Pege Aladár
Pege Aladár | |
Pege Aladár | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Pege Aladár |
Született | 1939. október 8. Budapest |
Elhunyt | 2006. szeptember 23. (66 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Iskolái |
|
Pályafutás | |
Műfajok | Klasszikus zene, dzsessz |
Aktív évek | 1960–2006 |
Hangszer | Nagybőgő |
Díjak |
|
Tevékenység | Zenész, zeneszerző |
Kiadók | Hungaroton |
Pege Aladár weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pege Aladár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pege Aladár (Budapest, 1939. október 8. – Budapest, 2006. szeptember 23.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyarcigány bőgőművész, zeneszerző, a magyar dzsessz kiemelkedő alakja, érdemes művész. Világhírű nagybőgős, zseniálisan improvizáló virtuóz, akit nemzetközi kritikusok „a nagybőgő Paganinije” néven is emlegettek (nevéből eredő szójátékkal: Pegenini). Egyszerre játszott klasszikus zenét és dzsesszt – e kétféle elhivatottság sajátos kölcsönhatása egyéni színt adott játékának.[1]
Pályafutása
[szerkesztés]Neves kispesti nagybőgős családból származott. 1959 és '62 között a Bartók Béla Szakiskolában Montag Lajos növendéke volt. 1965-től '69-ig Tibay Zoltánnál tanult a Zeneakadémián. 1975 és 1978 között Reinhold Zepperez, a Berlini Filharmonikus Zenekar szólóbőgőse mesterkurzusain vett részt. 1978-tól a Zeneművészeti Főiskola docense volt egészen nyugdíjba vonulásáig.
Már 1956-tól szerepelt. Nemzetközi bemutatkozása 1963-ban a Bled városban megrendezett dzsesszfesztiválon történt. 1964-ben alakította meg saját együttesét, időszakosan Kőszegi Imre, Lakatos Dezső, illetve fiatalabb muzsikusok, köztük Szabó Ferenc, Horányi Sándor, Makó László, Tarnóczky Péter és Németh János voltak tagjai. 1967-től a formációban játszott Babos Gyula. Rendszeresen koncertezett Budapesten és vidéken, gyakori fellépője volt az Egyetemi Színpadnak. Beindult külföldi karrierje is. 1964-ben díjat nyert Prágában, 1970-ben Montreux-ben. 1980-ban Bombayben adott koncertet.[1] Fellépett többek között a New York-i Carnegie Hallban Herbie Hancock együttesének vendégszólistájaként, ami azért is emlékezetes, mert akkor kapta meg a világ legjobb nagybőgősének tartott Charles Mingus hangszerét ajándékba a művész özvegyétől.[2] Halálának évében ünnepelte első színpadra lépésének 50. évfordulóját.[2] 2006. szeptember 23-án hunyt el.[1]
Már az anyaméhben
pengetted köldököd.
Ördögöd van, Ali:
angyali ördögöd!
Pege Aladár Emlékbizottság
[szerkesztés]2008. október 15-én, Pege halála után megalakult a nagybőgőművész felesége kezdeményezésére a Pege Aladár Emlékbizottság, amely Pege szellemi hagyatékának megőrzésére, továbbadására és emlékének ápolására jött létre. Egy napra rá, október 16-án vehette át Bráda Tibor festőművész és Janzer Frigyes szobrász az első Pege Aladár-emlékdíjat, amit az Emlékbizottság adott át. A bizottság tagjai:[3]
- Benkó Sándor – elnök
- Deseő Csaba – alelnök
- Zsolnai Gábor – titkár (rendező)
- Pege Aladárné
- D. Magyari Imre (újságíró)
- Fehér László (Kossuth-díjas festőművész)
- Gyémánt László
- Halász Iván (nyomdatulajdonos)
- Hegedűs D. Géza
- Janser Frigyes (szobrászművész)
- Kárpáti Tamás (újságíró, főszerkesztő)
- Kubina Péter (nagybőgőművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára)
- László Attila
- Ottó Klára (művészeti vezető)
- Turczi István
Hangszer és gyakorlás
[szerkesztés]Saját hangszere egy régi Johannes Rubner nagybőgő. Koncertek előtt mindig kemény próbákat tartott és fellépéstől függetlenül mindennap legalább két órát gyakorolt, de kizárólag csak klasszikus darabokat, mert a dzsesszt sohasem használta gyakorlásra:[2]
A dzsesszt érezni kell, az improvizációt nem lehet kigyakorolni, megtanulni. Azért vagyok szerencsés, mert klasszikus zenét és dzsesszt is tudok játszani.[2]
Diszkográfia
[szerkesztés]Albumok
[szerkesztés]- 1970 – Montreux Inventions (Hungaroton-Pepita)
- 1980 – II. (Hungaroton-Pepita)
- 1982 – Live (Hungaroton-Krém)
- 1988 – International Jazz Workshop (Hungaroton-Krém)
- 1990 – The Virtuoso Double Bass (Hungaroton-Krém)
- 1990 – The Virtuoso Solo Bass Vol.3. (Szerzői kiadás)
- 1991 – Hungarian Jazz Workshop Vol. 1. (Hungaroton-Krém)
- 1994 – Great Jazz Duos (RST)
- 1995 – Hungarian Jazz Workshop Vol. 2. (Hungaroton-Gong)
- 1999 – Classic Live 1998/1999 (Szerzői kiadás)
- 2000 – Classic Live 1999/2000 (Szerzői kiadás)
- 2001 – Classic Live 2000/2001 (Szerzői kiadás)
Filmek
[szerkesztés]- Pege Quartett (TV film, közreműködő)
- 1996 – Equinox (zeneszerző)
- 2000 – Pege Aladár jubileumi koncertje (TV film, szereplő)
Díjak
[szerkesztés]- 1964 – Prágai dzsesszfesztivál, Virtuóz-díj
- 1970 – Montreux-i dzsesszfesztivál, „Legjobb Európai Szólista Díj”
- 1978 – Liszt Ferenc-díj
- 1981 – A világ dzsessz szakírói a legjobb bőgősnek szavazták meg
- 1986 – Érdemes művész
- 1986 – EMeRTon-díj
- 1999 – Budapestért díj
- 2000 – A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje
- 2002 – Kossuth-díj
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Életrajz. Allmusic.hu. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 14.)
- ↑ a b c d 50 éve koncertezik. Népszabadság Online.hu. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 14.)
- ↑ Pege Aladár Emlékbizottság. Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2009. június 14.)[halott link]
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Pege.hu
- Zsaru.hu – Interjú
- 1939-ben született személyek
- 2006-ban elhunyt személyek
- Magyar dzsesszzenészek
- Magyar zeneszerzők
- Magyar cigányok
- Kossuth-díjasok
- Magyar nagybőgősök
- Liszt Ferenc-díjasok
- EMeRTon-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Budapesten született személyek
- Budapestért díjasok
- Cigány zenészek
- A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek
- A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei