Premontrei rend

Premontrei kanonokrend (Ordo Praemonstratensis)
Szent Norbert (Maarten Pepyn festménye, 1637)
Rövidítés	OPræm
Egyéb nevek	norbertrend, fehér kanonokok
Alapító	Szent Norbert
Alapítva	1120
Jóváhagyva	1126
Típus	szerzetesrend
Generális apát	Jos Wouters
Székhelye	Róma, Viale Giotto 27.
Elhelyezkedése
a rend központja Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 52′ 44″, k. h. 12° 29′ 20″41.878888888889, 12.48877777777841.878889°N 12.488778°E
A Premontrei kanonokrend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Premontrei kanonokrend témájú médiaállományokat.

A premontrei kanonokrend (vagy norbertrend) a katolikus egyház egyik szerzetesrendje, amely Szent Ágoston reguláját követi. Fehér kanonokok néven is ismerik őket (öltözetük színe alapján). A rendet Szent Norbert 1120-ban alapította a franciaországi Laon melletti Prémontrében. Norbert nem sokkal később Magdeburg érseke lett. A premontrei rend rövidítése: O.Præm. A szerzetesi közösség Szent Ferenc és Szent Domonkos előfutárának tekinthető, mivel az őket megelőzően alapított rendek a településektől távol, a világtól elzárkózva éltek, és imádkoztak. A premontreiek, monostoraikat városokban vagy forgalmas helyek közelébe építették, és a szemlélődő életformát összekötötték a papi tevékenységgel.

A premontrei rendnél a nagyobb rangú kolostor (rendház) vezetője a prépost, a kisebb rangúé a perjel címet használja. A premontrei rendházakat és a hozzájuk tartozó javak összességét prépostságnak, illetve perjelségnek nevezik.

Szent Norbertnek komoly szándéka volt, hogy a németországi kanonoki közösségekben szigorúan szabályozott életformát vezessen be. 1120-ban a laoni egyházmegyében működött, így ott egy elhagyott helyen, az Aisne megyei Prémontrében, alapította meg kolostorát 13 társával együtt. Ők mindannyian reguláris kanonokok voltak, és Szent Ágoston reguláját követték, de elfogadtak egy függeléket is, amely nagyobb szabadságot biztosított számukra. Norbert jó barátságban volt Clairvaux-i Szent Bernáttal, és a ciszterci eszmék is nagy befolyással voltak rá mind a rendi életmódban, mind a rendi kormányzás területén. Mivel a premontrei rend tagjai nem szerzetesek voltak, hanem úgynevezett reguláris kanonokok, ezért a feladatuk a prédikálás és a lelkipásztori szolgálat ellátása volt, ennélfogva is nagy számú plébánia tartozott kolostoraikhoz.

1126-ban, amikor megkapta a pápai jóváhagyást, már kilenc ház tartozott a rendhez, majd ezt követően gyorsan elterjedt egész Nyugat-Európában, így a 14. század közepére már több mint 1300 férfi és 400 női közösség alakult meg. A premontreiek kiemelt szerepet játszottak a vendek megtérítésében az Elbán és az Oderán túli területeken. A rend folyamatos reformokon ment keresztül. A premontrei rend 1143-ban érkezett Angliába. VIII. Henriknek a római katolikus egyházból való kiválása előtt 35 házat alapítottak itt.

A 19. század elejére a rend tevékenysége lényegében a Habsburg Birodalom területére korlátozódott, de 1835 és 1842 között öt kolostort újraalapítottak Belgiumban.^[1] A 20. század elején 20 rendházuk volt és 1000 papjuk. 2005-ig a rend minden kontinensen elterjedt, közel 100 házzal.^[2]

Az ősi hagyomány szerint a fehér kanonokok II. István király (1116–1131) hívására Prémontréból érkeztek Magyarországra, és Nagyvárad városától északra, a Kőrös jobb partján emelkedő dombtetőn emeltek monostort Szent István (vértanú) tiszteletére, 1130-ban. A Képes krónika szerint itt temették el, rendi ruhában II. Istvánt. A 18. századi térképek még feltüntetik a monostor romjait, de ma már ennek a felszínen nyomát sem láthatjuk.

A magyarországi premontrei rendházak többségének Váradhegyfok volt az anyamonostora, vagyis a sűrűn következő alapításokat innen szervezték. A legrégibb ismert premontrei monostorjegyzék, a Catalogus Ninivensis szerint 1235-ben a magyarországi rendtartomány húsz férfi- és két női monostorból állott. A rendi katalógusok, valamint oklevelek felhasználásával Oszvald Ferenc foglalta össze a magyar rendtartomány Árpád-kori történetét. Megállapította, hogy az első prépostság, az 1130-ban alapított váradhegyfoki és az utolsóként 1264-ben létesített csúti (csőti) monostor mellett harminchét rendházról van tudomásunk. Nem mindegyiknek ismerjük keletkezési idejét, titulusát, számos esetben az alapító személye is rejtve maradt. Legújabban Hervay Ferenc az oklevelekből igazolható premontrei prépostságok számát harminckettőben jelölte meg. Közülük legfeljebb tíz volt királyi alapítású (Váradhegyfok, Jászó, Jánoshida, Nyulak szigete – ma Margit-sziget, Turóc, Csút biztosan), a többi tehetős egyházi vagy világi személynek köszönhette létét. Két női monostor Brassóban és Szebenben állott, amelyek valószínűleg a tatárjáráskor pusztultak el.^[3]

