Mihail Boriszovics Golant
| Mihail Boriszovics Golant | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1923. február 3. Moszkva, Szovjetunió |
| Elhunyt | 2001. február 7. (78 éves) Moszkva, Oroszország |
| Ismeretes mint | Alkalmazott és kísérleti fizika; EHF-terápia |
| Nemzetiség | orosz |
| Állampolgárság | orosz |
| Iskolái | Moszkvai Energetikai Egyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Moszkvai Energetikai Intézet (1951) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | záró-hullámú oszcillátor vagy carcitron |
| Kutatási terület | milliméteres - és mikrohullámok; EHF-terápia |
| Tudományos fokozat | tudományok doktora |
| Aktivitási típus | kutató fizikus |
| Munkahelyek | |
| Jelentős munkái | Carcitron |
| Szakmai kitüntetések | |
| Lenin-díj, Szovjetunió Állami Díja, Állami Díj az Oroszországi Föderációért (2000) | |
| Hatással voltak rá | Nyikolaj Dmitrijevics Gyevjatkov |
Mihail Boriszovics Golant (orosz: Михаил Борисович Голант; 1923. február 3. – 2001. február 7.) szovjet és orosz tudós és mérnök. Legismertebb szovjet vezetőtervezője a záró-hullámú oszcillátornak, más néven carcinotronnak, amely egy széles elektronikus tartományban hangolható oszcillátor, vákuumcső. Elnyerte a Lenin-díjat, a Szovjetunió Állami Díját, valamint az Oroszországi Föderációért Állami Díjat. Dolgozott Nyikolaj Gyevjatkovval az EHF-terápiával kapcsolatos kutatásaiban.[1]
Élete és munkássága
[szerkesztés]
Mihail Golant értelmiségi gyermekeként született Moszkvában, apja, Borisz Golant, élelmiszervegyész; anyja orvos. Testvérei és unokatestvérei is tudományos fokozattal rendelkeznek. Mihail Golant 1940-ben kezdte tanulmányait a Moszkvai Energetikai Intézetben (MEI). Tanulmányait félbeszakította a német invázió miatt 1941-ben, tizennyolc éves korában a katonai behívót követően. Részt vett a Vörös Hadsereg utász katonájaként a náci Németország és a Japán Birodalom elleni harcban 1941–1945 között, ahol három alkalommal is megsebesült.
1946 áprilisában Golant visszatért a Moszkvai Energetikai Intézetbe a leszerelést követően, kitüntetéssel 1951-ben diplomázott.[2] A diploma megszerzése utáni első években Mihail Golant az "Isztok" nevű „tudományos-termelési egyesülés”-nél tevékenykedett és részt vett Nyikolaj Gyevjatkovval a reflex klisztron tervezésében.[3] Elkötelezett tervei között szerepelt a mikrohullámú elektronikai eszközök tervezése, különös tekintettel a záró hullámokra, amelyek lehetővé tették első alkalommal azt, hogy teljesen elzárják a milliméteres és szubmilliméteres koherens sugárforrásokat MW-os szintet.[4]
Golant kutatócsoportja újszerű megközelítéssel alakította ki a záró-hullámú oszcillátort a késő 1950-es és a korai 1960-as években. Bár a félvezetők fejlődése következtében a Golant által tervezett megoldások elavultak, eszközei miatt mégis lehetővé váltak különböző kísérletek és kutatások, melyek a milliméteres és szubmilliméteres hullámokat használták. Golant jól ismert, mint az EHF-terápiás készülékek elméleti alapjainak kifejlesztője.[5]
Elismerések és díjak
[szerkesztés]Katonai
[szerkesztés]- A Vörös Csillag rend (kétszer)
- Leningrád megvédése érdemérem
- Győzelem Németországban a Nagy Honvédő Háborúban 1941-1945
- Győzelem Japán fölött érdemérem
Polgári
[szerkesztés]- Lenin-díj
- Szovjetunió Állami Díja
- Állami Díj Az Oroszországi Föderációért (2000)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Devyatkov ND, Golant MB, Betsky OV. Rövid tájékoztatás orvosoknak azokról a fizikai jellemzőkről, amelyek lezajlanak azok a folyamatok az emberi testben MM-hullám terápia mellett "Jav-1" készülék használatával, és az ehhez kapcsolódó hatása az emberi szervezetre az elektromágneses milliméteres hullámok alkalmazásával.(orosz)
- ↑ Alexeyenko, A., V. Myakinkov, A. Balyko, et. al (11 February 2011). "Vse sily - sluzheniyu nauke". Klyuch. Hozzáférés ideje: 6 November 2011. (Russian). [2012. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 23.)
- ↑ Потапов Н. В. Первые шаги наукограда. Заметки по истории Фрязино. Фрязино. 2007.
- ↑ Прохоров А. М., Дианов Е. М. Памяти М. Б. Голанта. Журнал технической физики, 2001, том 71, вып. 8.
- ↑ Девятков Н. Д., Голант М. Б., Бецкий О. В. Миллиметровые волны и их роль в процессах жизнедеятельности. — М.: Радио и связь, 1991.
Források
[szerkesztés]- Amerikai szabadalom MB Golant et. al: lassú hullámú struktúrája alkotó csövek Halom Metal lemezek tengelyével párhuzamosan a Electron Beam (United States Patent No. 3436690)
- Балыко А. К. Качество исследователя — идти своим путем…[halott link]. Газета «Ключъ». 30 июля 2008 г.
- Алексеенко А., Mякиньков В., Балыко А. и другие. Все силы – служению науке. Газета «Ключъ». 11 февраля 2011 г.
További információk
[szerkesztés]- Ramo S., Whinnery J. R., Van Duzer T. – Fields and Waves in Communication Electronics (3rd ed.1994) John Wiley & Sons
- Kantorowicz G., Palluel P. – Backward Wave Oscillators, in Infrared and Millimeter Waves, Vol 1, Chap. 4, K. Button ed., Academic Press 1979
- de Graauw Th., Anderegg M., Fitton B., Bonnefoy R., Gustincic J. J. – 3rd Int. Conf. Submm. Waves, Guilford University of Surrey (1978)
- Convert G., Yeou T., in Millimeter and Submillimeter Waves, Chap. 4, (1964) Illife Books, London
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
