Ugrás a tartalomhoz

Louis Bromfield

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Louis Bromfield
Louis Bromfield, fényképezte Carl Van Vechten, 1933
Louis Bromfield, fényképezte Carl Van Vechten, 1933
SzületettLewis Brumfield
1896. december 27.
Mansfield, Ohio  USA
Elhunyt1956. március 18. (59 évesen)
Columbus, Ohio, USA
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
HázastársaMary Appleton Wood Bromfield
GyermekeiEllen Bromfield Geld
SzüleiAnnette Marie Coulter Brumfield
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Croix de guerre 1914–1918
  • regény-Pulitzer-díj (1927)
  • Audubon Medal (1952)
A Wikimédia Commons tartalmaz Louis Bromfield témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Louis Bromfield (Mansfield, 1896. december 27. – Columbus, 1956. március 18.) amerikai író és természetvédő. Az 1920-as években bestseller-regényíróként újra feltalálta magát farmerként az 1930-as évek végén, és a fenntartható és biogazdálkodás egyik legkorábbi támogatója lett az Egyesült Államokban.[1] 1927-ben elnyerte a Pulitzer-díjat az Early Autumn című regényéért, megalapította a kísérleti Malabar Farmot(wd)[2] az ohiói Mansfield közelében, és fontos szerepet játszott a korai környezetvédelmi mozgalomban.[3]

Életrajza

[szerkesztés]

Fiatalkora

[szerkesztés]

Lewis Brumfield az ohiói Mansfieldben született 1896-ban Charles Brumfield bankpénztáros és ingatlanspekuláns, valamint Annette Marie Coulter Brumfield, egy ohiói farmer lánya gyermekeként. (Brumfield később "Louis Bromfield"-re változtatta nevének írásmódját, mert úgy gondolta, hogy ez előkelőbbnek tűnik.)[4][5]

Fiúként Bromfield szeretett nagyapja farmján dolgozni. 1914-ben beiratkozott a Cornell Egyetemre, hogy mezőgazdaságot tanuljon.[6] Családja anyagi helyzetének romlása miatt azonban már egy félév után le kellett mondania. Mélyen eladósodott, szülei eladták házukat Mansfield központjában, és Bromfield nagyapjának farmjára költöztek a város szélére. 1915 és 1916 között Bromfield küzdött a terméketlen családi gazdaság újjáélesztéséért, erről az élményről később keserűen írt a The Farm című önéletrajzi regényében. 1916-ban beiratkozott a Columbia Egyetemre, hogy újságírást tanuljon, ahol beavatták a Phi Delta Theta(wd)[7] testvériségbe(wd).[8] A Columbiában töltött ideje rövid volt; kevesebb, mint egy év után távozott, hogy önkéntesként az első világháborúban az American Field Service-nél(wd)[9] jelentkezzen.[10]

Bromfield az Amerikai Hadsereg Mentőhadtestének 577-es részlegében szolgált, és a francia gyalogsághoz tartozott. Jelentős akciókat látott a Ludendorff offenzíva és a 100 napos offenzíva során, és 1918 nyarán rövid időre a német hadsereg fogságába esett.[11] Bár később azt állította, hogy croix de guerre (francia hadikereszt) kitüntetést kapott, a francia vagy amerikai katonai feljegyzésekben nincs bizonyíték erre a kitüntetésre.[4][12]

New York

[szerkesztés]

Bromfieldet 1919-ben bocsátották el a hadseregtől. New Yorkban kapott munkát, többek között újságíróként, kritikusként és reklámmenedzserként. 1921-ben feleségül vette a társasági szereplőt, Mary Appleton Woodot egy kis ünnepségen, a Massachusetts állambeli Ipswichben(wd) található családi háza közelében.[13] Három lányuk született: Ann Bromfield (1925-2001), Hope Bromfield (1927-2016)[14] és Ellen Bromfield (1932-2019).[15]

1924-ben Bromfield kiadta első regényét, a The Green Bay Tree-t, amelyben egy önfejű, független női főszereplő szerepelt – ez a vonás számos későbbi könyvében is megismétlődött. 1925-ben jelent meg egy második regény, a Possession. Stuart Sherman(wd), John Farrar(wd) és a kor más vezető kritikusai dicsérték korai fikcióinak minőségét.[12][16]

Párizs és Hollywood

[szerkesztés]

1925 novemberében Bromfield Párizsba költözött, ahol kapcsolatba került a Lost Generation számos központi alakjával, különösen Gertrude Steinnel és Ernest Hemingway-vel. Harmadik regénye, az Early Autumn, amely felesége puritán New England-i hátterét ábrázolja, 1927-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. „Ő az összes fiatal amerikai regényíró közül a legjobb és a legéletbevágóbb” – írta John Carter abban az évben a New York Timesban.[17]

Bromfield az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején folytatta a legkelendőbb regények írását, köztük az A Good Woman, az The Strange Case of Miss Annie Spraag (Annie Spraag kisasszony furcsa esete) és a The Farm című önéletrajzi regényt, amely családja mezőgazdasági múltját romantizálta. Rövid ideig dolgozott Hollywoodban is Samuel Goldwyn Jr.(wd) szerződéses forgatókönyvírójaként.[18]

