Nagyér

Nagyér
Nagyér címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Makói
Jogállás	község
Polgármester	Lőrincz Tibor (független)[1]
Irányítószám	6917
Körzethívószám	62
Népesség
Teljes népesség	462 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	42,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 22′, k. h. 20° 44′46.366666666667, 20.73333333333346.366667°N 20.733333°EKoordináták: é. sz. 46° 22′, k. h. 20° 44′46.366666666667, 20.73333333333346.366667°N 20.733333°E
Nagyér Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Nagyér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Nagyér (csatorna).

Nagyér község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.

A dél-alföldi régióban, Csongrád-Csanád vármegye délkeleti részén, a megyehatár mellett található, Makótól 30, Orosházától 28 kilométerre. Északi szomszédja Tótkomlós, de nyugat és kelet felől is a városhoz tartozó területek veszik körül; déli szomszédja Ambrózfalva, illetve délkelet felől, egy ponton érintkezik a területe Mezőhegyesével is.

A településen észak-déli irányban végighalad a Tótkomlóstól Pitvarosig, majd onnan Makó-Rákosig húzódó 4426-os út, ezen érhető el mindkét végponti település irányából. Az M43-as autópálya legközelebbi csomópontja Csanádpalota-Kövegy között található, mintegy 15 kilométerre, onnan a 4451-es, 4434-es, majd a 4426-os úton érhető el a község.

Vonattal a MÁV 121-es számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán közelíthető meg a település. Nagyér megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Tótkomlós vasútállomás és Ambrózfalva megállóhely között található; fizikailag a község délkeleti peremén helyezkedik el, közúti elérését a 44 327-es számú mellékút teszi lehetővé.

Nagyér 1973. április 14-éig volt önálló.^[3] 1990 októberig Csanádalberti, Pitvaros és Ambrózfalva községekkel közös tanácsba tartozott. 1992. január 1. óta újra önálló település. 1993-ban lakosainak száma 645 fő volt, népességének 42 százaléka volt 30 év alatti.

Nagyér dohánykertész községet 1843-ban alapították meg. Itt, és a környékbeli községekben, Tótkomlóson, Albertin és Ambrózon zsidók csak 1848 után telepedhettek le.

Az első nagyéri (nagymajláthi) zsidó, a Makóról származó Grosz Bernát az 1850-es évek legelején telepedett le a községben. Gabona és vegyeskereskedést nyitott. Az 1857-es népszámlálásban egy zsidó családot jelölnek 9 fővel. Később, az 1870-es években Tótkomlósra költöztek. Utódjuk a Brüll család lett, akinek Tótkomlóson, Nagyéren, Albertin és Ambrózon is volt üzletük.

Nagyéren nem éltek állandóan zsidók. Az 1930-as években két kereskedő család élt itt, akik az 1940-es évek elején elköltöztek innen.

• 1990–1994: Kotormán Imre (független)^[4]
• 1994–1998: Lőrincz Tibor (független)^[5]
• 1998–2002: Lőrincz Tibor (független)^[6]
• 2002–2006: Lőrincz Tibor (független)^[7]
• 2006–2010: Lőrincz Tibor (független)^[8]
• 2010–2014: Lőrincz Tibor (független)^[9]
• 2014–2019: Lőrincz Tibor (független)^[10]
• 2019–2024: Lőrincz Tibor (független)^[11]
• 2024– : Lőrincz Tibor (független)^[1]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,4% cigánynak, 0,2% örménynek, 1,2% románnak, 1,4% szlováknak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,7%, református 14,4%, evangélikus 2,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 46% (15,7% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% szlováknak, 0,2% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11% volt református, 7,3% római katolikus, 2,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 16,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 30% felekezeten kívüli (31,1% nem válaszolt).^[14]

• Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződésig. 1843-1878. A makói múzeum füzetei. 62. Makó, 1980.
• Ifj. Balogh István: Zsidók a Pitvaros környéki falvakban, 2002.
• Balogh Mihály: Nagyéri visszaemlékezés, 2002.
• Makó és vidéke (Szerkesztő: Domokos László) Hagymafesztivál Alapítvány, Makó ISBN 963-04-3385-0

• Nagyér az utazom.com honlapján

Ez a Csongrád-Csanád vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!