Páger Antal (színművész)
| Páger Antal | |
 | |
| A „Férfihűség” című filmben (1942) | |
| Született | 1899. január 29. Makó |
| Elhunyt | 1986. december 14. (87 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Foglalkozása | filmszínész |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1965) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-1-84/85) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1919–1986 |
| Híres szerepei |
|
| Díjai | |
| Lásd: #Díjak és kitüntetések | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Páger Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Páger Antal (Makó, 1899. január 29.[6] – Budapest, 1986. december 14.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész.
Családja
[szerkesztés]Iparoscsaládban, Makón született. Édesapja, Páger Sándor csizmadia volt, édesanyja, Czimbrik Rozália jegyszedőként dolgozott a makói Hollósy Kornélia Színháznál, fiát gyakran elvitte az előadásokra. Hét testvére közül négy korán meghalt.
Életpályája
[szerkesztés]Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Iparos apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát (Páger azután 45 évig nem vett ecsetet kezébe).
Az érettségit és a frontszolgálatot követően Budapesten akart továbbtanulni. Lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. Az egyetem orvosi karán nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott szülővárosába, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik ilyet követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek.
Az első világháború alatt az olasz fronton szolgált. Utána visszakerült társulatához, Székesfehérvárra (1919–1922), majd játszott a kecskeméti színházban (1922–1924), a Pécsi Nemzeti Színházban (1924–1925). Nagyváradon, az 1925–1926-os évadban, majd 1926 és 1930 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, ahol már vezető színésznek számított és 1200 pengőt keresett havonta. Szegedről Beöthy hívta 1931-ben Budapestre, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban játszott egy-egy évadot. Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a Vígszínházban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 pengőt kapott.
A színházi szerepek mellett kedveltté vált a filmszakmában is. 1932-ben lépett először a felvevőgép elé. Kabos Gyulával és Dajka Margittal eljátszotta a Piri mindent tud című film egyik főszerepét, ám a filmvígjáték a jó poénok ellenére anyagilag megbukott. Úgy gondolta, hogy többé már senkinek nem kell a filmszakmában. Ám ezután több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszerette a filmszakma, s a közönség kedvencévé is vált, így egyre több filmes feladatot kapott. Az 1944 előtti filmek legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. „Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt” – vallotta egy riporteri kérdésre. A magyar filmgyártás akkori rendszere a kevés próbával tökéletes alakításokat és a kevés korrektúrát, új felvételt igénylő színészi munkát értékelte a leginkább, mert egy-egy felvétel elhúzódása a magas kauciók és stúdióbérlési felárak folytán jóval nagyobb előállítási költséget jelentettek, így a kezdők bizonytalankodására nem, vagy csak alig volt lehetőség. A filmgyártók inkább vállalták a magasabb, ún. sztárgázsit is, mint a néhány napos felvételcsúszást. Talán ennek a rendszernek köszönhetően jelent meg annyiszor a filmvásznon az akkori idők legnagyobb színészei között Páger is, annak ellenére, hogy akadt film, amiért 25 ezer pengőt kapott!
1933-ban ismerkedett meg az akkor az első feleségétől már elvált Páger a 21 éves Komár Juliskával, akivel 1933. május 16-án az Erzsébetvárosban házasságot kötött.[7] Ekkor ugyanis az Akácfa utcában lakott. Utána kezdték el építeni az úgynevezett Páger-villát az Orbán-hegyen, a Tamás [ma: Tamási Áron] utcában, majd itt születtek meg lányai, Judit (1940) és Júlia (1942) is. Valamikor 1956 és 1961 között[3][4] elváltak.
A háború előtt a művészvilágban jobboldali nézeteket képviselt, antiszemita művekben is szerepelt. Egyik pártba sem lépett be, de színészi hírneve botlásait is felnagyította. A szovjet csapatok érkezése előtt, 1945. március 28-ról 29-re virradó éjjel lépte át az osztrák határt.[8] Még abban az évben belügyminiszteri rendelettel filmjeit irredentizmus vádjával indexre tették, és megtiltották azok további forgalmazását.
