Nitroplasztisz
A nitroplasztisz bizonyos algafajok, például a Braarudosphaera bigelowii nitrogénkötő sejtszervecskéi.[1] A korábban baktériumokra és archeákra korlátozottnak tekintett nitrogénkötést teszi lehetővé.[1][2] Ez fontos a sejtbiológia és a mezőgazdaság-tudomány szempontjából.
Felfedezés
[szerkesztés]1998-ban Jonathan Zehr, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem óceánökológusa ismeretlen DNS-szekvenciát talált, mely ismeretlen nitrogénkötő cianobaktériumhoz tartozott, melyet UCYN-A-nak (A egysejtű cianobaktérium-csoport) nevezett el.[3] Ugyanekkor Kjoko Hagino, a Kócsi Egyetem paleontológusa a gazda B. bigelowii tenyésztésén dolgozott.[4]
A nitroplasztiszok létét először a B. bigelowii és az UCYN-A kölcsönhatását vizsgáló kutatók feltételezték 2012-ben. Eleinte feltételezték, hogy az UCYN-A könnyítette a nitrogénfixációt, vegyületeit, például ammóniát biztosítva az algáknak. A Jonathan Zehr vezette későbbi tanulmányok azonban kimutatták, hogy az UCYN-A sejtszervecske.[1]
Szerkezet és működés
[szerkesztés]A nitroplasztiszok a sejtszervecskék jellemzőivel rendelkeznek két fontos kritériumnak (sejtosztódás során való öröklődés és gazda által biztosított fehérjék) megfelelően.[1] Through imaging studies, researchers observed that nitroplasts divide along with the host cell, ensuring their passage to daughter cells.[1]
Következmények
[szerkesztés]A nitroplasztiszok felfedezése ellentmond a nitrogénfixáció prokariótákra való korlátozásának. Szerkezetük és funkciójuk megértése lehetőségeket nyújt növények genetikai befolyásolására.[1] A nitroplasztisz-funkcióért felelő génekkel a kutatók saját nitrogénjük fixálására képes növényeket állíthatnak elő, csökkentve a nitrogénalapú trágyák használatát és az ebből eredő környezetkárosítást.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g Wong, Carissa: Scientists discover first algae that can fix nitrogen — thanks to a tiny cell structure. Nature.com, 2024. április 11. [2024. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ This marine alga is the first known eukaryote to pull nitrogen from air (amerikai angol nyelven). www.sciencenews.org , 2024. április 11. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
- ↑ Zehr (1998. szeptember 1.). „New nitrogen-fixing microorganisms detected in oligotrophic oceans by amplification of nitrogenase (nifH) genes”. Applied and Environmental Microbiology 64 (9), 3444-3450. o. DOI:10.1128/AEM.64.9.3444-3450.1998. PMC 106745.
- ↑ Introducing the "nitroplast" -- The first nitrogen-fixing organelle (angol nyelven). Earth.com . (Hozzáférés: 2024. április 21.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Nitroplast című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- (2024. április 1.) „Nitrogen-fixing organelle in a marine alga”. Science 384, 217–222. o.
További információk
[szerkesztés]- Baisas, Laura: For the first time in one billion years, two lifeforms truly merged into one organism. Popular Science , 2024. április 18. (Hozzáférés: 2024. április 19.)