Pandúr-sziget
| Nagy-Pandúr-sziget | |
 | |
| A Duna légifotója. A Nagy-Pandúr-sziget középen, tőle balra a Kádár-sziget, jobbra Szeremle község, fent Baja látható | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Bács-Kiskun |
| Járás | Bajai |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Duna |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 Nagy-Pandúr-sziget
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 09′ 39″, k. h. 18° 53′ 32″46.160900°N 18.892200°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 39″, k. h. 18° 53′ 32″46.160900°N 18.892200°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Pandúr-sziget témájú médiaállományokat. | |
A Pandúr-sziget, másként Nagy-Pandúr-sziget (horvátul: Pandurski otok) a Duna egyik szigete Magyarországon, Bács-Kiskun vármegyében, Bajától délnyugatra. Északi és nyugati irányból a Duna, északkeleten egy rövid szakaszon a Sugovica és a Türr István-átvágás, dél felől pedig a Szeremlei-Holt-Duna határolja.
Földrajz
[szerkesztés]A sziget területe napjainkban is változik: a Duna Bajai-kanyarjánál a feltöltődések növelik, a Szeremlei-kanyarban a folyó bontja a szigetet. A 20. század elején természetes folyamatok nyomán lefűződött róla a Kádár-sziget, azonban a folyószabályozás eredményeképpen a két szigetet elválasztó Kádár-Duna elkezdett feliszapolódni, és alacsonyabb vízállás idején egyre hosszabb időközökre marad víz nélkül.
A sziget északi végén üdülőterület és szántóföldek találhatók, a nagyobbik részén erdő- és vadgazdálkodás folyik.[1]
Történelem
[szerkesztés]A török elől menekülő emberek a régi Bál romjain építették fel Pandúr települést, amelyről a sziget nevét is kapta. A Duna partromboló hatása azonban kedvezőtlenül érintette a falut, amelyet többek között 1779-ben is árvíz pusztított. Ez után a falu már nem épült újjá, a megmaradt lakókat a kalocsai érsek 1782-ben áttelepítette Csávolyra és Szentistvánra (ma Baja része).[1]
A Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-bezdáni tápcsatorna építése során (1870–1875) a csatorna vonalát folytató Türr István-átvágással választották le róla a Petőfi-szigetet (más néven Kis-Pandúr-sziget).[1][2]
A 20. század elején a sziget északi részén nyárigátat emeltek. Az itt található Felső-Pandúr-pusztán állattenyésztés és földművelés folyt, a vizes területeket halastóként hasznosították. A puszta épületei ma már nem állnak, a második világháború után építőanyagként hordták el őket.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Nebojszki László: A Pandúr-sziget változatos világa (magyar nyelven). Természet Világa. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
- ↑ Sejtelmesen súg a Sugovica (magyar nyelven). Gemenci Hírek / Bajai Napló. [2007. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 11.)
További információk
[szerkesztés]- Nebojszki László: A Pandúr-sziget változatos világa Archiválva 2008. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben – Természet Világa
