Misztrász

Misztrász
Világörökség
Ország	Görögország
Világörökség-azonosító	511
Elhelyezkedése
Misztrász Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 04′ 26″, k. h. 22° 22′ 02″37.074, 22.367337.074000°N 22.367300°EKoordináták: é. sz. 37° 04′ 26″, k. h. 22° 22′ 02″37.074, 22.367337.074000°N 22.367300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Misztrász témájú médiaállományokat.

Misztrász (görögül Μυστράς, franciául eredetileg Mistra) bizánci eredetű romfalu a mai Görögország területén, a Peloponnészosz félszigeten, az ókori Spártától néhány kilométerre.

Misztrász története a negyedik keresztes háborúval (1202–1204) kezdődik. I. Villehardouin Geoffroy családja a franciaországi Bar-sur-Aube mellől, Champagne grófságból származik és lett a keresztes hadjárat után, miután a lovagok az egész félszigetet meghódították az Akháj Fejedelemség ura. A trónon követte fia II. Villehardouin Geoffroy (uralkodott 1218–1246), aki az ókori Spárta romjai között tartott udvart. Testvére II. Villehadrouin Vilmos (uralkodott 1246–1278) meghódította egész Lakóniát és elrendelte Misztrász erődítményének kiépítését 1249-ben. További várak álltak még Monemvaszi��ban és valószínűleg Tigani félszigetén. II. Vilmost 1259-ben a niceai bizánci császár csapatai elfogták és csak a misztrai erősség és a többi vár kiadásával tudta megvásárolni szabadságát. Spárta görög lakói, akiknek elegük volt a keresztesek idegen uralmából, áttelepültek a három kilométernyire lévő Misztrába. A vár alatt virágzó város alakult ki, amelynek virágkorában több tízezer lakosa volt.

• Steven Runciman: Mistra. Byzantine capital of the Peloponnese, London 1980.
• Manolis Chatzidakis: Mistra. Die mittelalterliche Stadt und die Burg. Ahen 1995. ISBN 960-213-029-6

• fényképek