájával.^[17] Ezen túl trágár szavak tömkelegével van tele több más műve is, mint például a Koccanás.^[18]

• 1974 – Kerengő (regény) Szépirodalmi ; (2012, Magvető)
• 1977 – História (versek); Szépirodalmi, Budapest, 1977
• 1981 – Az ikszek (regény) Szépirodalmi; (2005, Magvető)
• 1981 – Miroslav Krleža; Gondolat, Budapest, 1981 (monográfia)
• 1982 – A békecsászár (drámák: Hannibál; Balassi Menyhárt; Kőszegők; Káró király; A békecsászár) Magvető
• 1985 – Magániktató (tanulmányok, drámák); Szépirodalmi, Budapest, 1985
• 1986 – A közép-kelet-európai dráma. A felvilágosodástól Wyspiański szintéziséig (tanulmányok) Magvető
• Márton László: Kínkastély. Nézőjáték. Spiró György Az Ikszek című regénye nyomán; in: Lepkék a kalapon. Három dráma; Magvető, Budapest, 1987
• 1987 – Álmodtam neked (elbeszélések); Szépirodalmi, Budapest, 1987
• 1987 – Csirkefej. Darabok (drámák: Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor; Csirkefej) Magvető
• 1990 – A jövevény. Regény; Európa
• 1992 – Kanásztánc. Válogatott esszék, vallomások, publicisztikák; Ab Ovo, Budapest, 1992
• 1994 – T-boy. Rémnovellák; Ab Ovo, Budapest, 1994
• 1997 – Mohózat. Drámák (Ahogy tesszük; Legújabb Zrínyiász; Árpádház; Dobardan; Vircsaft; Kvartett); Helikon, Budapest, 1997
• 1997 – Shakespeare szerepösszevonásai (tanulmány); Európa, Budapest, 1997 (Mérleg)
• 2000 – Álmodtam neked. Régi és új novellák; Scolar, Budapest, 2000
• Amíg játszol. Beszélgetés Spiró Györggyel, 1998/99.; riporter Jámbor Judit; Scolar, Budapest, 2000
• 2001 – A Jégmadár (regény) Ab Ovo
• 2002 – Honderű (drámák: Honderű, Fogadó a Nagy Kátyúhoz, Szappanopera, Elsötétítés); Ab Ovo, Budapest, 2002
• 2003 – Három dráma (Az imposztor, Csirkefej, Kvartett); Scolar, Budapest, 2003
• Mit ír az ember, ha magyar. Esszék, 1994–2003; Ab Ovo, Budapest, 2003
• 2004 – Koccanás (komédia); Scolar, Budapest, 2004
• 2005 – Fogság^[19] (regény, ISBN 9631424308) Magvető (lásd itt) (és itt)
• 2006 – Spiró György Fogság. Széljegyzetek; Magvető (Spiró György hatvanadik születésnapja alkalmából; tartalmaz egy interjút a szerzővel, a regény megírásához használt legfontosabb források jegyzékét, kritikákat, és a Fogság világát idéző időrendi táblát, rajzokat, fényképeket); összeállította: Dávid Anna; Magvető, Budapest, 2006
• 2007 – Messiások. A jövevény ISBN 9789631425529, Magvető
• 2008 – Drámák; Scolar, Budapest, 2008–
  • 1. Átiratok 1. / Jeruzsálem pusztulása / Czillei és a Hunyadiak / Szilveszter; 2008
  • 2. Átiratok 2. / Optimista komédia / Švejk / Mario és a varázsló; 2009
  • 3. Az imposztor / Csirkefej / Kvartett; 2009
  • 4. Vircsaft / Honderű / Szappanopera / Prah; 2010
  • 5. A békecsászár / Árpád-ház / Príma környék; 2012
  • 6. Helló, doktor Mengele! / Elsötétítés; 2015
• 2009 – Feleségverseny. Regény ISBN 9789631427219 Magvető
• 2010 – Tavaszi Tárlat. Regény ISBN 9789631428414 Magvető
• Marianna D. Birnbaum: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben. Három beszélgetés; Magvető, Budapest, 2010
• 2011 – Kémjelentés (novellák) ISBN 9789631428674 Magvető
• 2012 – Magtár. Cikkek, tanulmányok, 2004-2012; Magvető, Budapest, 2012 ISBN 9789631430080
• 2013 – Álmodtam neked (Régi és új novellák) ISBN 9789632440132 Magvető
• 2015 – Diavolina. Regény ISBN 9789631432497 Magvető
• 2016 – Válogatott esszék 1979–2016 ISBN 9789631433784 Magvető
• 2017 – Kőbéka. Mesély (regény) ISBN 9789631435191 Magvető
• Egyéni javaslat. Humoreszkek; Magvető, Bp., 2019
• Széljegy. Drámák, dramolettek, hangjátékok; Scolar, Bp., 2019
• Malaccal teljes éveink. Esszék; Magvető, Bp., 2020
• Sajnálatos események. Két tragédia közjátékkal Kádárról / Főtitkárok / Brioni közjáték; Scolar, Bp., 2020
• Mikor szabad ölni? Esszék; Magvető, Bp., 2021

