Polgárok – A Polgárság Pártja

Polgárok – A Polgárság Pártja
Mottó: Tiempo de acuerdo, tiempo de cambio! (Megegyezés ideje, a változás ideje!)
Adatok
Szóvivő	Patricia Guasp
Alapítva	2006. június 1.
Székház	Calle de Balmes, 191 08006, Barcelona, Spanyolország
Ifjúsági tagozat	Fiatal Polgárok Csoportja (Agrupación de Jóvenes de Ciudadanos)
Tagok száma	32 514 (2016)
Ideológia	liberalizmus szekularizmus Spanish unionism Európa-pártiság
Politikai elhelyezkedés	Középpártiság, jobboldali szárnyakkal
Parlamenti jelenlét	Képviselőház: 9 / 350 Szenátus: 1 / 265 Autonóm közösségek parlamentjei: 43 / 1 248 Önkormányzati képviselők száma: 2 789 / 67 611
EP-frakció	Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért
Hivatalos színei	Narancssárga
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Polgárok – A Polgárság Pártja témájú médiaállományokat.

Polgárok – A Polgárság Pártja (spanyolul Ciudadanos - Partido de la Ciudadanía, Cs) egy spanyolországi politikai párt. Vezetője Inés Arrimadas.

2006-ban alapította Albert Rivera Barcelonában a Ciutadans de Catalunya (Katalónia Polgárai) nevű civil szervezetet, amely eleinte csak Katalóniában volt jelentős, 2014-ben már az Európai Parlamentben két mandátumot szereztek. A párt az országos politikában a 2015-ös spanyolországi általános választáson lett jelentős: a Képviselőházban 40 mandátumot szereztek, a Szenátusban nem kaptak mandátumokat.

A párt első választási szereplése a 2006-os spanyolországi regionális választáson volt, ahol 3,09%-kal 3 mandátumot szereztek a katalán törvényhozásban. A párt a kampány során felkeltette a sajtó érdeklődését, ugyanis a párt elnöke, Albert Rivera a párt plakátján meztelenül jelent meg.^[1]

A párt kezdetben a katalán nacionalizmus ellenzője volt, céljuk volt, hogy a regionális törvényhozás hatalmát korlátozzák és erősítsék a központi spanyol intézményrendszer szerepét. A választási törvényen is szeretnének kezdetek óta módosítani annak érdekében, hogy kizárólag az arányos képviseleti rendszer értelmében lehessen szavazni és a többmandátumos választókerületek súlya csökkenjen.

A 2015-ös általános választáson a párt bejutott a spanyol törvényhozásba, a Képviselőházban 40 mandátumot szereztek, a Szenátusban hármat. A választások után a a párt nem támogatta a Néppártot, majd hosszas huzavona után a Podemosszal nem lépett koalícióra. A 2016-os választáson végül a párt a Néppártot támogatta.

2016. június 4.-én a párt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt tagjává vált a párt.

A párt magát 2007-ben jobbközép szellemiségűnek nevezte, a párt alapítói 2015-ben úgy jellemezték a pártot, hogy „abból a célból született meg, hogy a katalán társadalom nacionalista törekvéseit támogassuk […], hogy kitöltsük azt az űrt, amit a jobbközép, nem nacionalista választók körében tapasztalunk”.

A párt a hagyományos jobboldali-baloldali meghatározás helyett alkotmánypártiság, posztnacionalizmus, szociáldemokrácia és a progresszizmus mellett köteleződik el.

A spanyol Centro de Investigaciones Sociológicas (Társadalomkutatói Központ) kutatóközpont 2016-os felmérésében azt kutatta, hogy a spanyol választópolgárok ideológiai szempontból hogyan ítélik meg a spanyolországi politikai pártokat. A felmérésben egy 1-től 10-ig terjedő skálán kellett értékelni a pártokat, amiben az 1-es értékelés a baloldaliságot jelentette, a 10-es a jobboldaliságot, az 5,5-ös értékelés a középpártiságot. A felmérésben megkérdezettek 57,6%-a a pártot jobboldalinak ítélte meg (6 és 10 közötti értékekkel), 23,2% bizonytalan volt; 19,3% baloldalinak ítélte (1 és 5 közötti értékekkel), és 6,65%-a jobbközépnek ítélte a pártot.^[2]

A párt fellegvárának számító Katalóniában a pártot 2013-ban egy hasonló felmérés kapcsán a megkérdezettek 75%-a párt elhelyezkedését jobbközép és jobboldali között ítélték meg, az 1 és 10-es értékű skálán átlagban 7,5 pontot kapott, a Konvergencia és Unió nevű katalán nacionalista, középpárti párt 6,5 pontot kapott.^[3]

A pártot Oriol Bartomeus, az Universidad Autónoma de Barcelona politikatudományi professzora jobboldalinak ítélte meg abból a szempontból, hogy a párt a jobboldali pártokhoz hasonlóan a gazdasági liberalizmust támogatja, de baloldalinak abból a szempontból, hogy a párt elkötelezett az azonos neműek házassága és abortusz mellett.^[4]

