Spanyolország borvidékei

Spanyolország borászata a római időkben alakult ki. A Római Birodalom bukása után többé-kevésbé változatlan módon maradt fenn, majd az Európai Unióba lépés után hirtelen átalakult; jelenleg is viharosan fejlődik. Ennek okai között említendő, hogy bár az országban lényegesen nagyobb területen termelnek szőlőt, mint akár Francia-, akár Olaszországban, éves termése lényegesen kisebb azokénál. Ennek fő okai:

• az aszályos éghajlat,
• a ritkás telepítés,
• a sok idős, csekély hozamú ültetvény.

Az ország 17 autonóm közösségéből 15-ben van legalább egy borvidék. Ezeket hét borrégióba vonják össze:^[1]

• északnyugati borrégió (Galicia, Asztúria, Kantábria, de ezek közül Asztúriában és Kantábriában nincs borvidék)
• Ribera del Duero borrégió (Kasztília és León)
• Ebro borrégió (Baszkföld, Aragónia, La Rioja, Navarra)
• mediterrán partvidéki borrégió (Katalónia, Valencia, Murcia)
• központi fennsíki borrégió (Madrid, Kasztília-La Mancha)
• andalúz borrégió (Andalúzia)
• kanári borrégió (Kanári-szigetek).

A spanyol jogszabályok két kategóriába sorolják a borvidékeket:

• D.O. (Denominación de Origen, védett eredetű) a bor igazoltan olyan helyről származásik, ahol a szőlőültetés és a borkezelés szabályozott. 2008-ig 65 borvidék kapta meg ezt a besorolást, 2009-ben további négy. Ez a francia AOC rendszer spanyol megfelelője.
• D.O.C. (Denominación de Origen Calificada): olyan, D.O. típusú terület, ahol különösen kiemelkedő minőségű borok készülnek. Spanyolországban eddig csak két borvidék:
• Rioja és
• Priorat

kapta meg ezt a címet.

• Vino de Finca: olyan birtokbor, amelyet legalább öt évig egy, már tíz éve nemzetközileg ismert birtok saját szőlőjében termelnek (Prioratban például ilyen a Clos Mogador).
• DO Pago: Egyetlen, de nem DO-területen található birtok egyetlen egyedi részéről (dűlőjéből) származó bor. Ez egy viszonylag új, a 2000-es évek közepén bevezetett bor. 2008-ig 4 termőhely kapta meg ezt a besorolást, 2012-ig további hét.^[2]
• VdlT (Vino de la Tierra): nem DO területről származó, de azonosítható regionális karakterű asztali bor. Ez a francia „Vin de Pays” spanyol megfelelője. 2012-ben 42 bor tartozott ebbe a kategóriába, de közülük csak kettő jelentős:
  • Vino de la Tierra de Castilla,
  • Vino de la Tierra de Castilla y León.
• VC (Vino Comarcal): adott térségből származó asztali bor, minőségi követelmények nélkül.
• VdM (Vino de Mesa): különböző vagy éppen nem minősített területeken szüretelt szőlőből, akár különböző évjáratokból készített asztali bor.

A DO és DOC borok érlelési típusát a palackokon ún. hátsó címkéken tüntetik fel. Az egyes borvidékek az alábbi kategóriák számára az itt feltüntetett minimálisnál hosszabb érlelési időt is előírhatnak, és ezt például Riojában meg is teszik.

• Joven: fiatal bor, érlelési elvárás nélkül — általában a szüret utáni évben palackozzák és dobják piacra. Előtte érlelhetik rövid ideig hordóban, de ez nem kötelező.
• Crianza: a vörösbor legalább 24 hónapig és ebből legalább 6 hónapot kis tölgyfahordóban érlelt; a fehérborok és rozék legalább egy évesek.
• Reserva: a vörösbor legalább 36 hónapig érlelt; ebből legalább 12 hónapot kis tölgyfahordóban, a többit palackban. A fehérborokat és a rozékat legalább két évig érlelik, amiből legalább fél évet hordóban. Általában a jobb évjáratokból készül.
• Gran Reserva: csak kiváló évjáratokból készíthető. A vörösbor legalább 60 hónapig érlelt, amiből legalább 24 hónapot hordóban és legalább 36 hónapot palackban kell töltenie. A fehér- és rozéborokat legalább négy évig kell érlelni, ezen belül ebből legalább fél évig hordóban.

A fehér- és rozé Reserva és Gran Reserva borok igen ritkák. Sok Reserva vagy Gran Reserva bort a törvényesnél jóval tovább érlelnek.

Az Atlanti-óceán közelsége miatt Galicia éghajlata jóval csapadékosabb Spanyolország többi részénél, ezért vezető szőlőfajtát az ország többi borrégiójában nem vagy csak alárendelten termesztik. Az ország többi borrégiójában a vörösborszőlők dominálnak, itt azonban főleg (bár messze nem kizárólag) fehérborokat készítenek. Fontosabb borszőlő fajták:

• mencía,
• albariño,
• espadeiro,
• torrontés,
• treixadura,
• godello.

Az albariño szőlőfajtát ez a termőterület (elsősorban a Rias Baixas borvidék^[3]) tette híressé; a hazai piacon kimondottan drága borokat készítenek belőle. Sikerét látva Ausztráliában is telepíteni kezdték. Ott fedezte fel Jean-Michel Boursiquot francia ampelográfus, hogy az albariño a savagnin szőlővel azonos. A francia jura borvidéken a savagninból készítik különleges eljárással az úgynevezett vin jaune-t. A 2000-es években az is kiderült, hogy ez a fajta nem más, mint a tramini, ami a fűszeres tramini szerényebb rokona. Ezt az azonosítást az ausztrál központi kutatóintézet DNS vizsgálatai megerősítették, és 2009 óta Ausztráliában az addig albariño néven forgalmazott borokat savagninként vagy traminerként kell palackozni.^[4]

Borvidékek:

• Rias Baixas borvidék,
• Ribeiro borvidék,
• Ribera Sacra borvidék,
• Valdeorras borvidék,
• Monterrei borvidék.

