Sárosizsép

	Sárosizsép (Žipov)
	Sárosizsép látképe
; Sárosizsép címere	; Sárosizsép zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1354
Polgármester	Pavol Janus
Irányítószám	082 41
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	294 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	37 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	391 m
Terület	7,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 57′ 57″, k. h. 21° 05′ 08″48.965833°N 21.085556°EKoordináták: é. sz. 48° 57′ 57″, k. h. 21° 05′ 08″48.965833°N 21.085556°E
	Sárosizsép weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosizsép témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sárosizsép (szlovákul: Žipov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 15 km-re keletre, a Szinye-patak és a Hernád között található.

Története

A falu a 13.-14. század fordulóján a német jog alapján keletkezett. 1354-ben „Isepvagasa” néven említik először. A 14. és 15. század fordulóján nemesi kúria épült a községben. 1405-ben „Isopo” néven említik. 1409-ben egy Jakab nevű nemes és családja a falu birtokosa. 1427-ben „Iseph”, „Isseph” néven szerepel az adóösszeírásban, mely szerint ekkor 21 portája adózott. A 16. században lakói zsellérsorba süllyedtek, sokan elvándoroltak a faluból; ekkortájt Fejér László nevű nemes birtoka. 1600-ban 10 lakott ház volt Izsépen. 1761-ben a német eredetű Rholloké. 1787-ben 37 háza és 323 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ISÉP. vagy Iszép, Zsipos. Tót falu Sáros Várm. földes ura Roly Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szedliczéhez közel, és annak filiája, határja középszerű.”^[2]

1828-ban 34 házában 254 lakos élt, akik földműveléssel, favágással, fuvarozással foglalkoztak. 1831-ben lakói részt vettek a koleralázadásban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izsép, (Zipow), tót falu, Sáros vmegyében, Bajor fiókja: 156 kath., 85 evang., 2 zsidó lak. Erdő. Meglehetős föld. F. u. többen. Ut. p. Eperjes.”^[3]

A 20. század elején sok lakója kivándorolt Amerikába. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 328, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 256 lakosából 254 szlovák volt.

2011-ben 281 lakosából 261 szlovák.

Nevezetességei

Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1825-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
Klasszicista kastélya a 18. század végéről egy korábbi reneszánsz kastély alapjaira épült.
A Rhollo család klasszicista kúriája a 19. század első feléből.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Szekrényessy Attila: Egy felvidéki kastély hétköznapjai (A sárosizsépi Bujanovics-kastély) Plectrum kiadó Fülek, 2007. ISBN 978-80-89262-07-6 (Falutörténet, a Rholly és Bujanovics család története, Eperjes és Sáros megye magyarságának áttekintése egészen 1945-ig rengeteg forrásértékű archív fotóval, a kastély és a park alaprajzával.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 26.)

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

Sablon:Eperjesi járás m v sz Az Eperjesi járás települései
Eperjes (Prešov)
Ábrány (Abranovce) · Ádámfölde (Mošurov) · Andrásvágás (Ondrašovce) · Aranybánya (Zlatá Baňa) · Ásgút (Podhorany) · Bajor (Bajerov) · Berki (Rokycany) · Bertót (Bertotovce) · Berzenke (Bzenov) · Boroszló (Brestov) · Cselfalva (Čelovce) · Delnekakasfalva (Kokošovce) · Deméte (Demjata) · Eperjesenyicke (Haniska) · Erdőcske (Lesíček) · Felsősebes (Vyšná Šebastová) · Finta (Fintice) · Frics (Fričovce) · Fulyán (Fulianka) · Gellért (Geraltov) · Gergelylaka (Gregorovce) · Harapkó (Hrabkov) · Harság (Záborské) · Hedri (Hendrichovce) · Hüvész (Lúčina) · Istvánvágás (Štefanovce) · Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) · Janó (Janov) · Jánoska (Janovík) · Kacsány (Kvačany) · Kajáta (Kojatice) · Kapi (Kapušany) · Kapinémetfalu (Nemcovce) · Kapivágása (Šarišská Poruba) · Kelembér (Klenov) · Kellemes (Ľubotice) · Kende (Kendice) · Kiskökény (Trnkov) · Kiskörösfő (Okružná) · Kissáros (Malý Šariš) · Kisszilva (Malý Slivník) · Kisvitéz (Ovčie) · Komlóskeresztes (Chmeľov) · Láda (Lada) · Lászka (Lažany) · Lemes (Lemešany) · Licsérd (Ličartovce) · Lipnikpuszta (Lipníky) · Lubóc (Ľubovec) · Megye (Medzany) · Mérk (Mirkovce) · Miklósvágása (Miklušovce) · Monyhád (Chmiňany) · Nádfő (Šarišská Trstená) · Nagysáros (Veľký Šariš) · Nagyszilva (Veľký Slivník) · Nagyvitéz (Víťaz) · Porócs (Proč) · Pósfalva (Pušovce) · Radácsszentimre (Radatice) · Sárosberettő (Bretejovce) · Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) · Sárosbuják (Brežany) · Sárosizsép (Žipov) · Sebesváralja (Podhradík) · Senyék (Seniakovce) · Singlér (Šindliar) · Siroka (Široké) · Somos (Drienov) · Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) · Sósgyülvész (Dulova Ves) · Sósújfalu (Ruská Nová Ves) · Szárazvölgy (Suchá Dolina) · Szedikert (Záhradné) · Szedlice (Sedlice) · Szentkereszt (Krížovany) · Szinye (Svinia) · Szinyelipóc (Lipovce) · Szinyeújfalu (Chminianska Nová Ves) · Sztankahermány (Hermanovce) · Tapolykomlós (Chmeľovec) · Tarcaszentpéter (Petrovany) · Terjékfalva (Teriakovce) · Ternye (Terňa) · Töltszék (Tulčík) · Turina (Tuhrina) · Vargony (Varhaňovce) · Vörösvágás (Červenica) · Zsebefalva (Župčany) · Zsegnye (Žehňa)