Emigrációban
[szerkesztés]1948. január 24-én – két évi ausztriai és hét hónapi franciaországi tartózkodás után – Argentínában telepedett le. Buenos Airesben festő-grafikusként dolgozott. Önálló tárlata volt Venezuelában, Brazíliában a São Pauló-i Biennálén pedig 45 képpel szerepelt. 1948–54 között az argentínai Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt. 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot. 1954. augusztus 14-én a Buenos Aires-i Casa de Catalunya színháznál az ő rendezésében, díszlettervezésével és főszereplésével bemutatták Curt Goetz A montevideói ház c. színdarabját. Az 1955-ös évtől kezdődően csak vendégjátékokon vett részt.
Hazatérése
[szerkesztés]Sikerei ellenére igazi otthonra nem talált az emigrációban, és sokszor gondolt a hazatérésre, rettegve a várható megaláztatásoktól. 1956 augusztusában Bécsből, kormányengedéllyel, a számára biztosított különrepülőgéppel hazatért Magyarországra. Az októberi forradalom eseményeitől távol maradt, így hazatelepülése a kommunista kulturális diplomácia sikere volt. Az emigráció okairól és a hazatelepüléséről részletes levelet írt Makóra, Gerzanits Elemer barátjának.[9]
Hazatérése után hamar kiderült, hogy népszerűsége töretlen, első színházi fellépésén a közönség hatalmas tapsviharral fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt, utoljára a Kőműves Kelemen Vándorának énekes-táncos szerepében láthatta a közönség.
Visszakapta egykori villáját, újra megnősült, harmadik felesége Szilágyi Bea (1908–1987), színművésznő, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára; a Színház- és Filmművészeti Szövetség főtitkára volt. A 2.1.2. M-18667/5-ös dossziéban, a „Meszlényi” álnevű besúgó 1959. március 18-i jelentése szerint már házasok voltak, de 1975-ben[5] már egészen biztosan.[4]
Klasszikus és modern darabokban, tragédiában, komédiában, groteszkben egyaránt kiválóan alakított. Számtalan kisembert formált meg hitelesen, naturalizmusba hajló parasztábrázolása újdonságnak számított. Időskori szerepei mély humánumot sugároztak. A hatvanas évek elejétől több magyar filmsiker részese volt: Dálnoki Miklós Béla szerepét játszotta a Honfoglalás című filmben, Kéri építészmérnököt a Fűre lépni szabadban, Tamburás szerepét a Hattyúdalban, Elnök Jóskát a Húsz órában. 1964-ben a cannes-i fesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta – megosztva Saro Urzìval – Vajkay Ákos megformálásáért Ranódy László Pacsirta című filmjében.
Halála
[szerkesztés]1986. december 14-én délután otthon készült az esti előadásra. Ebéd után érezte, hogy hőemelkedése van. Szólt feleségének, hogy nem érzi jól magát, és aggódott, hogy rendbe jöjjön az esti előadásra. Hamarosan felszökött a láza, és nem használt a gyógyszeres lázcsillapítás sem. Orvos jött hozzá. Végül úgy döntött, hogy lemondja az esti előadást. Mentővel a Kútvölgyi kórházba szállították, de egy óra múlva meghalt. Csaknem 88 éves volt.
Főbb színpadi szerepei
[szerkesztés]
-2.jpg)
- Csehov: Három nővér (Csebutkin, katonaorvos)
- A dohányzás ártalmasságáról (Nyuhin Ivan Ivanovics)
- Tolsztoj: Anna Karenina (Karenin)
- Háború és béke (Öreg herceg, Andrej apja)
- Molnár Ferenc: A testőr (a kritikus)
- Játék a kastélyban (Turai)
- A hattyú (Albert herceg, trónörökös)
- Liliom (Liliom)
- Williams: Macska a forró tetőn (Atyus)