Fontosabb borszőlő fajták:

• tinta de toro,
• grenache (spanyol neve: garnacha),^[5]
• mencía,
• prieto picudo,
• verdejo,
• malvázia,
• tempranillo.^[6]

Borvidékek:

• Bierzo borvidék,
• Tierra de León borvidék,
• Valles de Benavente borvidék,
• Arlanza borvidék,
• Cigales borvidék,
• Ribera del Duero borvidék,
• Valtiendas borvidék,
• Rueda borvidék,
• Toro borvidék,
• Tierra del Vino de Zamora borvidék,
• Arribes borvidék.

Fontosabb borszőlő fajták:

• tempranillo (aragonez néven),
• grenache,
• cariñena,
• verdejo,
• macabeo,
• malvázia.

A graziano fajtát jóformán csak abban a régióban termesztik és csekély hozama miatt még itt is csak kis területen, főleg a Rioja borvidéken, ahol a legfinomabb borok házasításához használják.^[7]

Borvidékek:

• Bizkaiko Txakolina borvidék,
• Arabako Txakolina borvidék,
• Getariako Txakolina borvidék,
• Navarra borvidék,
• Rioja borvidék,
• Campo de Borja borvidék,
• Somotano borvidék,
• Carineña borvidék,
• Calatayud borvidék.

Fontosabb borszőlő fajták:

• mourvèdre (Spanyolországban monastrell néven),
• grenache,
• tempranillo,
• bobal,
• airén,
• muskotály,
• macabeu,
• xarel lo,
• parellada,
• cabernet franc (Katalóniában).

Borvidékek:

• Empordà – Costa Brava borvidék,
• Pla de Bages borvidék,
• Alella borvidék,
• Costers del Segre borvidék,
• Penedès borvidék,
• Tarragona borvidék,
• Monstant borvidék,
• Priorat borvidék,
• Terra Alta borvidék,
• Utiel–Requena borvidék,
• Valencia borvidék,
• Alicante borvidék,
• Yecla borvidék,
• Jumilla borvidék,
• Bullas borvidék.

Kasztília-La Mancha tartományban a szőlővel beültetett terület 600 000 hektár — ez az összes spanyol szőlőtermő terület fele, Európa szőlőültetvényinek 17 %-a.^[8]

Fontosabb vörösborszőlő fajták:

• tempranillo (helyi neve: cencibel),
• mourvèdre (Spanyolországban monastrell néven),
• grenache (garnacha tinta néven),
• moravia,
• cabernet sauvignon,
• merlot,
• syrah,
• petit verdot.

Fontosabb fehérborszőlők:

• airén,
• macabeo (macabéo néven),
• chardonnay,
• sauvignon blanc,
• moscatel de grano menudo (muskotály),
• verdejo.
• albillo,
• borba.

Borvidékek:

• Mondéjar borvidék,
• Vinos de Madrid borvidék,
• Méntrida borvidék,
• Manchuela borvidék,
• Almansa borvidék,
• Ribera del Júcar borvidék,
• La Mancha borvidék,
• Valdepeñas borvidék,
• Ribera del Guadiana borvidék.

Fontosabb borszőlő fajták:

• palomino,
• listán,
• Pedro Ximenez,
• muskotály,
• zalema.

A régióban hat DO minősítésű borvidék van:

• Jerez-Xérès sherry borvidék (a legfontosabb, az ún. „Sherry-háromszög” Cádiz tartományban, Jerez de la Frontera, Sanlúcar de Barrameda, és El Puerto de Santa María között). A három engedélyezett szőlőfajta a palomino (95 %), a Pedro Ximénez (PX) és az alexandriai muskotály. A muskotályt elsősorban édesítésre használják. A PX-ből csak intenzíven édes borokat készítenek, és mustját gyakran a Montilla–Moriles borvidékről hozzák be.
• Montilla–Moriles borvidék (a második legfontosabb),^[9]
• Málaga és Sierra de Málaga borvidék,
• Alicante borvidék (1957 óta) — hagyományos desszertbora a fondillon.
• Condado de Huelva borvidék,

Ebbe a régióba Spanyolország két nagy és egymástól ugyancsak távol eső szigetcsoportját vonják össze.

Fontosabb borszőlő fajták:

• mencía,
• listán negro,
• verdello,
• godello,
• forastera,
• listán,
• muskotály.

Borvidékek:

A Kanári-szigeteken:

• Lanzarote borvidék (Lanzarote szigetén),
• La Palma borvidék (La Palma szigetén),
• La Gomera borvidék (La Gomera szigetén),
• El Hierro borvidék (El Hierro szigetén),
• Gran Canaria borvidék (Gran Canaria szigetén),
• Tacoronte-Acentejo borvidék (Tenerife szigetén),
• Valle de la Orotava borvidék (Tenerife szigetén),
• Ycoden-Daute-Isora borvidék (Tenerife szigetén),
• Valle de la Güimar borvidék (Tenerife szigetén),
• Abona borvidék (Tenerife szigetén).

A Baleár-szigeteken:

• Pla I Levant borvidék (Mallorca szigetének délkeleti részén),
• Binissalem borvidék (Mallorca szigetének közepén).

• Kárpáti Péter: Katalán cava és bortúra
• Map of Spain Wine Regions
• Dula Bence, Mészáros Gabriella, Rohály Gábor, 2012: A világ híres borvidékei. Borkultúra Központ, Eger, pp. 77–84.