Ohio (állam)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ohio | |||
| |||
Közkedvelt elnevezés: The Buckeye State | |||
Mottó: With God, All Things Are Possible (angol) – Istennel minden lehetséges | |||
Névadó | Ohio | ||
Közigazgatás | |||
Fővárosa | Columbus | ||
Legnagyobb város | Columbus | ||
Kormányzó | Mike DeWine (R) | ||
Hivatalos nyelv | de jure: nincs de facto: angol | ||
Postai rövidítés | OH | ||
ISO 3166-2 | US-OH | ||
Felvétel az Unióba | |||
sorrendben | 17. | ||
dátuma | 1803. március 1. (visszamenőleg kikiáltva: 1952. augusztus 7.) | ||
Rangsor | |||
terület szerint | 34. | ||
népesség szerint | 7. | ||
népsűrűség szerint | 9. | ||
Népesség | |||
Népesség | 11 799 448 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 107,05 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
összesen | 116 096 km² | ||
ebből víz | 8,7 % | ||
Időzóna | EST (UTC–5 / –4) | ||
Kiterjedés | |||
kelet-nyugati | 355 km | ||
észak-déli | 355 km | ||
Domborzat | |||
legmagasabb pont | 472 m | ||
átlagmagasság | 260 m | ||
legalacsonyabb pont | 139 m | ||
Térkép | |||
Ohio weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ohio témájú médiaállományokat. |
Ohio (IPA: [oʊ̯ˈhaɪ̯oʊ̯] ⓘ) az Amerikai Egyesült Államok 17. tagállama a Középnyugaton. Fővárosa Columbus, közel az állam földrajzi középpontjához.
Neve
[szerkesztés]Az angol Ohio szó az irokéz ohi-yo szóból ered, melynek jelentése: nagy folyó.
Ohio beceneve Vadgesztenye Állam (Buckeye State), az ohiói vadgesztenyefák miatt. Lakosait Vadgesztenyéknek (Buckeyes) nevezik.
Földrajza
[szerkesztés]Ohiót északról az Erie-tó és Michigan, nyugatról Indiana, délről Kentucky és Nyugat-Virginia, keletről pedig Pennsylvania állam határolja. Nyugati fele síkság, keleti a dombos Allegheny-platóhoz tartozik.
Legjelentősebb folyója az Ohio, a Mississippi legnagyobb mellékfolyója. Hossza 1579 km. A folyó jelentősen befolyásolta az őslakosság történelmét. Fő szállítási út volt a korai Egyesült Államok nyugati terjeszkedése idején. Hat államon folyik keresztül, és vízgyűjtő medencéje 14 államnak. Legnagyobb mellékfolyója a Tennessee folyó. A 19. század folyamán az Északnyugati terület déli határa volt, s egyúttal határvonal (demarkációs vonal) a szabad és a rabszolgatartó területek között. Úgy is ismeretes, mint a Mason–Dixon-vonal. A folyóvölgy klímája átmenet a párás szubtrópusi és a párás kontinentális éghajlat között. A folyó az Allegheny és Monongahela folyók folytatása, amelyek a Point State Parknál találkoznak (Pittsburgh, Pennsylvania). Pittsburgh-től északnyugatra folyik Allegheny és Beaver megyéken keresztül, mielőtt egy hirtelen kanyart vesz dél-délnyugat irányába Nyugat-Virginia felé, ahol hármashatára Nyugat-Virginia–Ohio–Pennsylvania államoknak East Liverpool (OH), Chester (WV) és Midland (PA) közelében. A folyó durván követi a nyugat-északnyugat irányt, mielőtt dél-délnyugatnak fordul. Itt Nyugat-Virginia, Ohio, Kentucky, Indiana és Illinois határán folyik, aztán a Mississippi folyóba torkollik Cairo (IL) városnál.
Története
[szerkesztés]Eredetileg az unión kívüli Északnyugati terület része volt, ám 1803. március 1-jén, csatlakozott az Államokhoz mint 17. tagállam (az első új államként az Északnyugati rendelet hatályba lépése után).
Népesség
[szerkesztés]A körülbelüli 45 000 fő 1800-tól kezdődően minden évtizedben körülbelüli 10%-os növekvést mutatott az 1970-es népszámlálásig, amikor 10,65 millió ohiói lakost számoltak. A népesség növekedése a következő 4 évtizedben lelassult, ma több mint 11 millióan laknak Ohio államban. 2007-ben népességének 6,5%-a volt 5 évnél fiatalabb, az ország 6,9%-ához viszonyítva. Továbbá 13,4%-uk volt idősebb 65 évnél, míg az országos átlag 12,6% volt. Ohio népességének 51,3% nő, az ország átlagos 50,8%-ával szemben.
Népesség különböző években | |||
---|---|---|---|
Év | Népesség | Vált. (%) | |
1800 | 45 365 | ||
1810 | 230 760 | 408,7% | |
1820 | 581 434 | 152% | |
1830 | 937 903 | 61,3% | |
1840 | 1 519 457 | 62% | |
1850 | 1 980 329 | 30,3% | |
1860 | 2 339 511 | 18,1% | |
1870 | 2 665 260 | 13,9% | |
1880 | 3 198 062 | 20% | |
1890 | 3 672 329 | 14,8% | |
1900 | 4 157 545 | 13,2% | |
1910 | 4 767 121 | 14,7% | |
1920 | 5 759 394 | 20,8% | |
1930 | 6 646 697 | 15,4% | |
1940 | 6 907 612 | 3,9% | |
1950 | 7 946 627 | 15% | |
1960 | 9 706 397 | 22,1% | |
1970 | 10 652 017 | 9,7% | |
1980 | 10 797 630 | 1,4% | |
1990 | 10 847 115 | 0,5% | |
2000 | 11 353 140 | 4,7% | |
2020 (becsült) | 11 750 193 |
Nemzetiségek
[szerkesztés]Egy 2007-es felmérés szerint Ohio teljes lakosságának 3,6%-a külföldi születésű, az országos átlag ezzel szemben 12,5%.
Ohio származás szerinti öt legnagyobb csoportja 2007-ben:
A lakosság nagyrasszokba sorolása 2006-os adatok alapján:
- 82,8% fehér (nem spanyol);
- 11,8% fekete (nem spanyol);
- 2,3% spanyol, keveredett etnikum;
- 1,5% ázsiai/óceániai;
- 1,3% keveredett rasszok;
- 0,2% amerikai őslakosok/alaszkai őslakosok;
- 0,1% egyéb rasszok.
2006-ban az Ohióban élő magyarok száma 193 951 volt, ezzel Ohio az az állam, ahol a legtöbb magyar származású ember él. Többségük az északi részen, Cleveland városa térségében él, körülbelül 130 000 fő.
Nagyobb városok
[szerkesztés]Az állam városai népesség szerinti sorban:
- Columbus – 754 885 fő
- Cleveland – 433 748 fő
- Cincinnati – 333 336 fő
- Toledo – 293 201 fő
- Akron – 207 510 fő
- Dayton – 154 200 fő
- Parma – 81 601 fő
- Canton – 73 007 fő
- Youngstown – 66 982
- Lorain – 64 097 fő
- Hamilton – 62 407 fő
- Springfield – 60 608 fő
Közigazgatás
[szerkesztés]Az állam 88 megyére oszlik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (angolul)
- USA Travel – Ohio (magyarul)