- Ibsen: John Gabriel Borkman (John Gabriel Borkman)
- G. B. Shaw: Szent Johanna (Érsek)
- Goethe: Faust (Philemon)
- Mrozek: Tangó (Eugeniusz)
- Szép Ernő: Kávécsarnok (Alajos)
- Karinthy Ferenc: Különös tárgyalás (tanú)
- Gyurkovics: Az öreg (Öreg)
- Eörsi: Széchenyi és az árnyak (ápolt)
- Szakonyi: Adáshiba (Bódog)
- Békeffi: Egy asszonygyilkos vallomása (Rose, nyomozó)
- Bródy - Szörényi: Kőműves Kelemen (Vándor)
- Fejes - Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem (személyzetis)
- Garcia Lorca: Donna Rosita (nagybácsi)
- O’Neill: Eljő a jeges (Harry Hope)
- Sartre: Altona foglyai (az apa, hajógyáros)
- Nash: Az esőcsináló (Starbuck)
- Nicolai: Hárman a padon (Luigi Lapaglia)
- Mary Chase: Barátom, Harvey (Elwood P. Dowd)
- De Filippo: A cilinder (Agostino)
- Brandon Thomas: Charley nénje (Sir Francis Topplebee ezredes)
- John Patrick: Teaház az augusztusi holdhoz (Sakini)
Válogatott filmográfia
[szerkesztés]Játékfilmek
[szerkesztés]- Csókolj meg, édes! (1932) – Keszeg András
- Ítél a Balaton (1932) – János, Kovács fogadott fia
- Piri mindent tud (1932) – Fodor L. Árpád, háztulajdonos
- Búzavirág (1934) – Síró, János
- Emmy (1934) – Pálóczy
- Barátságos arcot kérek (1935) – Bodrogi
- Édes mostoha (1935) – Hargittay András báró
- Köszönöm, hogy elgázolt (1935) – Asztalos Péter
- Az okos mama (1935) – Kállay Zolkó, földbirtokos, Kató férje
- Évforduló (1936) – Dr. Gergely Péter tanársegéd
- Havi 200 fix (1936) – Tavaszi Mátyás, gyógyszerész
- A férfi mind őrült (1937) – Jónás
- Az ember néha téved (1937)
- Édes a bosszú (1937) – Walter Ákos
- Egy lány elindul (1937) – Brigi, Lombék fia
- Hotel Kikelet (1937) – Földi Péter
- Pesti mese (1937) – Kubik
- Rád bízom a feleségem (1937) – Péter, vezérigazgató
- Szívet szívért (1938)
- A varieté csillagai (1938)
- Azurexpress (1938) – Rák Tamás, tanár
- Beszállásolás (1938) – Dr. Tibor Tibor, ügyvéd, tartalékos huszárhadnagy
- Döntő pillanat (1938) – Bálint Gábor
- Fehérvári huszárok (1938) – Onódy István
- Megvédtem egy asszonyt (1938) – Bory Péter, mérnök
- Nehéz apának lenni (1938) – Ifj. Kőrössy Pál
- Péntek Rézi (1938) – Dr. Gerleszegi Gerle Géza
- Rozmaring (1938) – Kery István
- A miniszter barátja (1939)
- A nőnek mindig sikerül (1939)
- Bors István (1938)
- Földindulás (1939) – Kántor János
- Keserű mézeshetek (1939)
- Menschen vom Varieté (1939)
- Szervusz Péter! (1939)
- Beáta és az ördög (1940)
- Eladó birtok (1940) – Marjánszky Mihály
- Erdélyi kastély (1940) – Monostory Ádám gróf
- Hazajáró lélek (1940) – Török Ágoston
- Igen vagy nem? (1940) – Id. Péteri János
- Jöjjön elsején! (1940) – Árvay úr
- Zárt tárgyalás (1940) – Benedek Gábor ügyvéd
- A harmincadik (1941) – Nagy Gábor, tanító
- A szűz és a gödölye (1941) – Szélhámos festő
- András (1941) – Laczkó András
- Dr. Kovács István (1941) – Dr. Kovács István
- Egy éjszaka Erdélyben (1941) – II. József
- Háry János (1941) – Háry János
- Miért? (1941) – Péter
- Régi keringő (1941) – Dudva Mihály
- Szűts Mara házassága (1941) – Simaházi Tamás
- Végre! (1941) – Horváth Péter, főmérnök
- Férfihűség (1942) – Sándorffy Péter
- Fráter Loránd (1942) – Fráter Loránd
- Házasság (1942) – Dr. Szabó, Mária férje
- Őrségváltás (1942) – Takács Péter
- Szép csillag (1942) – Avar János
- Szerető fia Péter (1942) – Balogh Péter
- Aranypáva (1943) – Forintos Mátyás
