Miassz
| Miassz (Миасс) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Cseljabinszki terület | ||
| Alapítás éve | 1773 | ||
| Polgármester | Viktor Ardabjevszkij | ||
| Irányítószám | 456300 | ||
| Körzethívószám | 3513 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 147 449 fő (2023) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | SAMT (UTC+5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Miassz
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 55° 03′, k. h. 60° 06′55.050000°N 60.100000°EKoordináták: é. sz. 55° 03′, k. h. 60° 06′55.050000°N 60.100000°E | |||
Miassz
Pozíció a Cseljabinszki terület térképén
| |||
| Miassz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miassz témájú médiaállományokat. | |||
_(2002).png)
.png)
Miassz (oroszul: Миасс) város Oroszország Cseljabinszki területén. Az Urál keleti oldalán, Cseljabinszktól 96 km-re nyugatra, a Miassz folyó partján terül el.
Miasszon halad keresztül az Ufa–Cseljabinszk vasúti fővonal. A várostól északra található az Ilmenszki Természetvédelmi Terület.
Lakossága: a 2002-es népszámláláskor 158 420 fő volt; 166 452 fő (a 2010. évi népszámláláskor).,[1] melyből 143 005 orosz, 5752 baskír, 5407 tatár, 1761 ukrán, 621 mordvin, 617 német, 551 fehérorosz stb.
Története
[szerkesztés]A város területén 1773-ban alapítottak rézbányát, melyet az 1754-ben felfedezett rézlelőhelyre építettek. A bányához kapcsolódó település növekedését a 19. század elején felgyorsította a Miassz folyó völgyében talált aranykészlet. Az első aranylelőhelyet 1797-ben találták meg a Taskuturganka folyó mentén. Később, az 1820-as években a Miassz folyó medencéjében fedezték fel az Urál legnagyobb aranylelőhelyét. 1836-ban a környéken 54 aranybánya és 23 aranymosó működött. 1842-ben ezen a vidéken talált Nyikiforom Szjutkin egy 36,21 kg-os aranyrögöt, mely egyike a világ legnagyobb aranyleleteinek. A kezdeti időszakban a kitermelt arany éves mennyiség elérte a 640 kg-ot. A század közepére az aranybányászat visszaesett. A település 1926-ban kapott városi rangot, 1943-tól pedig közvetlen területi alárendeltségű (járási jogú) város.
Fejlődésének újabb lendületet az 1940-es évek elején megjelent gépgyártó ipar jelentett. 1941 novemberében kezdték el építeni azt az autógyárat, amely a második világháború miatt Moszkvából Miasszba költöztetett Sztálin Autógyár (ZiSZ, később ZiL) alapjain jött létre. A gyár 1943-ban kapta a Miasszi Autógyár, majd 1944. június 21-én az Urál Autógyár (UralAZ) nevet. A városban 1955-ben települt meg a rakétagyártáshoz kapcsolódó ipar, amikor az SZKB–385 tervezőirodát (napjainkban: Makejev Állami Rakétaközpont) Zlatousztból Miasszba telepítették. A tervezőiroda és a hozzá kapcsolódó intézmények alkotják a város északi, Masgorodok nevű részét.
Gazdasága
[szerkesztés]A város jelentős orosz ipari központ, melyben a gépgyártó ipar dominál, de továbbra is jelentős a bányászat és a fémfeldolgozás. A legfontosabb ipari vállalata a tehergépkocsikat gyártó Urál Autógyár (UralAZ).
2004-ben a városban jelentős turisztikai fejlesztéseket kezdtek. A város déli részén, a korábban is üdülőzónának számító Turgojak-tó mellett egy új turisztikai komplexum kialakítása folyik.
A felsőoktatást három intézmény képvisel. Ott működik a Cseljabinszki Állami Egyetem, a Cseljabinszki Állami Pedagógiai Egyetem, valamint a Dél-uráli Állami Egyetem egy-egy kirendeltsége. Tudományos intézménye az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Kirendelts��gének Ásványtani Intézete.
A városban helytörténeti, valamint a gazdag gyűjteménnyel rendelkező Miasszi Állami Ásványtani Múzeum működik.
Ismert emberek
[szerkesztés]Miasszban élt és dolgozott:
- Viktor Makejev, a szovjet rakétagyártás egyik jelentős alakja,
- Leonyid Obolenszkij, színész, rendező.
Ott született:
- Vlagyimir Kuznyecov, akadémikus, fizikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
