Ugrás a tartalomhoz

Sánta Ferenc (hegedűművész, 1945–2024)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk ifjabb Sánta Ferenc hegedűművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Sánta Ferenc (egyértelműsítő lap).
Sánta Ferenc
Életrajzi adatok
Született1945. március 2.
Kaposvár
Elhunyt2024. október 22. (79 évesen)[1]
Budapest VII. kerülete[2]
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1963–1969)
Pályafutás
Aktív évek1958–
Hangszerhegedű
Díjak
Tevékenységzenész
Sablon • Wikidata • Segítség

ifjabb Sánta Ferenc (Kaposvár, 1945. március 2. – Budapest, VII. kerület, 2024. október 22.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás, a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti vezetője.

Pályafutása

[szerkesztés]

Cigányzenész családba született, édesapja, idősebb Sánta Ferenc (1919–2003) elismert, híres cigányzenész volt, de már a dédapja is hegedült, édesanyja Horváth Gizella. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de kilencévesen már apja zenekarában is bemutatkozott.

1952-től a kaposvári zeneiskolában Lehota Dezsőnél tanult hegedülni, és 13 évesen már a Kaposvári Szimfonikus Zenekarban játszott. Két évvel később Gréf Matild szakfelügyelő javaslatára felvételi nélkül bekerült a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába. 1963-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult Ney Tibornál, de eközben már országjáró cigányzenész volt, Kovács Apollóniát kísérte. Hegedűművészi és tanári diplomáját 1969-ben szerezte meg.

Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg. Cigányzenészként bejárta a világot, de időről időre klasszikus zenét is játszik; pályafutása elején például tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarnak is zenésze volt. Európa szinte minden országában játszott, járt az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában stb. Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, jelenleg az 1990-es képek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított is az OSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki.

A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, és azóta folyamatosan jelennek meg rádiós, televíziós és hanglemez-felvételei. Ezeken és koncertjein a cigányzene klasszikus darabjai mellett – többek között – Johannes Brahms, Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is játssza.

Ifj. Sánta Ferenc nős, felesége Bódi Magdolna, gyermekei Ferenc és Beatrix, mindketten tanult zenészek.

1981-ben megkapta a Magyar Televízió, 1982-ben a Magyar Rádió nívódíját. 1995-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2002-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2007-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 2009-ben Prima Primissima díjat kapott, 2011-ben Budapest, 2024-ben pedig Kaposvár díszpolgára lett.[3]

Elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Meghalt Sánta Ferenc, 2024. október 23.
  2. ↑ Imádott felesége után halt a prímáskirály, 2024. október 24.
  3. ↑ Kaposvár város napja: ők az idei kitüntetettek. Kaposvár Most, 2024. január 23. (Hozzáférés: 2024. január 25.)
  4. ↑ Lyra-díj http://www.geocities.ws/fivelyra/dij.html

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sánta_Ferenc_(hegedűművész,_1945–2024)&oldid=27546602”