- Egy nap a világ (1943) – Tamás
- Kettesben (1943) – Pávay Szilárd, igazgató
- Az első (1944) – Balog István, halászmester
- II. magyar kívánsághangverseny (1944)
- A nagyrozsdási eset (1957) (1984-ben mutatták be) – Barka Sándor
- A tettes ismeretlen (1957) – Miklósi
- Dani (1957) – Borbás
- Az utolsó pillanat (1958; rövid játékfilm) – Az öreg
- Don Juan legutolsó kalandja (1958) – Leporello
- Sóbálvány (1958) – Mohai doktor
- Tegnap (1958) – Mácsai úr volt földbirtokos (1956-ról)
- Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Tanító
- Merénylet (1959) – Havel, nyugdijas nyomozó
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) – Tóth Mihály
- Az arc nélküli város (1960) – Zách Kornél
- Fűre lépni szabad (1960) – Kéri vezérigazgató
- Kálvária (1960) – Tóth Sándor, Gizi apja
- Zápor (1960) – Pató
- Felmegyek a miniszterhez (1961) – Balogh Bódog
- Katonazene (1961) – Riedl ezredes
- Megöltek egy lányt (1961) – Salgó
- Nem ér a nevem (1961) – Pintér bácsi
- Elveszett paradicsom (1962) – Sebők Imre
- Esős vasárnap (1962) – Ági apja
- Húsz évre egymástól (1962) – Sándor
- Isten őszi csillaga (1962) – Király Sándor
- Mici néni két élete (1962) – Gál Alfréd
- Bálvány (1963) – Márton bácsi, főaknász
- Fotó Háber (1963) – Rendőr ezredes
- Hattyúdal (1963) – Tamburás
- Pacsirta (1963) – Vajkay Ákos (Cannes-i filmfesztivál (1964)) – Legjobb férfi alakítás díja)
- A kőszívű ember fiai 1-2. (1964) – Öreg Pál
- Az orvos halála (1965) – Weisz doktor
- Húsz óra (1965) – Igazgató Jóska
- Iszony (1965) – Nelli apja
- Édes és keserű (1966)
- Ketten haltak meg (1966) – Reményi
- Utószezon (1966) – Kerekes
- Baleset (1967)
- Egy nap a paradicsomban (1967) – Liptói
- Kártyavár (1967) – Pukner professzor
- Tanulmány a nőkről (1967) – Gegucz Bálint
- A beszélő köntös (1968) – Lestyák András, szabómester
- A varázsló (1969) – Csilli Csalla bácsi, a varázsló
- Isten hozta, őrnagy úr! (1969) – Tomaji plébános
- Hatholdas rózsakert (1970) – Lajos bácsi
- Médeia (1971)
- Nyulak a ruhatárban (1971) – Apuka, Dávid Rudolf
- A magyar ugaron (1972) – Bíró
- Fuss, hogy utolérjenek! (1972) – Tanár úr
- Nápolyt látni és… (1972) – Anna apja
- Világló éjszaka (1972)
- Jelbeszéd (1974) – Balogh bácsi
- Árvácska (1975) – Vénisten
- Ballagó idő (1975) – A kaposi nagypapa
- Fekete gyémántok (1976) – Thibald herceg
- Drága kisfiam (1978) – Béla
- Philemon és Baucis (1978, rend. Makk Károly) – Öregember
- Mese habbal (1979) – Miniszter úr
- A téglafal mögött (1980) – Öregember
- Circus maximus (1980) – Máté professzor
- Két történet a félmúltból (1980)
- Boszorkányszombat (1983) – Aggastyán
- Mennyei seregek (1983) – Lippay püspök
- Higgyetek nekem! (1984) – Grósz
Tévéfilmek, televíziós sorozatok
[szerkesztés]- Próbáld meg, daddy! (1959) – Mike Merwyn
- Az utolsó pillanat (1960) – Az öreg
- Közbeteg (1962) – Don Ciccio Rosso
- Ezer év (1963)
- Honfoglalás 1-3. (1963) – Dálnoki Miklós Béla
- Szeptember (1963) – Sipos
- Az idegen ember (1964) – Szűcs elvtárs uradalmi gépész
- Rab Ráby (1964) – II. József
- Váltás (1964) – Márkus főmérnök
- Vízivárosi nyár 1-3. (1964) – Dr. Gál
- Az igazságtevő (1965) – Blaz Bogdan
- A százegyedik szenátor 1-2. (1967) – Fritz felügyelő
- Az ördögök teste (1967)
- Ez az én otthonom (1967)
- A bíró és a hóhér (1968) – Bärlach felügyelő
- A kormányzó (1968)
