Lukavec (Velika Gorica)
| Lukavec | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Velika Gorica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dražen Barišić |
| Irányítószám | 10410 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1260 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 90,20 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 112 m |
| Terület | 11,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 24″, k. h. 16° 04′ 48″45.740000°N 16.080000°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 24″, k. h. 16° 04′ 48″45.740000°N 16.080000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lukavec témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lukavec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb központjától 12 km-re délre, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, a Túrmező síkságán, az Odra-Száva csatorna déli partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település keletkezésének pontos ideje nem ismert, 1256-ban "caput Lukavez" alakban említik először. 1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is, mely ekkor még két részből Dolnji (Alsó) és Gornji (Felső) Lukavecből állt. A kerületen belül e két külön település közigazgatásilag a Polje (Campus) járásának judikátusi székhelye volt. A gyakori török betörések után 1479-ben itt, Donji Lukavec mellett az azonos nevű patak partján fekvő mezőn építette fel várát a túrmezei nemesség, amely védelmi funkcióján kívül a nemesi kerület székhelye, értékeinek és főbb történeti dokumentumainak is őrző helye is lett. Ezt a szerepét egészen a török veszély elmúltáig, a 17. századig betöltötte. A nemesi kerület okiratait ezután Zágráb helyett már Lukavecből adták ki. Itt zajlottak a kerület gyűlései és itt történt az elöljárók megválasztása is.
Nehéz időszak volt a kerület életében amikor 1481-ben Lukavec vára Medvevár urainak, a Bradenburgiak, majd a Zrínyiek részleges irányítása alá került és csak 1553-ban tért vissza teljesen a kerület irányítása alá. Ennek az volt az előzménye, hogy a török elleni hatékonyabb védelem érdekében a nemesek laki Thúz Ivántól Medvevár urától 12 lövészt kértek erősítésül. Medvevár urai erre hivatkozva jogot formáltak a vár védelmének irányítására, sőt innen kiindulva a túrmezei nemesség kiváltságainak megnyirbálására, birtokainak megszerzésére törekedtek. Miután a nemesek a vár feletti rendelkezést visszaszerezték 1560-ban képviselőik a zágrábi káptalan előtt megújítva szövetségüket és írásba foglalva régi jogaikat kölcsönös segítség nyújtására kötelezték magukat. Az ekkor alkotott statútumot 1570-ben Draskovich János horvát bán is elismerte, majd 1582-ben Rudolf király megerősítette. A visszaszerzett vár azonban romos állapotú volt, így a kerület 1576-ban a régi helyén új várat épített fel, mely elődjéhez hasonlóan fából épült. Ennek helyén a mai is látható barokk várkastélyt csak 1755-ben építették, azonban ennek már védelmi funkciója nem volt.
A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 298, 1910-ben 487 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 1119 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 298 | 351 | 350 | 408 | 433 | 487 | 462 | 572 | 640 | 673 | 674 | 772 | 909 | 1023 | 1119 |
Nevezetességei
[szerkesztés]
Lukavec várkastélya[3] a falu keleti szélén, a Lukavec-patak mellett áll. Elődjét 1474 és 1479 között építette a túrmezei nemesség a török elleni védelem céljából. 1576-ban a romos régi vár helyén újabb várat építettek. A mai várkastély 1755-ben elsősorban már nem védelmi célra, hanem közösségi és lakóépületnek épült. Itt tartották a nemesi kerület gyűléseit, Szent Lúciának szentelt kápolnájában a gyűlésekhez kapcsolódó miséket celebráltak. A vár négyzetes alaprajzú, sarkait négyszögletes tornyokkal erősítették meg. A bejárat felett kaputorony emelkedik, melynek egykor barokk toronysisakja volt. A kapuzat felett a nemesi kerület két oroszlán által tartott címere látható. A címer körül a "INSIGNIA UNIVERSITATIS NOBILIUM CAMPI TUROPOLJA 1752." felirat található. A torony felső részén az ablak felett mind a négy oldalon a toronyóra helye látható. A vár minden részén látható lőrések arról tanúskodnak, hogy egy esetleges támadás kivédésére is alkalmassá tették. Ma is jól láthatók a vár körüli sáncok és árkok maradványai.
Források
[szerkesztés]- Velika Gorica hivatalos oldala
- Velika Gorica turisztikai egyesületének honlapja
- A Túrmező honlapja
- Lukavec vára Archiválva 2007. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben