Przybylski-csillag
HD 101065 | |
Megfigyelési adatok | |
Csillagkép | Kentaur csillagkép |
Epocha | J2000 |
Rektaszcenzió | 11h 37m 37.04110s[1] |
Deklináció | −46° 42′ 34.8754″[1] |
Távolság | 354,827 fé, 108,7903 pc |
Látszólagos fényesség | 7,996–8,020[2] |
Színkép típusa | B5[4] |
Változócsillag típusa | gyorsan oszcilláló Ap-típusú csillag[2][3] |
Pályaadatok | |
Évi parallaxis | 9,1920[1] |
Radiális sebesség | +12,4[5] |
Sajátmozgás | |
rektaszcenzióban | -46,757[1] |
deklinációban | +34,024[1] |
Fizikai adatok | |
Sugár | 1,90[7] R☉ |
Tömeg | 4,0 ± 0,1[6] M☉ |
Színindex (B-V) | +0,76[8] |
Színindex (U-B) | +0,20[8] |
Felszíni gravitáció | 4,2[9] |
Hőmérséklet | |
Felszín | 6600[9] K |
Kor | 56,6 ± 27,9[6] |
A Przybylski-csillag (HD 101065) gyorsan oszcilláló Ap-típusú csillag a Kentaur csillagképben, mintegy 355 fényévre a Naprendszertől.
Tulajdonságai
[szerkesztés]A HD 101065 a gyorsan oszcilláló Ap-típusú csillagok osztályának típuscsillaga. 1978-ban, fotometriai módszerrel mutatták ki, hogy 12,15 perces periódussal pulzál.[10]
Kimutatták egy (infravörös fényben) 14 magnitúdós kísérő jelenlétét is 8 ívmásodperc látszó távolságra a főcsillagtól (ami ténylegesen kb. 1000 CsE-nek felelne meg).[11] Későbbi vizsgálatok szerint azonban a megfigyelt objektum valójában több mint kétszer távolabb, mintegy 890 fényévre található tőlünk.[1]
Antoni Przybylski lengyel származású ausztrál csillagász 1961-ben figyelt fel a csillag különös színképére, amely alapján nem lehetett besorolni a hagyományos színképtípusok szerint. [12][13] A csillag spektrumában szokatlanul kevés vas és nikkel látszott, viszont a várhatónál jóval több ritka nehéz elem, így stroncium, holmium, nióbium, szkandium, ittrium, cézium, neodímium, prazeodímium, tórium, itterbium és urán. (Kezdetben úgy tűnt számára, hogy vas egyáltalán nincs is a színképben.) Későbbi kutatások kimutatták, hogy a vascsoport elemei ugyan megtalálhatók a csillagban, de a szokásosnál valamivel kisebb mennyiségben, a lantanoidák és egyéb ritka elemek aránya azonban jelentősen felülmúlja a normális értékeket.[3]
A csillag számos különféle (rövid felezési idejű) aktinoida elemet is tartalmaz, így aktíniumot, protaktíniumot, neptúniumot, plutóniumot, ameríciumot, kűriumot, berkéliumot, kaliforniumot és einsteiniumot. Az einsteinium leghosszabb életű izotópjának felezési ideje mindössze 472 nap. További, a csillagon megfigyelt radioaktív elemek közé tartozik a technécium és a prométium is.[14]
A Przybylski-csillag nagy, 23,8 ± 1,9 km/s sebességgel mozog a környezetében található csillagokhoz képest.[6]
Elméletek
[szerkesztés]A csillag sajátos tulajdonságait számos elmélettel próbálják magyarázni. A legérdekesebb ezek közül, hogy a csillagban a stabilitás szigetéhez tartozó, hosszú felezési idejű elemek találhatók (pl. 298fleróvium, 304unbinilium vagy 310unbihexium), és a megfigyelt aktinoidák ezek bomlástermékei, amelyek szekuláris egyensúlyban vannak a szülőelemeikkel.[15][16]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Brown, A. G. A.; et al. (Gaia collaboration) (August 2018). "Gaia Data Release 2: Summary of the contents and survey properties". Astronomy & Astrophysics. 616. A1.
- ↑ a b (2009) „VizieR Online Data Catalog: General Catalogue of Variable Stars (Samus+ 2007-2013)”. VizieR On-line Data Catalog: B/GCVS. Originally Published in: 2009yCat....102025S 1, B/gcvs. o.
- ↑ a b (2018) „Magnetic and pulsational variability of Przybylski's star (HD 101065)”. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 477 (3), 3791. o.
- ↑ VizieR Online Data Catalog: Henry Draper Catalogue and Extension, published in Ann. Harvard Obs. 91-100 (1918-1925)
- ↑ (2006) „Pulkovo Compilation of Radial Velocities for 35 495 Hipparcos stars in a common system”. Astronomy Letters 32 (11), 759–771. o. DOI:10.1134/S1063773706110065.
- ↑ a b c Tetzlaff, N.; Neuhäuser, R. & Hohle, M. M. (January 2011), "A catalogue of young runaway Hipparcos stars within 3 kpc from the Sun", Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 410 (1): 190–200, DOI 10.1111/j.1365-2966.2010.17434.x
- ↑ (2010) „Realistic model atmosphere and revised abundances of the coolest Ap star HD 101065”. Astronomy and Astrophysics 520, A88. o. DOI:10.1051/0004-6361/200913750.
- ↑ a b Wegner, G. (1976). „On the reddening and the effective temperature of HD 101065”. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 177, 99–108. o. DOI:10.1093/mnras/177.1.99.
- ↑ a b Cowley, C. R. (2000). „Abundances in Przybylski's star”. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 317 (2), 299–309. o. DOI:10.1046/j.1365-8711.2000.03578.x.
- ↑ (1978) „12.15 Minute Light Variations in Przybylski's Star, HD 101065”. Information Bulletin on Variable Stars 1436, 1. o.
- ↑ (2012) „Multiplicity of rapidly oscillating Ap stars”. Astronomy & Astrophysics 545, A38. o. DOI:10.1051/0004-6361/201118538.
- ↑ (1963. augusztus 1.) „The Spectrum of HD 101065”. Publications of the Astronomical Society of the Pacific 75 (445), 349–353. o. DOI:10.1086/127965.
- ↑ The Strangest (and Second-Strangest) Star in the Galaxy. Discover, 2017. június 30. [2019. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 10.)
- ↑ (2008. május 15.) „Identification of absorption lines of short half-life actinides in the spectrum of Przybylski's star (HD 101065)”. Kinematics and Physics of Celestial Bodies 24 (2), 89–98. o. DOI:10.3103/S0884591308020049.
- ↑ Jason Wright: Przybylski's Star III: Neutron Stars, Unbinilium, and aliens, 2017. március 16. (Hozzáférés: 2018. július 31.)
- ↑ (2017) „Isotope shift and search for metastable superheavy elements in astrophysical data”. Physical Review A 95 (6), 062515. o. DOI:10.1103/PhysRevA.95.062515.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Przybylski's Star című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- (2003) „Actinides in HD 101065 (Przybylski's Star)”. American Astronomical Society Meeting Abstracts #202 202, 32.09. o.
- Przybylski's Most Unusual Star