- Szerencsés álmokat! (1969)
- A fekete város 1-7. (1970) – Bibók Vince, Zsigmond apja
- A revizor (1970) – Anton Antonovics, polgármester
- Beismerő vallomás (1970)
- Neveletlenek (1970) – Béla bácsi
- Tizennégy vértanú (1970) – Aulich Lajos
- Uborkafa (1970) – Bolla Imre tanácselnök
- Rézpillangó (1971) – Cézár
- Villa a Lidón 1-4. (1971) – Dr. Amadeo Zenzi
- Ítéletnapig (1972; rövid tévéjáték)
- Zenés TV Színház: Bob herceg (1972) – Tom apó
- A nagy üzlet (1973) – Joe Manx
- A professzor a frontra megy (1973)
- Átmenő forgalom (1973) – Vasutas
- És mégis mozog a föld 1-3. (1973) – Decséry
- Feje fölött holló (1973) – Patikus
- Keménykalap és krumpliorr 1-4. (1973 [1978 mozifilmként]) – Leopoldi, egykori bohóc
- Lázadók (1973) – Szente
- Vivát, Benyovszky! (1973) – Hanszky (1975-ös magyar szinkron)
- Apróhírdetés (1974)
- Az élet szerelmese (1974) – Öregember
- Felnőttek (1974)
- Méz a kés hegyén (1974) – XI. Károly svéd király
- Törökországból nincsen visszatérés (1974) – Mikes Kelemen
- A peleskei nótárius (1975) – Nagy-Zajtay Zajtay István, nótárius
- Kapupénz (1975) – Házmester
- Kutyabaj (1975; rövid tévéjáték) – Tóth Béla vándorköszörűs
- Barátom Bonca (1976) – Vak férfi
- Haszontalanok (1976) – Tóni bácsi
- Húsvét (1976)
- Lángelmék a szigeten (1976) – Papa
- Doktor Senki (1977) – Porgesz
- Infarktus (1977)
- Magnóliakert (1977) – Artúr bácsi
- Mielőtt a kakas megszólal (1977)
- Szemetes-trilógia (1977) – Utcaseprő
- A Zebegényiek (1978) – Nagypapa
- Az elefánt (1978) – Molnár Antal
- Dániel (1978) – Kálmán bácsi
- Hullámzó vőlegény (1978) – Bagi
- Michelson beiktatása (1978)
- Tengerre néző cellák (1978)
- A nagy ékszerész (1979) – Öreg betörő
- Anyám könnyű álmot ígér (1979)
- Három dobás hat forint (1980) – Varga úr
- Nők apróban (1980) – Simon bácsi
- Wiener Walzer (1980) – Államügyész
- A messziről jött ember (1981) – Jácint
- Nyitott ház (1981) (1983-ban adták le)
- Társkeresés No. 1463 (1982) – Hankóczi Márton / Táti
- Vassza Zseleznova (1982)
- Rohamsisakos Madonna (1983) – Idős Bicó
- Szent Kristóf kápolnája (1983) – Zsidányi Timót, esperes
- A bíró (1984) – Tigran, a bíró apósa
- És elszakad az ezüstkötél (1984)
- Legyél te is Bonca! (1984) – Tóni bácsi
- Különös házasság 1-4. (1984) – Medve doktor
- A vén bakancsos és fia, a huszár (1985) – Mihály, a vén bakancsos
- Az eltüsszentett birodalom (1985) – Szépapó
- Elveszett paradicsom (töredék) (1986) – Zoltán apja
- Kőműves Kelemen (1986) – Vándor
Szinkronszerepei
[szerkesztés]| Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1938 | A pék felesége | Aimable Castanier | Raimu | 1972[10] |
| 1941 | Mindez Évával kezdődött | Jonathan Reynolds | Charles Laughton | 1978 |
| 1947 | Eszményi férj (2. magyar szinkron) | Goring apja | C. Aubrey Smith | 1981 |
| 1955 | Kaland az Aranyöbölben | Nagypapa | Vladimír Hlavatý | 1982[11] |
| 1961 | Majdnem baleset (2. magyar szinkron) | N/A | N/A | 1977 |
| 1969 | Elátkozottak (1. magyar szinkron) | Joachim Von Essenbeck | Albrecht Schoenhals | 1973 |
| 1971 | A rendőrség megköszöni (1. magyar szinkron) | Stolfi tanácsos | Cyril Cusack | |
| Az acélgyűrűcske | Kuzma bácsi | Oleg Zsakov | 1975 | |
| 1972 | A hatalom játékai | Lapp | Heinrich Gretler | 1978 |
| Goriot apó | Goriot apó | Charles Vanel | 1975 | |
| Hová fussak? | Hyam Malsh | Herschel Bernardi | ||
