Oszaka

Oszaka (大阪市, Ószaka-si)
Oszaka címere Oszaka zászlaja
Egyéb jelképek
Fa	japán cseresznye
Virág	ibolya
Közigazgatás
Ország	Japán
Régió	Kanszai
Prefektúra	Oszaka prefektúra
Polgármester	Jokojama Hidejuki
Irányítószám	530-8201
Testvérvárosok	Lista São Paulo City of Melbourne Szentpétervár Milánó Chicago Hamburg Sanghaj Budapest Buenos Aires Manila Aksaray Dubaj Guadalajara
Népesség
Teljes népesség	2 751 862 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség	11 920 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	222,30 km²
Időzóna	JST, UTC+9
Elhelyezkedése
é. sz. 34° 41′ 38″, k. h. 135° 30′ 08″34.69375, 135.5021111111134.693750°N 135.502111°EKoordináták: é. sz. 34° 41′ 38″, k. h. 135° 30′ 08″34.69375, 135.5021111111134.693750°N 135.502111°E
Elhelyezkedése Oszaka térképén
Oszaka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oszaka témájú médiaállományokat.

Oszaka^[2] (japánul 大阪市, Ószaka-si) település Japánban. Ez az ipari, kereskedelmi és közlekedési központ a fő szigeten, Honsún alakult ki, ott, ahol a Jodo-gava folyó beletorkollik az Oszakai-öbölbe. Közigazgatásilag a Kanszai régió Oszaka prefektúrájában helyezkedik el, amelynek egyben székhelye is. Az Oszakai főegyházmegye érseki székvárosa.

A gyakran Japán második legnagyobb városának nevezett Oszaka a történelem folyamán az ország kereskedelmi centruma volt. Ma Japán második és a világ kilencedik legnagyobb agglomerációjának, a több mint 19 millió lelket számláló Oszaka–Kóbe–Kiotó metropolisznak a szerves része. Oszakában nappal a lakosság száma az éjjeli 141%-ára növekszik, mutatva a város gazdasági központi szerepét. Míg éjjel 2,6 millió fővel ez Japán harmadik legnagyobb városa Tokió és Jokohama után, nappal a második helyre tornázza fel magát 3,7 millió lakossal, Tokió után.^[forrás?]

Gyakran a „nemzet konyhája” (天下の台所, tenka no daidokoro) és a „Japán gasztronómiai fővárosa” nevekkel illetik.^[forrás?]

A Jodo-gava és a Jamato-gava folyó torkolatánál fekvő Oszaka városát nyugatról az Oszakai-öböl határolja. Északról, keletről és délről több mint egy tucat kisebb-nagyobb település veszi körül, amelyek egy kivételével az Oszaka prefektúrához tartoznak (a városközponttól északnyugatra fekvő Amagaszaki ugyanis a Hjógo prefektúra része). Oszaka az Oszakai prefektúra 12%-át foglalja el, ezzel a közigazgatási egység legnagyobb települése.

A Kandzaki-, a Sin-Jodo-, a Jodo-, a Dodzsima-, az Iidzsi-, a Sirinasi-, a Kidzu- és a Jamato-gava folyót összekötő kiterjedt csatornarendszer miatt a település a „Kelet Velencéje” címet kapta. Arra, hogy Oszaka a vizek városa, a régi neve, a Naniva (浪速, szó szerint gyors hullámok) is utal.

A város két legzsúfoltabb központját Kita (キタ, szó szerint észak) és Minami (ミナミ, szó szerint dél) néven emlegetik. Az előbbi Umeda kereskedelmi kerületét, az utóbbi a Namba, Sinszaibasi és Dótonbori bevásárlónegyedeket foglalja magába. A szintén a Minamiban található Ebiszubasi híd körüli szórakozónegyed ismertséget az óriási géprákjával, a Háromszög parkjával és az Amerikamurával, azaz az amerikai faluval szerzett. A bíróságoknak és a legnagyobb bankok kerületi igazgatóságainak otthont adó negyedek a Jodojabasi és a Honmacsi, Kita és Minami között. Az újabb és jelentősebb üzleti negyed az Oszakai Üzleti Park az Oszakai várkastély szomszédságában. Fontos üzleti negyedek alakultak ki még a város másodlagos vasúti csomópontjainál, a Tennódzsi és Kjóbasi pályaudvarnál.

