Ugrás a tartalomhoz

Novo Selo Glinsko

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Novo Selo Glinsko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Alapítás éve1731
Irányítószám44400
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség89 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület5,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 22′ 15″, k. h. 16° 10′ 24″45.370833°N 16.173333°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 15″, k. h. 16° 10′ 24″45.370833°N 16.173333°E
SablonWikidataSegítség

Novo Selo Glinsko falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 20, közúton 31 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re északkeletre, a Glinát Sziszekkel összekötő 37-es számú főúttól délkeletre, az út feletti magaslaton fekszik.

Története

[szerkesztés]

Az 1730-as parasztfelkelés leverése során felgyújtották a mai Novo Selotól délre fekvő Budrovec és Pavlovec nevű falvakat. A harcok lecsendesülése után a hontalanná vált emberek 1731-ben Novo Selo néven új falut alapítottak. Már 1750-ben felépült a falu Szent Balázs és Szent Benedek tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája. Közben 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 388, 1910-ben 574 lakosa volt. 1909-ben súlyos földrengés érte a települést, melyben kápolnája is megrongálódott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. 1991 őszén a szerbek a falut elfoglalták és lerombolták, a horvát lakosságot elűzték. Aki a házában maradt azt megölték. 1991. október 3-án 11, október 16-án 22 polgári személy esett a szerb megtorlás áldozatául. A legfiatalabb 15, a legidősebb 83 éves volt. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 118 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
388 451 467 536 601 574 575 701 457 483 412 325 267 239 132 118

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Balázs és Szent Benedek tiszteletére szentelt római katolikus temetőkápolnája 1750-ben épült. 1909-ben egy földrengés súlyosan megrongálta. A károkat ekkor még megpróbálták kijavítani, de 1910-ben újabb földrengés érte, melyben mennyezete végleg beomlott. Az épület sokáig romosan állt, míg végül 1939-ben felépítették a második kápolnát, mely részben fából, részben kőből épült és amely egészen 1991-ig állt. Ekkor felgyújtották a falut elfoglaló szerb erők. Maradványai részben ma is láthatók a temető területén. A háború után építették fel a ma is látható épületet, mely egyhajós, homlokzata előtt előcsarnok, felette piramisban végződő harangtorony látható.
  • A honvédő háború áldozatainak emlékműve tömegsírjuk felett.
  • A Vihar hadművelet győzelmi emlékműve.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]