| Öreg hangászok | Tedo | Ramaz Cshikvadze | ||
| Ostromállapot[12] | Carlos Ducas | O. E. Hasse | 1974 | |
| 1973 | A Dominici-ügy | Gaston Dominici | Jean Gabin | |
| A királynő nehéz napja (1. magyar szinkron) | Charles, Jeanne apja | André Valtier | 1975 | |
| Két férfi a városban (1. magyar szinkron) | Germain Cazeneuve | Jean Gabin | 1974[13] | |
| Vörös kányafa | Ljuba apja | Ivan Rizsov | 1975 | |
| 1974 | A békesség kora | Simone | O. E. Hasse | 1976 |
| Gyilkosság az Orient expresszen | Dr. Constantine | George Coulouris | 1977 | |
| 1976 | Kiváló holttestek | N/A | N/A | |
| Solness építőmester | Knut Brovik | Albert Lippert | 1980 | |
| 1978 | Meghökkentő mesék – I/9. rész: A mennyország útja (1. magyar szinkron) | Mr. Foster | Roland Culver | 1981 |
| Thomas Guérin, nyugdíjas | Thomas Guérin | Charles Vanel | 1980 | |
| 1979 | Egy kis romantika[14] | Julius | Laurence Olivier | 1981 |
Díjak és kitüntetések
[szerkesztés]- Kiváló művész (1963)
- Cannes-i fesztivál legjobb férfi alakítás díja (1964)
- Kossuth-díj (1965)
- Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb férfi alakítás díja (1965)
- Munka Érdemrend arany fokozat (1974)
- Velencei Nemzetközi Filmfesztivál – Legjobb férfi színész díja (1976)
- Tévékritikusok Díja – A messziről jött ember című produkciókban nyújtott teljesítményéért (1982)[15]
- Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1984)
Hangjátékok
[szerkesztés]- Z. Szabó Béla: Alkonyati párbeszéd (1943)
- Baróti Géza: Szenzáció (1962)
- Kazakievics: Nappali fénynél (1962)
- Fischer, Leck: Az örök gond (1964)
- Kamondy László: Ember a küszöbön (1964)
- Salamon Pál: Két ember (1964)
- Németh László: Eklézsia-megkövetés (1965)
- Krúdy Gyula: Palotai álmok (1966)
- Gergely Sándor: Szakadék szélén (1966)
- Dickens, Charles: Dombey és fia (1967)
- Brandys, Kazimiers: Elszállt az élet (1968)
- F. Rácz Kálmán: Narancs az ágyon (1969)
- Boros Lajos-Vámos Miklós: Felfüggesztés (1971)
- Mesterházi Lajos: Hobby (1971)
- Csurka István: Amerikai cigaretta (1972)
- Duras, Marguerite: Andesmas úr délutánja (1972)
- Stephen Wasylyk: John Smith balesete (1975)
- Szakonyi Károly: Adáshiba (1975)
- Szakonyi Károly: Portások (1975)
- Bendová, Krista: Egy öreg ház három csodája (1976)
- König, Eduard: Emberek a pálmafán (1976)
- Joachim Walther: A zöldövezet (1976)
- Kazimierz Kowalski: Nagyapó kölcsönruhában (1977)
- Zoltán Péter: Luther (1977)
- Kopányi György: Lekésett szüret (1978)
- Schwajda György: Hajnali négykor (1979)
- Tadeusz Zimecki: Szólíthatlak nagyapónak? (1979)
- Tolnai Lajos: Polgármester úr (1980)
- Mándy Iván: Éjszaka (1981)
- Saint-Exupery: A kis herceg (1981)
- Iván Radoev: Az emberevő (1982)
- Mándy Iván: Szép álmokat, kislány (1982)
- Mikszáth Kálmán: Akli Miklós (1982)
- Szabó Lőrinc: A szökevény (1982)
- Tamási Áron: Rendes feltámadás (1982)
- Heijermans, Herman: Remény (1983)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (1983)
- Magnusson, Ove: Nyugdíjasok lázadása (1983)
- Szép Ernő: Május (1983)
- Vészi Endre: A lepecsételt lakás (1983)
- Katajev, Valentyin: Gyöngyvirág (1984)
- Móra Ferenc: A rab ember fiai (1984)
- Ördögh Szilveszter: Jövőnk árnya (1984)
- Ágh István: Dani uraságnak (1985)
- Jókai Mór: Az arany ember (1985)
- Kopányi György: Karácsonyi komédia (1986)
