Ugrás a tartalomhoz

Ohio (állam)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ohio szócikkből átirányítva)
Ohio
Ohio zászlaja
Ohio zászlaja
Ohio pecsétje
Ohio pecsétje
Közkedvelt elnevezés: The Buckeye State
Mottó: With God, All Things Are Possible (angol) – Istennel minden lehetséges
NévadóOhio
Közigazgatás
FővárosaColumbus
Legnagyobb városColumbus
KormányzóMike DeWine (R)
Hivatalos nyelvde jure: nincs
de facto: angol
Postai rövidítésOH
ISO 3166-2US-OH
Felvétel az Unióba
sorrendben17.
dátuma1803. március 1.
(visszamenőleg kikiáltva: 1952. augusztus 7.)
Rangsor
terület szerint34.
népesség szerint7.
népsűrűség szerint9.
Népesség
Népesség11 799 448 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség107,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen116 096 km²
ebből víz8,7 %
IdőzónaEST (UTC–5 / –4)
Kiterjedés
kelet-nyugati355 km
észak-déli355 km
Domborzat
legmagasabb pont472 m
átlagmagasság260 m
legalacsonyabb pont139 m
Térkép
Ohio weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ohio témájú médiaállományokat.

Ohio (IPA: [oʊ̯ˈhaɪ̯oʊ̯] kiejtése) az Amerikai Egyesült Államok 17. tagállama a Középnyugaton. Fővárosa Columbus, közel az állam földrajzi középpontjához.

Az angol Ohio szó az irokéz ohi-yo szóból ered, melynek jelentése: nagy folyó.

Ohio beceneve Vadgesztenye Állam (Buckeye State), az ohiói vadgesztenyefák miatt. Lakosait Vadgesztenyéknek (Buckeyes) nevezik.

Földrajza

[szerkesztés]
Ohio földrajzi régiói

Ohiót északról az Erie-tó és Michigan, nyugatról Indiana, délről Kentucky és Nyugat-Virginia, keletről pedig Pennsylvania állam határolja. Nyugati fele síkság, keleti a dombos Allegheny-platóhoz tartozik.

Legjelentősebb folyója az Ohio, a Mississippi legnagyobb mellékfolyója. Hossza 1579 km. A folyó jelentősen befolyásolta az őslakosság történelmét. Fő szállítási út volt a korai Egyesült Államok nyugati terjeszkedése idején. Hat államon folyik keresztül, és vízgyűjtő medencéje 14 államnak. Legnagyobb mellékfolyója a Tennessee folyó. A 19. század folyamán az Északnyugati terület déli határa volt, s egyúttal határvonal (demarkációs vonal) a szabad és a rabszolgatartó területek között. Úgy is ismeretes, mint a Mason–Dixon-vonal. A folyóvölgy klímája átmenet a párás szubtrópusi és a párás kontinentális éghajlat között. A folyó az Allegheny és Monongahela folyók folytatása, amelyek a Point State Parknál találkoznak (Pittsburgh, Pennsylvania). Pittsburgh-től északnyugatra folyik Allegheny és Beaver megyéken keresztül, mielőtt egy hirtelen kanyart vesz dél-délnyugat irányába Nyugat-Virginia felé, ahol hármashatára Nyugat-Virginia–Ohio–Pennsylvania államoknak East Liverpool (OH), Chester (WV) és Midland (PA) közelében. A folyó durván követi a nyugat-északnyugat irányt, mielőtt dél-délnyugatnak fordul. Itt Nyugat-Virginia, Ohio, Kentucky, Indiana és Illinois határán folyik, aztán a Mississippi folyóba torkollik Cairo (IL) városnál.

Története

[szerkesztés]

Eredetileg az unión kívüli Északnyugati terület része volt, ám 1803. március 1-jén, csatlakozott az Államokhoz mint 17. tagállam (az első új államként az Északnyugati rendelet hatályba lépése után).

Népesség

[szerkesztés]
Ohio népsűrűségi térképe

A körülbelüli 45 000 fő 1800-tól kezdődően minden évtizedben körülbelüli 10%-os növekvést mutatott az 1970-es népszámlálásig, amikor 10,65 millió ohiói lakost számoltak. A népesség növekedése a következő 4 évtizedben lelassult, ma több mint 11 millióan laknak Ohio államban. 2007-ben népességének 6,5%-a volt 5 évnél fiatalabb, az ország 6,9%-ához viszonyítva. Továbbá 13,4%-uk volt idősebb 65 évnél, míg az országos átlag 12,6% volt. Ohio népességének 51,3% nő, az ország átlagos 50,8%-ával szemben.

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
180045 365
1810230 760408,7%
1820581 434152%
1830937 90361,3%
18401 519 45762%
18501 980 32930,3%
18602 339 51118,1%
18702 665 26013,9%
18803 198 06220%
18903 672 32914,8%
19004 157 54513,2%
19104 767 12114,7%
19205 759 39420,8%
19306 646 69715,4%
19406 907 6123,9%
19507 946 62715%
19609 706 39722,1%
197010 652 0179,7%
198010 797 6301,4%
199010 847 1150,5%
200011 353 1404,7%
2020 (becsült)11 750 193


Nemzetiségek

[szerkesztés]

Egy 2007-es felmérés szerint Ohio teljes lakosságának 3,6%-a külföldi születésű, az országos átlag ezzel szemben 12,5%.

Ohio származás szerinti öt legnagyobb csoportja 2007-ben:

  1. németek (28,9%);
  2. írek (14,8%);
  3. angolok (10,1%);
  4. lengyelek (8,4%);
  5. olaszok (6,4%).

A lakosság nagyrasszokba sorolása 2006-os adatok alapján:

  • 82,8% fehér (nem spanyol);
  • 11,8% fekete (nem spanyol);
  • 2,3% spanyol, keveredett etnikum;
  • 1,5% ázsiai/óceániai;
  • 1,3% keveredett rasszok;
  • 0,2% amerikai őslakosok/alaszkai őslakosok;
  • 0,1% egyéb rasszok.

2006-ban az Ohióban élő magyarok száma 193 951 volt, ezzel Ohio az az állam, ahol a legtöbb magyar származású ember él. Többségük az északi részen, Cleveland városa térségében él, körülbelül 130 000 fő.

Nagyobb városok

[szerkesztés]

Az állam városai népesség szerinti sorban:

  1. Columbus – 754 885 fő
  2. Cleveland – 433 748 fő
  3. Cincinnati – 333 336 fő
  4. Toledo – 293 201 fő
  5. Akron – 207 510 fő
  6. Dayton – 154 200 fő
  7. Parma – 81 601 fő
  8. Canton – 73 007 fő
  9. Youngstown – 66 982
  10. Lorain – 64 097 fő
  11. Hamilton – 62 407 fő
  12. Springfield – 60 608 fő

Közigazgatás

[szerkesztés]
Ohio megyéi

Az állam 88 megyére oszlik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)

További információk

[szerkesztés]