Magyarországra a rendszerváltás után két helyen telepedett vissza a premontrei rend, Csornán és Gödöllőn van jelenleg rendi közösségük. Csornán az újraindulástól 2009-ig Horváth Lóránt Ödön volt az apát és prépost-prelátus, majd nyugalomba vonulása óta Fazakas Zoltán Márton prépost-prelátus, kormányzó perjel irányítja a rendi közösséget, akit 2015 augusztusában 10 évre apáttá választott^[4] a prépostság közössége. Az újjáalakult gödöllői rendi közösség vezetője előbb Fényi Ottó volt, őt Ullmann Péter Ágoston kormányzóperjel követte. Az elöljárói feladatokat 2015-től Balogh Péter Piusz látja el, akit 2018 októberében apáttá benedikált Varga Lajos váci segédpüspök. Ő a Gödöllői Apátság első apátja.

A rend három gimnáziumot is fenntart, Szombathelyen, Keszthelyen és Gödöllőn, valamint Zsámbékon általános iskolát, gimnáziumot és egy szakközépiskola és szakiskolát.

Gödöllőre jött Jászóról a premontreiek egy része, amikor Jászó a trianoni diktátum következtében Magyarország határain kívülre került. Itt úgymond újraalapították a rendjüket, hisz a jászói apátság pontos mását építették meg. Itt indult meg a gimnáziumi oktatás. Ám a második világháború alatt volt ez az épület szovjet, és német tábor is. Végül államosították, jelenleg is a Gödöllői Agrártudományi Egyetem használja. Ám a rendszerváltás után a premontreiek visszakaptak egy területet, itt tudtak felállítani egy háromépületes iskolát, ami közvetlenül a régi épület mellett van. Ez nem sikerült volna a fent említett Fényi Ottó nélkül, ő harcolta ki. 2018 augusztusában a rend generális káptalanja apátsági rangra emelte Gödöllőt.

1990 után Nagyváradon is visszaállt a premontrei rend. A váradi premontreiek prépostja, apátja Fejes Rudolf Anzelm lett. Az egykori híres nagyváradi premontrei gimnázium egyelőre nem alakult újjá (itt tanított például Juhász Gyula). Az egykori gimnázium épületében jelenleg a Mihai Eminescu főgimnázium működik.

Jászón és Leleszen állt vissza a rend. A jászóvári főapát 2009-ig Bartal Károly Tamás volt. 2009 júliusában a konvent Ambróz Martin Štrbák szlovák atyát választotta apáttá,^[5] akinek benedikálását augusztus 30-án végezte Alojz Tkáč kassai érsek-metropolita.^[6]

• Ócsa
• Gyulafirátót
• Csorna
• Majki műemlékegyüttes
• Jánoshida
• Türje
• Zsámbék
• Árpás, Szent Jakab-templom
• Gödöllő

• Jászóváralja
• Alsómislye
• Százd
• Ipolyság

• 
  A csornai premontrei prépostsági templom és a Premontrei park télen
• 
  A Csornai Premontrei Prépostság épülete. Az északi szárnyban működik a Csornai Múzeum

• Csornai Premontrei Prépostság
• Gödöllői Premontrei Apátság
• A rend hivatalos honlapja
• A Csornai Premontrei Prépostság épületében működő Csornai Múzeum Archiválva 2014. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kovács Imre Endre–Legeza László: Premontreiek; előszó Horváth Lóránt Ödön; Mikes, Budapest, 2002 (Szerzetesrendek a Kárpát-medencében)
• Rédli Richárd: A Premontrei Rend és jogi érdekességei; Gödöllői Premontrei Perjelség, Gödöllő, 2018
• Artner Vilma M. Bernadett: A magyarországi Premontrei Női Kanonokrend története, 1927–1950; Magyar Premontrei Cirkária, Zsámbék–Gödöllő, 2019
• Premontrei nővérek világszerte; Magyar Premontrei Cirkária, Zsámbék–Gödöllő, 2020
• Jakits Orsolya M. Johanna: Premontrei nővérek Magyarországon. "Együtt Istennel az emberek között"; Magyar Premontrei Cirkária, Zsámbék–Gödöllő, 2020
• Hagyomány és korszerűség. Alapításának 900. évfordulóját ünnepli a premontrei rend; szerk. Ullmann Péter Ágoston, Vida Márta; L'Harmattan–Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2021 (Sapientia füzetek)
• "Szép a Rábaközi Boldogasszony képe". Premontrei imakönyv; szerk. Magyar Zoltánné, Rátkai Martin, Boldvai M. Bertalan; Csornai Premontrei Apátság, Csorna, 2021
• 900 éve premontreiek. Jubileumi évkönyv, 1121–2021; szerk. Bárcziné Kapovits Judit; Magyar Premontrei Cirkária, Gödöllő, 2022
• Premontreiek 900. A 900 éves premontrei rend története Magyarországon; szerk. Kara Anna, Kusler Ágnes; Magyar Premontrei Cirkária, Gödöllő, 2022
• 900 éves a premontrei rend. Tanulmányok a rend magyarországi történetéről, kulturális és művelődéstörténeti jelentőségéről; szerk. Kara Anna, Kusler Ágnes; Magyar Premontrei Cirkária, Gödöllő, 2022