Oszaka (1981–2010) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	19,0	23,7	24,2	30,7	32,7	36,1	38,0	39,1	36,2	32,9	27,2	23,6	39,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	9,5	10,2	13,7	19,9	24,5	27,8	31,6	33,4	29,3	23,3	17,6	12,3	21,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	2,8	2,9	5,6	10,7	15,6	20,0	24,3	25,4	21,7	15,5	9,9	5,1	13,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−7,5	−6,5	−5,2	−2,6	3,5	8,9	14,8	13,6	10,4	3,0	−2,2	−4,5	−7,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	45	62	104	104	146	185	157	91	161	112	69	44	1279
Havi napsütéses órák száma	143	135	160	189	194	156	182	217	157	164	149	152	1996
Forrás: Japan Meteorological Agency[3]

Oszakának 24 városrésze (区, átírással ku) van, eggyel több, mint Tokiónak. Ezek a következők:

Abeno-ku Aszahi-ku Curumi-ku Csúó-ku Dzsótó-ku Fukusima-ku Higasinari-ku Higasiszumijosi-ku Higasijodogava-ku Hirano-ku Ikuno-ku Jodogava-ku

Kita-ku Konohana-ku Minato-ku Mijakodzsima-ku Naniva-ku Nisi-ku Nisinari-ku Nisijodogava-ku bélyeg Szuminoe-ku Szumijosi-ku Taisó-ku Tennódzsi-ku

A 2005-ös japán népszámlálás alapján Oszaka lakossága 2 628 811 fő volt, ami a 2000-es évi adatokhoz képest 1,2%-os növekedést jelent, ám messze elmarad az 1965-ben mért háború utáni (3 156 222 fő) és az 1940-es abszolút csúcshoz (3 252 340 fő) képest. Az 1923-as nagy kantói földrengés következményeként, 1920 és 1930 között, rengeteg ember költözött Oszakába, és a népesség hamarosan megduplázódott. Az 1930-as népszámlálás alapján Oszaka volt Japán legnagyobb városa 2 453 573 fővel, megelőzve Tokiót 2 070 913 lakosával. A háború végétől a 2000-es évek közepéig az Oszaka–Kóbe–Kiotó agglomeráció népessége folyamatosan növekedett, ám az utóbbi években népességcsökkenés mutatkozik.

A népsűrűség 11 836 fő négyzetkilométerenként. A háztartások száma 1 241 489, ami azt mutatja, hogy ez háztartásban átlagosan 2 lakos él. 99 775 regisztrált külföldi él a városban. A legnagyobb bevándorló népcsoportok a koreai (71 015 fő) és a kínai (11 848 fő).

A legbeszéltebb dialektus a japán nyelv oszakai nyelvjárása. Fő megkülönböztető jele, hogy a tagadó igéknél a „hen” utótagok használják a „nai” helyett.

A történelem során Oszaka volt Japán kereskedelmi központja, de szerepe a közép- és kora modern korban volt a legjelentősebb. Ma már, különösen a kilencvenes évek vége óta, egyre több vállalat helyezi át székhelyét Tokióba, de továbbra is számos jelentős vállalat működteti a központját Oszakában. A tendencia mérséklésére a város, Szeki Dzsunicsi polgármester vezetésével, nemrég indított útjára egy programot, aminek célja hazai és külföldi befektetők a városba csábítása.^[4]

A városban üzemel Japán második leghosszabb egysínű vasútja, az Osaka nyeregvasút.

Az általános iskolák és a középiskolák alsóbb évfolyamai városi irányítás alatt vannak [1], míg a középiskolákat a prefektúrai szinten felügyelik.

Korábban számos egyetem volt jelen a Oszaka belvárosában, de hogy növekvő területigényük kielégíthessék, több intézmény a külvárosokba költözött át. Oszaka Kiotóhoz és Tokióhoz hasonlóan Japán egyik felsőoktatási központjának számít. Mindezek ellenére Oszaka prefektúra legtekintélyesebb felsőoktatási intézménye, az Oszakai Egyetem, nem itt, hanem Szuitában található.

• Kanszai Egyetem
• Oszaka városi Egyetem
• Oszakai Közgazdaságtudományi Egyetem
• Oszakai Műszaki Egyetem
• Oszakai Jogakuin Főiskola
• Oszakai Gazdaságpolitikai Egyetem
• SOAI Egyetem
• Oszakai Művészeti Egyetem
• Oszakai Oktatási Egyetem

• Cútenkaku torony
• Tenpózan óriáskerék
• Oszakai várkastély
• Oszakai kastélypark
• Tennó-dzsi állatkert (Tennōji Zoo; 天王寺動物園)
• Történelmi múzeum (Osaka Museum of History; 大阪歴史博物館)
• HEP FIVE óriáskerék
• Museum of housing and living

• Nara Park

• Chicago, Egyesült Államok
• Hamburg, Németország
• San Francisco, Egyesült Államok (2018 októberéig^[5])
• São Paulo, Brazília
• Sanghaj, Kína
• Melbourne, Ausztrália
• Milánó, Olaszország
• Szentpétervár, Oroszország

• Budapest, Magyarország (1998)^[6]
• Buenos Aires, Argentína
• Dnyipro, Ukrajna (2022)
• Puszan, Dél-Korea

• Osaka.lap.hu - linkgyűjtemény