Prosztaglandin

A prosztaglandinok hormonhatással rendelkező lipidmolekulák, amelyek az állati (és emberi) szövetekben zsírsavakból keletkeznek. Közös jellemzőjük, hogy 20 szénatomból állnak és egy öt szénatomos gyűrűt is tartalmaznak. A jeltovábbító molekulák eikozanoid (20 szénatomos zsírsavak oxidációjából származó vegyület) csoportjába tartoznak.

Hatásaik igen változatosak a különböző szövetekben, sőt egyik szervben akár ellentéte is lehet egy másikban kifejtett hatásának. Helyi funkciója az őt megkötő receptortól és az ezáltal elindított sejten belüli szignáltól függ. A prosztglandinok jellemzően az őt termelő sejtre (autokrin hatás) vagy a közvetlen környezetre (parakrin hatás) gyakorolnak szabályozó befolyást. A többi hormontól abban is különböznek, hogy nem egy adott szerv termeli őket, hanem az egész szervezetben szétszórva, a legtöbb szövetben helyben szintetizálódnak.

A prosztaglandinoknak két származékuk van: a prosztaciklinek és tromboxánok. Az előbbiek a véredények falaiban képződnek, hatékony helyi értágítók és a vérlemezkék összecsapzódásának akadályozásával gátolják a véralvadást és vérrögképződést. A gyulladási folyamatban is részt vesznek.^[1] Ezzel szemben a vérlemezkékben szintetizált tromboxánok összehúzzák az érfalak simaizmait és elősegítik a vérlemezke-aggregációt.

Felfedezésük

A prosztaglandinokat először a svéd Ulf von Euler izolálta 1935-ben ondófolyadékból. Úgy vélte, hogy a prosztata választja el, ezért adott a vegyületnek erre utaló nevet.^[2] Valójában az ondóhólyag termeli. A későbbiekben kimutatták, hogy a prosztaglandinok többféle szövetben is képződnek és funkciójuk igen változatos. Kémiai szintézisüket a későbbi Nobel-díjas Elias James Corey végezte el 1969-ben.^[3] 1982-ben Sune Bergström, Bengt Samuelsson és John Robert Vane orvosi Nobel-díjat kaptak annak a felfedezéséért, hogy az aszpirin gátolja a prosztaglandinok szintézisét.

Bioszintézisük

A prosztaglandinok szinte minden szövetben és szervben megtalálhatóak. A legtöbb sejt szintetizálja őket és velük szabályozza a saját vagy a környező sejtek működését.

A kiindulópontja az arachidonsav, ahol a szintézis útja kettéágazik. Az egyik úton a ciklooxigenáz enzim készít belőle tromboxánt, prosztaciklint vagy prosztaglandin D-t, E-t vagy F-et. A másik lehetőség, hogy a fehérvérsejtekben, makrofágokban a lipoxigenáz enzim leukotriéneket termel. A kész prosztaglandinok aktív transzporttal kerülnek ki a sejt környezetébe.

A ciklooxigenáznak két formája van, a COX-1 a sejt alapműködése során is aktív, míg a COX-2-t különböző citokinek és növekedési faktorok aktiválhatják.

Azonosították a kisebb csoportok szintézisét végző enzimeket is. Például a prosztglandin D-szintáz állítja elő a prosztglandin H₂-ből (PGH₂) a PGD₂-t; a prosztaciklin-szintáz pedig a PGH₂-ből készít PGI₂-t.

Funkcióik

A különböző sejttípusokon legalább tíz különböző prosztaglandinreceptort fedeztek fel. A többi receptorhoz hasonlóan ezek is hét transzmembrán régióval rendelkeznek és G-proteinekhez kapcsolódnak. A receptorok különbözősége és különböző szervekben való előfordulása azzal jár, hogy a prosztaglandinok igen változatos hatásokat tudnak kifejteni:

összehúzódásra vagy elernyedésre bírják a simaizomsejteket
elősegítik vagy gátolják a vérlemezkék aggregációját
érzékenyítik a gerincvelő neuronjait a fájdalomingerre
megindítják a szülést
csökkentik a szemnyomást
szabályozzák a gyulladási folyamatot
szabályozzák a kalciumtranszportot
szabályozzák más hormonok szintézisét
befolyásolják a sejtek növekedését
a hipotalamuszon keresztül lázat okozhatnak
a vese mezengiális sejtjei révén növelhetik a vese filtrációs rátáját
a gyomor parietális sejtjeiben csökkenthetik a gyomorsavtermelést
patkányban hatnak az agy hímekre jellemző viselkedésének kialakításában^[4]

Mivel igen gyorsan lebomlanak, hatásuk legtöbbször csak helyi, vagy magára a kibocsátó sejtre (autokrin hatás) vagy a környező sejtekre (parakrin) hat.