• 1982 – József Attila-díj
• 1987 – A Kritikusok Díja (a Csirkefej című drámájáért)
• 1990 – Erzsébet-díj
• 1993 – Déry Tibor-díj
• 1994 – Madách Imre-díj
• 1997 – Szép Ernő-jutalom
• 1998 – Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj
• 2002 – Szépírók Társaságának díja (A jégmadárért)
• 2002 – Harsányi Zsolt-díj
• 2004 – Pro Urbe Budapest
• 2004 – Szép Ernő-jutalom
• 2004 – Dramaturgok díja (az Elsötétítés c. drámájáért)
• 2004 – A Kritikusok díja (a Koccanás c. komédiájáért)
• 2005 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – polgári tagozata kitüntetés: nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért
• 2005 – Füst Milán-díj a Fogság című regényéért
• 2005 – Prima Primissima díj
• 2006 – Kossuth-díj
• 2006 – AEGON művészeti díj
• 2006 – Gundel művészeti díj
• 2006 – Győri Könyvszalon alkotói díj (2006)^[20]
• 2007 – Alföld-díj
• 2009 – Visegrádi-díj^[21]
• 2009 – A XIII. kerület díszpolgára^[22]
• 2010 – Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj^[23]
• 2012 – Artisjus irodalmi nagydíj
• 2015 – Az évad legjobb magyar drámája (Helló, dr. Mengele!)^[24]
• 2020 – Hazám-díj^[25]
• 2021 – Kortárs Magyar Dráma-díj (Sajnálatos események c. írásáért)^[26]

• Spiró György a PORT.hu-n (magyarul)
• Sprió György életrajza Archiválva 2016. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben az Ab Ovo Kiadó honlapján
• Spiró György profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
• Spiró György.lap.hu – linkgyűjtemény
• 30 éves a rendszerváltás-sorozat, interjú
• A Katona József Színház bemutatói 1982 és 2008 között
• Spiró György művei műfordításokban – Bábel Web Antológia
• Feleségverseny (Könyvismertető) – SF-Portal
• Színházi adattár [1]
• Magtár (Könyvismertető)
• Balla István: Cigány állam Spiró víziójában – A FigyelőNet interjúja, 2009. május 25.
• Valuska László: Spiró György: Magyarország nem érdekes – Az Index.hu interjúja, 2009. május 25.
• 20 év – Beszélgetések Bárdos Andrással – Spiró György – A Tv2 interjúja, 2009. június 11.
• "Asztali beszélgetések... 3 – Közös örökségünk" – Spiró György és Csepregi András disputája. Szerk: Galambos Ádám; Luther Kiadó (2009)
• Spiró György bibliográfia; összeáll. Zágonyiné Szarvas Beatrix, Kiss Gyuláné; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 1992
• Spiró György. Ajánló bibliográfia; összeáll. Rónai Mónika; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 2009
• Spirományok. Kritikák és tanulmányok Spiró Györgyről; szerk. Pócsi István, Szegő János; L'Harmattan, Bp., 2010 (Dayka könyvek)
• Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar
• Asztali beszélgetések... – Beszélgetés a művészetről Spiró György, Vojnich Erzsébet és Galambos Ádám beszélgetése (videó)