Makemo
| Makemo (Rangi-kemo vagy Te Paritua) | |
 | |
| Makemo felül nézetből | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Franciaország |
| Tengerentúli terület |  Francia Polinézia |
| Legnagyobb település | Pouheva |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 736 fő (2007) |
| Pouheva népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Szigetcsoport | Raeffsky-szigetek |
| Terület | 56 km² |
| Hosszúság | 69 km |
| Szélesség | 16,5 km |
| Időzóna | UTC-10 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Makemo
Pozíció Francia Polinézia térképén
| |
 d. sz. 16° 35′ 55″, ny. h. 143° 39′ 41″16.598611°S 143.661389°WKoordináták: d. sz. 16° 35′ 55″, ny. h. 143° 39′ 41″16.598611°S 143.661389°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Makemo témájú médiaállományokat. | |
Makemo (Rangi-kemo vagy Te Paritua) egy atoll a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Makemo a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Raeffsky-szigeteknek a része. A Raeffsky szigetcsoport a Tuamotu szigetcsoport központi részén található. Makemo a Reffsky-szigetek északnyugati részén található, Tahititől 564 km-re keletre. A szabálytalan, elnyújtott alakú atoll hosszúsága 69 km, szélessége 16,5 km, a területe 56 km². 845 km²-es lagúnájába az óceánból két tengerszoroson át lehet bejutni, nyugaton és az északi Arikitamiro szoros.
A sziget fő települése az Arikitamiro tengerszoros mellett lévő Pouheva, amelynek lakossága hozzávetőleg 600 fő. A lakosság főleg halászatból, gyöngyház tenyésztésből él.
Makemo szigetén van egy 25 méter magas, látogatható világít��torony, amelynek nem ismert az építési dátuma.
Története
[szerkesztés]Makemo atollt a nyugat számára John Turnbull és John Buyers angol hajósok fedezték fel, akik 1803. március 10-én szálltak partra.[1][2][3] Az atollnak a "Philips's Island" nevet adták — Sir Richard Phillips tűzoltó emlékére.[4] 1820. július 15-én Fabian Gottlieb von Bellingshausen orosz világutazó járt a szigeten.[2]
Makemo atollon született a Moeava névre hallgató polinéziai hős.[5]
A 19. században Makemo francia gyarmattá vált, amelyen ekkor közel 250 ember élt (1850 környékén).[6]
Közigazgatás
[szerkesztés]Makemo az önkormányzati település központja. Hozzá tartozik Katiu, Raroia, Takume, Taenga, Nihiru atollok és a lakatlan Haraiki, Észak-Marutea, Tuanake, Hiti, Dél-Tepoto atollok.[7] A közigazgatási terület lakossága 1422 fő (2007).
Gazdaság
[szerkesztés]A tengerszorosok melletti területeken a búvárkodás fejlődésével jelentősen fejlődött Makemo szigetén a turizmus. A kopra termesztés és a gyöngyház tenyésztés mellett a turizmus ma a leghúzóbb gazdasági ágazat az atollon. A 11 atollból álló Makemo önkormányzati település (commune) aktív adminisztrációs élete elegendő munkát biztosít a helyi lakosság számára.[8]
1976-ban adták át Makemo atoll kis repülőterét, amelyen a kifutópálya hossza 1,5 km.
-
A makemoi világítótorony -
A makemoi templom -
Makemo városháza és rendőrségi épülete -
Makemo kikötője -
Korallképződmény Makemo óceánpartján
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Egyes források szerint 1802. Turnbull és Buyers föld körüli útján készített feljegyzései szerint 1803.
- ↑ a b Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN|9782709911757, pp.275-282.
- ↑ Names of the Paumotu Islands, with the Old Names So Far As They Are Known Archiválva 2012. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben J.L. Young dans The Journal of the Polynesian Society, Volume 8, No. 4, December 1899, p.264-8 (angolul)
- ↑ All the Voyages round the World: from the First by Magellan, in 1520, to That of Krusenstern in 1807 John Galt, éd. W. Lewis & Co. pour Sir R. Phillips and co., 1820, pp. 590. (angolul)
- ↑ Atoll de Makemo Archiválva 2012. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben tahitiheritage.pf (franciául)
- ↑ Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, Challamel aîné kiadás, Paris, 1866, p.638.
- ↑ Tahiti Tourisme (franciául). [2007. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 24.)
- ↑ Makemo atoll Archiválva 2012. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben a tahitiheritage.pf oldalán (franciául)
További információ
[szerkesztés]- Atoll lista (franciául) Archiválva 2007. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
