Maróca
| Maróca (Moravče) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Szeszvete |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10363 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 602 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 208 m |
| Terület | 6,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 12″, k. h. 16° 10′ 03″45.936592°N 16.167609°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 12″, k. h. 16° 10′ 03″45.936592°N 16.167609°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maróca témájú médiaállományokat. | |
Maróca (horvátul: Moravče) település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb városközpontjától légvonalban 20, közúton 32 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A Moravčak-patak völgyében talált ötezer éves régészeti leletek tanúsága szerint ezen a területen a mai Zágráb vidékének egyik legősibb emberi települése állt. Maróca a középkorban jelentős várral rendelkezett, s Szent László itt állította föl Maróca várispánság központját, mely a 13. század végére beolvadt Zágráb vármegyébe. IV. László 1275-ben Dénes mesternek adományozta örök időkre. 1300-ban Károly Róbert hívének, Cseszneki Miklósnak adományozta, akitől azonban a III. András pártján álló Mihály zágrábi püspök elfoglalta. 1334-ben Keresztelő Szent János plébániáját „ecclesia beati Johannis baptiste de Marocha” alakban említi a pápai tizedjegyzék.[2] 1501-ben Benedek nevű plébánosát és Pál nevű káplánját is említik.[3] A település virágkorát a 14. és 15. században élte. Innen származott Marócai Balázs, padovai diák, majd zágrábi kanonok és kalniki főesperes, aki három, máig fennmaradt kánojogi szöveg szerzője, melyeket a Zágrábi Városi Könyvtárban őriznek.
Az első katonai felmérés térképén „Moravche” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Moravche” néven szerepel.[4] 1910-ben a településnek 851 lakosa volt, három fő kivételével mind horvátok. A trianoni békeszerződés előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 663 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 465 | 546 | 563 | 647 | 721 | 851 | 805 | 887 | 950 | 917 | 879 | 810 | 717 | 713 | 728 | 663 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Maróca főtere és a Szentháromság templom[7] védett kulturális örökség. A mai Szentháromság plébániatemplomot 1814-ben építették a régebbi templom helyén. 1979-ben teljesen felújították. A tetőt 1991-ben renoválták. A templom 200. évfordulóját és a plébánia első említésének 680. évfordulóját 2014. szeptember 21-én ünnepelték. A templom egyhajós masszív épület, külön szentélytel és sekrestyével, a homlokzat felett emelkedő harangtoronnyal. Orgonája 1906-ban készült. Három neoklasszicista oltára van. A főoltáron a Szentháromság szobra, az oldalsó fülkékben pedig két szent szobra látható. A szentségtartó meleltt két angyalszobor áll. Az oltár előtt a szentély előtt festmények vannak, jobb oldalon a Szeplőtelen Fogantatás és előtte Szűz Mária szobra, a bal oldalon pedig a Szent Borbála. A templom előtt állnak a keresztút állomásai és a Lourdes-i Szűznya 1990-ben készült szobra.[8]
- A Nepomuki Szent János kápolna[9] egyhajós, keletelt épület, félköríves apszissal és a főhomlokzat felett emelkedő harangtoronnyal. Építési ideje nem ismert, először 1757-ben jelenik meg az egyházi vizitátorok jelentésében. Értékes késői barokk berendezése van. Mivel mocsaras területen építették ma meglehetősen rossz állapotban van.
- A falu határában a Medvednica déli lejtőin, a Hrtić-dombon, a Moravče-patak völgyének nyugati oldalán és a Maróca - Máriabeszterce úttól nyugatra, a Szentháromság templomtól 800 m-re északnyugatra találhatók Maróca középkori várának maradványai. A vár fából és földből épült feltehetően a 13. században. A vár a domb tetejét foglalta el, északkeleti oldalán valószínűleg egy védőfallal övezett fennsíkot alakítottak ki. Az erőd ovális alaprajzú, körülbelül 100 x 70 m méretű volt. Nagy valószínűséggel fából és földből építették, mert nincsenek romok, kőnek és egyéb építőanyagnak sincs nyoma. A déli oldalon a „Kolibe gornje” és a „Kolibe donje” helynevek találhatók, amelyek közelében késő középkori vagy kora újkori kerámiákat találtak. Az ásatások során felfedezték egy középkori, fából készült ház maradványait is. [10]
Egyesületek
[szerkesztés]A település önkéntes tűzoltó egyesületét 1931-ben alapították. 1933-ban megalakult az egyesület fúvós tűzoltózenekara. 1935-ben felépítették a tűzoltószerházat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Körösmegye a 15. században Budapest, 1893. 62. o.
- ↑ „Benedictus plebanus in Marocha. Paulus capellanus eiusdem.” Buturac, Josip: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine. Starine JAZU, 59/1984. (Hozzáférés: 2018. május 27.)(horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...435. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-715.
- ↑ Glas-koncila.hr: Moravce ima povijest od 11. stoljeća (hozzáférés: 2020.07.11.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1315.
- ↑ Damir Fofić: Studija zaštite i prezentacijskog potenciala arheološkog nalazišta Kuzelin i bliskih arheoloških nalazišta (horvát nyelven). Muzej Prigorja Sesvete, 2015. [2021. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
Források
[szerkesztés]- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- A Mindenszentek plébánia honlapja (horvátul)
- Sesvete u srednjem vijeku (14. – 15. stoljeće) (horvátul)
- Glas-koncila.hr: Moravce ima povijest od 11. stoljeća (horvátul) (hozzáférés: 2020.07.11.)
- Statistički ljetopis Zagreba 2007. Archiválva 2013. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]A helyi tűzoltó egyesület honlapja Archiválva 2020. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