- Alexander Blok: Az ismeretlen nő (1987)
Emlékezete
[szerkesztés]
- 1999-ben avatták fel a színművész szobrát; Surányi Imre alkotása a Hagymaház aulájában található
- Szülővárosa, Makó képviselő-testülete 2001-ben alapította a Páger Antal-színészdíjat
- Budapesten a Nemzeti Színház bejárata mellett helyezték el domborművét
- Nevét viselte Makón a 2007. január 31-éig üzemelő Páger Antal Filmszínház[16]
- Makón emléktáblát avattak tiszteletére szülőházának falán
- 1991-ben a Makói József Attila Gimnázium diákjaiból megalakul a Páger Antal Színjátszó Stúdió (PÁST)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Házasságkötések múlt héten (Pécsi Lapok), 1924. október 26. (adt.arcanum.com)
- ↑ Intim Pista: Maga csak tudja (Színházi élet), 1931
- ↑ a b Délamerikai Magyarság 34. évfolyam 4038. szám, 1961. június 8. (adt.arcanum.com)
- ↑ a b c d Ablonczy László: Honát és a színpadot vágyta hontalanságában, Valóság, 54. évfolyam 8. szám, 2011. augusztus (adt.arcanum.com)
- ↑ a b Kitüntetés, Magyar Hírlap 8. évfolyam 314. szám, 1975. december 2. (adt.arcanum.com)
- ↑ Születése bejegyezve a makói polgári anyakönyv 122/1899. száma alatt.
- ↑ Budapest VII. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1933. év, 674. folyószám.
- ↑ Halász Bálint: Páger Antal élete legendák nélkül
- ↑ Páger Antal: Levél Makóra Gerzanits Elemérhez. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)
- ↑ A magyar szinkron 1972-ben készült, és a televízióban 1974. augusztus 29-én adták le.
- ↑ A magyar szinkron 1982-ben készült, és a televízióban 1983. június 29-én adták le.
- ↑ A magyar szinkron 1974-ben készült, és a hazai mozikban 1975. szeptember 25-én mutatták be.
- ↑ A magyar szinkron 1974-ben készült, és a hazai mozikban 1975. március 13-án mutatták be.
- ↑ A magyar szinkron 1981-ben készült, és a hazai mozikban 1982. április 15-én mutatták be.
- ↑ Átadták a tv- és filmkritikusok díjait, Népújság 33. évfolyam 26. szám, library.hungaricana.hu - 1982. január 31.
- ↑ Egyetlen mozi sincs a makói térségben - Delmagyar.hu
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Páger Antal a Színházi adattárban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
- Páger Antal a Színészkönyvtárban
- 110 éve született Páger Antal - Nol
- Terasz Archiválva 2006. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sulinet
- MIÉP
További információk
[szerkesztés]- Páger Antal a PORT.hu-n (magyarul)
- Páger Antal az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Páger Antal az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Páger Antal a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Páger Antal. az Archiv.Magyar.Film.hu-n
- Páger Antal. a Hangosfilm.hu-n
- Páger Antal. a Nemzeti Örökség Intézetében
- Molnár Gál Péter: A Páger-ügy; PLKV, Bp., 1988
- Emlékezés Páger Antalra; szöveg Tóth Ferenc et al.; KÉSZ Makói Csoport, Makó, 1992 (A makói Keresztény Értelmiségi Szövetség füzetei)
- Murányi Gábor: Visszafogadás jobbról. Mivel csábították haza Páger Antalt? HVG 2007. július 24., szombat.portalinternet.hu
- Várkonyi Vilmos: Jávor Pál és a magyar film aranykora. Életrajz, pályatársak, anekdoták, slágerek; Lupuj-Book, Debrecen, 2013, ISBN 978-963-88557-8-7
- Páger Antal hagyatéka az OSZMI gyűjteményébe kerül Archiválva 2021. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinhaz.org