A párt ellenzi a katalán szeparatista törekvéseket, emiatt számos katalán szeparatista csoport dühét vívta ki a párt és Albert Rivera. Számos halálos fenyegetést kapott Rivera a Katalán Republikánus Baloldal ifjúsági szervezetének tagjaitól. ^{[5][6][7][8][9]}

• Az államnak támogatnia kell az esélyegyenlőség megteremtését úgy, hogy ne lehessen kiváltságban valaki származása, neme, nyelve és családja gazdasági helyzete miatt.
• Védelmezni kell a kétnyelvűséget a saját nyelv törvénye jogán, mint nacionalista törekvést, amely elsősorban Katalónia, Baszkföld és Galícia esetében jelentős.
• Védelmezni az 1978-ban életbe lépett Spanyolország demokratikus átalakulását lehetővé tevő alkotmányt, és ennek az alkotmánynak a szellemiségében a szubszidaritás elve mentén az állam és az autonóm közösségek közt kell a feladatokat megosztani.
• Elkötelezettek a posztnacionalizmus eszméje mellett, az egységes Spanyolország hívei.
• Szenátus megszüntetését fontosnak tartják.
• Csökkenteni kell az önkormányzatok számát, hogy csak az 5 ezer főnél népesebb településeken legyen önkormányzat.

• Egy európai terv és közös alap létrehozása a munkanélküliség ellen.
• A munkanélküliek számára képzési csekk, hosszabb képzési időszakra.
• Nem visszatérítendő kölcsön nyújtása az adóssággal küzdőknek.
• Az ÁFA 16-19% közöttre való csökkentése.
• Átláthatóbb párt finanszírozási rendszert követelnek.
• Az USA mintájára az Earned Income Tax Credit bevezetése, amellyel az alacsony jövedelemszinttel rendelkező munkavállalóknak visszatérítik a befizetett jövedelmadót.^[10]

A párt szavazóira jellemző, hogy főleg a 31-65 év közötti szavazók közül tevődnek össze, ezen belül is a háztartásbeliek és a munkanélküliek 26-26%-a szavaz rájuk. A párt földrajzilag Katalónia, Valencia és Madrid autonóm közösségekben népszerű. ^[11] Egy 2015-ös felmérés szerint a párt szavazóinak 44%-a volt néppárti szavazó. ^[12]

Képviselőház
Választási év	Elnyert mandátumok	Szavazatok száma	Szavazatok %	Eredmény	Listavezető
2008	0 / 350	46,313	0.18	Parlamenten kívül	Albert Rivera
2015	40 / 350	3,514,528	13.94	Ellenzék
2016	32 / 350	3,141,570	13.06	Ellenzék
2019 április	57 / 350	4,136,600	15.9	Ellenzék
2019 november	10 / 350	1,650,318	6.8	Ellenzék

Szenátus
Választási év	Elnyert mandátumok	Listavezető
2008	0 / 208	Albert Rivera
2015	0 / 208
2016	0 / 208
2019 április	4 / 208
2019 november	0 / 208

Választás neve		Elnyert mandátumok	Szavazatok száma	Szavazatok %	Eredmények
Andalúzia	2022	0 / 109	120 870	3.3	Parlamenten kívüli

Választás neve		Elnyert mandátumok	Szavazatok száma	Szavazatok %	Eredmények
Aragónia	2015	5 / 67	62 188	9.41	Ellenzék

Választás neve		Elnyert mandátumok	Szavazatok száma	Szavazatok %	Eredmények
Asztúria	2015	3 / 45	38 197	7.11	Ellenzék

Választás neve		Elnyert mandátumok	Szavazatok száma	Szavazatok %	Eredmények
Baleár-szigetek	2015	2 / 59	25 317	5.92	Ellenzék

Választás éve		Elnyert mandátumok	Szavazatok száma	Szavazatok %	Eredmény
Katalónia	2006	3 / 135	89,840	3.03	Ellenzék
	2010	3 / 135	106,154	3.39	Ellenzék
	2012	9 / 135	275,007	7.57	Ellenzék
	2015	25 / 135	736,364	17.90	Ellenzék
	2017	36 / 135	1,109,732	25.35	Ellenzék

Választás neve		Elnyert mandátumok	Szavazatok száma	Szavazatok %	Eredmények
La Rioja	2015	4 / 33	17 138	10,51 %	Ellenzék

Választás neve		Elnyert mandátumok	Szavazatok száma	Szavazatok %	Eredmények
Madrid	2015	17 / 129	383 874	12.14	Kormánykoalíció: PP

Választás neve		Elnyert mandátumok	Szavazatok száma	Szavazatok %	Eredmények
Valencia	2015	13 / 99	306 396	12,31	Ellenzék