Típusai

Az alábbi táblázatban a prosztaglandin I₂ (prosztaciklin) az E₂ és az F_2α hatásai kerülnek összehasonlításra:

Típus	Receptor	Funkció
PGI₂	IP	értágulás vérlemezke-aggregáció gátlása hörgőkitágulás
PGE₂	EP₁	hörgő-összehúzódás emésztőszervek simaizmainak összehúzódása
	EP₂	hörgőkitágulás emésztőszervek simaizmainak ellazulása értágulás
	EP₃	gyomorsavtermelés csökkenése gyomorfal nyálkatermelésének növelése terhes nőkben méhösszehúzódás emésztőszervek simaizmainak összehúzódása zsírlebontás gátlása autonóm idegrendszer neurotranszmittereinek felszabadítása^[5] vérlemezke-aggregáció fokozása^[6]^[7]
	ismeretlen	fájdalomérzet fokozódása láz
PGF_2α	FP	méhösszehúzódás hörgő-összehúzódás

Klinikai alkalmazások

A szintetikus prosztaglandinokat a következő célokra alkalmazhatják:

a szülés megindítására vagy abortusz esetén (PGE₂ vagy PGF₂, szükség esetén a progeszteronantagonista mifeprisztonnal együtt)
cianotikus szívfejlődési rendellenességgel született csecsemők esetén a ductus arteriosus záródásának megakadályozására(PGE₁)
gyomorfekély megelőzésére vagy kezelésére (PGE)
értágítóként iszkémiás betegekben vagy Raynaud-jelenségben
légzőszervi magas vérnyomás esetén
zöldhályog kezelésében (PGF2α)
impotencia kezelésére vagy péniszműtét utáni rehabilitációnál (PGE1).^[8]
madarak tojásrakó képességének zavara esetén^[9]
kozmetikai termékekben szempilla- és szemöldöknövesztő szerként

Gátlószerek

nemszteroid gyulladáscsökkentők, amelyek gátolják a ciklooxigenázokat (pl. aszpirin, ibuprofen, naproxen)
kortikoszteroidok (gátolják a foszfolipáz A2-t)
a COX-2 inhibitorai (celecoxib, rofecoxib stb.)
a gyulladáscsökkentő hatású ciklopentenon prosztaglandinok

Jegyzetek

↑ Nelson, Randy F.. An introduction to behavioral endocrinology, 3rd, Sunderland, Mass: Sinauer Associates, 100. o. (2005). ISBN 0-87893-617-3
↑ Von Euler US (1935). „Über die spezifische blutdrucksenkende Substanz des menschlichen Prostata- und Samenblasensekrets” (PDF). Wien Klin Wochenschr 14 (33), 1182–3. o. DOI:10.1007/BF01778029. ^{[halott link]}
↑ Nicolaou, K. C.. Classics in Total Synthesis. Weinheim, Germany: VCH, 65. o. (1996). ISBN 3-527-29284-5
↑ (2013) „Microglia are essential to masculinization of brain and behavior”. Journal of Neuroscience 33 (7), 2761–72. o. DOI:10.1523/JNEUROSCI.1268-12.2013. PMID 23407936. PMC 3727162.
↑ Rang, H. P.. Pharmacology, 5th, Edinburgh: Churchill Livingstone, 234. o. (2003). ISBN 0-443-07145-4
↑ (2001) „Activation of the murine EP3 receptor for PGE2 inhibits cAMP production and promotes platelet aggregation”. Journal of Clinical investigation 107 (5), 603–10. o. DOI:10.1172/JCI10881. PMID 11238561. PMC 199422.
↑ (2007) „Vascular wall-produced prostaglandin E2 exacerbates arterial thrombosis and atherothrombosis through platelet EP3 receptors”. Journal of Experimental Medicine 204 (2), 311–20. o. DOI:10.1084/jem.20061617. PMID 17242161. PMC 2118736.
↑ Medscape Early Penile Rehabilitation Helps Reduce Later Intractable ED
↑ LaBonde, MS, DVM, Jerry: Avian Reproductive and Pediatric Disorders (PDF). Michigan Veterinary Medical Association. [2008. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 26.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Prostaglandin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Orvostudományi portál
Biológiaportál

[isbn0-87893-617-3-1] Nelson, Randy F.. An introduction to behavioral endocrinology, 3rd, Sunderland, Mass: Sinauer Associates, 100. o. (2005). ISBN 0-87893-617-3

[2] Von Euler US (1935). „Über die spezifische blutdrucksenkende Substanz des menschlichen Prostata- und Samenblasensekrets” (PDF). Wien Klin Wochenschr 14 (33), 1182–3. o. DOI:10.1007/BF01778029. ^{[halott link]}

[Nicolaou-3] Nicolaou, K. C.. Classics in Total Synthesis. Weinheim, Germany: VCH, 65. o. (1996). ISBN 3-527-29284-5

[4] (2013) „Microglia are essential to masculinization of brain and behavior”. Journal of Neuroscience 33 (7), 2761–72. o. DOI:10.1523/JNEUROSCI.1268-12.2013. PMID 23407936. PMC 3727162.

[Rang-5] Rang, H. P.. Pharmacology, 5th, Edinburgh: Churchill Livingstone, 234. o. (2003). ISBN 0-443-07145-4

[6] (2001) „Activation of the murine EP3 receptor for PGE2 inhibits cAMP production and promotes platelet aggregation”. Journal of Clinical investigation 107 (5), 603–10. o. DOI:10.1172/JCI10881. PMID 11238561. PMC 199422.

[7] (2007) „Vascular wall-produced prostaglandin E2 exacerbates arterial thrombosis and atherothrombosis through platelet EP3 receptors”. Journal of Experimental Medicine 204 (2), 311–20. o. DOI:10.1084/jem.20061617. PMID 17242161. PMC 2118736.

[muse-8] Medscape Early Penile Rehabilitation Helps Reduce Later Intractable ED

[9] LaBonde, MS, DVM, Jerry: Avian Reproductive and Pediatric Disorders (PDF). Michigan Veterinary Medical Association. [2008. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 26.)

[1]