Senlis és India

[szerkesztés]
Senlis, Old Saint-Étienne templom, nyugati homlokzat, rue Saint-Étienne

1930-ban beköltözött egy felújított 16. századi paplakba, a Presbytère St-Etienne-be, Senlisben, Párizstól északra. Itt a Nonette folyó(wd) partján egy igényes kertet épített, ahol a korabeli művészek, írók és társasági szereplők körében jól ismert buliknak adott otthont. Rendszeres vendégek voltak Gertrude Stein, Alice B. Toklas, Elsa Schiaparelli(wd), Dolly Wilde, Leslie Howard, Noël Haskins Murphy(wd), Douglas Fairbanks, Sir Francis Cyril Rose(wd), F. Scott és Zelda Fitzgerald. Janet Flanner(wd), aki gyakori tanúja volt a senlisi bromfield birtokon megrendezett heti összejöveteleknek, egyszer azt mondta, hogy Bromfield „úgy gyűjtötte az embereket (és jegyezte az értéküket), ahogyan egyes férfiak a bélyegeket gyűjtik”.[19][20]

Bromfield szenvedélye a kertészet iránt az 1930-as évek során fokozódott. Az intenzív kertészkedés technikáit Senlisben élő parasztszomszédjaitól tanulta meg, és szoros kapcsolatot alakított ki Edith Whartonnal, aki a Pavillon Colombe(wd)[21] formális kertjeit tervezte, a közeli Saint-Brice-sous-Forêt-ben lévő birtokán.[22]

Ebben az időszakban Bromfield két hosszú utat is tett Indiába. Meglátogatta Sir Albert Howard(wd) talajtani intézetét Indore államban(wd) (ahol Bromfield a korai biogazdálkodási módszereknek volt kitéve),[23] és Baroda Cityben (a mai Vadodara) töltött időt Sayajirao Gaekwad III(wd), Baroda maharadzsája vendégeként.[24] Utazásai során a kritikusok által egyik legelismertebb bestsellere, a Árvíz Indiában (1937), amelyből egy népszerű 1939-es film készült, Myrna Loy és Tyrone Power(wd) főszereplésével.[25] Később a könyvből befolyt összeget a Malabar Farm(wd)[2] finanszírozására fordította, mondván, hogy „semmi sem lehet megfelelőbb, mint indiai nevet adni a farmnak, mert India lehetővé tette.”[23]

A spanyol polgárháború végén Bromfield a párizsi székhelyű amerikai sebesültek sürgősségi bizottságának elnöke volt, amely segített hazatelepíteni az Abraham Lincoln Brigádokban(wd) harcoló önkénteseket.[26] Később ezért az erőfeszítéséért megkapta a Francia Becsületrendet.[27] Neville Chamberlain megbékítési politikájának szókimondó kritikusa (leginkább az 1939-es England, Dying Oligarchy című könyvében), röviddel a müncheni egyezmény után elhagyta Európát azzal a homályos tervvel, hogy Ohióba költözik, és egy „Istennek tetsző farmon” neveli fel gyermekeit.[28]

Malabar Farm és a Föld barátai

[szerkesztés]

1938 decemberében Bromfield 600 hektárnyi elhasznált mezőgazdasági területet vásárolt Lucas(wd) falu közelében, Pleasant Valleyben, az Ohio állambeli Richland megyében. Felépített egy 19 szobás, görög újjászületés(wd)[29] stílusú parasztházat, amelyet Nagy Háznak nevezett el. A New Deal ügynökségek, például a Soil Conservation Service és a Civilian Conservation Corps(wd) szakértelmének és munkaerejének felhasználásával Bromfield rehabilitálta földjét, és eközben kitanulta a talajvédelem alapelveit. Később a Malabart[2] az általa „Új Mezőgazdaságnak” (New Agriculture) nevezett kirakatává alakította. A Malabarban népszerűsített új gazdálkodási technikák között szerepelt a zöldtrágya(wd) használata, a kontúr szántás(wd), a „trash farming(wd)”[30], a lemezes komposztálás(wd) és a sávos termesztés(wd)[31].[32]

Louis Bromfield (középen) Humphrey Bogart és Lauren Bacall esküvőjén a Malabar Farmon(wd)[2] (1945. május 21.)

1941-ben Bromfield az Egyesült Államok Talajvédelmi Szolgálatával szövetséges új nemzeti önkéntes szervezet, a Friends of the Land első alelnöke lett, amely a Dust Bowlban és más, széles körben elterjedt talajeróziós eseményekben csúcsosodó pusztító gazdálkodási gyakorlatok kijavítására törekedett. az 1930-as években. A szervezet a 20. századi ökológia és mezőgazdaság számos prominens hangját egyesítette, köztük Paul B. Searst(wd), Hugh Hammond Bennettet(wd) és Aldo Leopoldot. Bromfield a hírességét a mezőgazdasági reformerek munkájának népszerűsítésére használta fel, köztük Edward Faulknert(wd), akinek 1943-ban megjelent Plowman’s Folly című könyve kritizálta a sajtoló ekét, és a „szemetes gazdálkodást”[30] (a talajművelés nélküli mezőgazdaság előfutára) szorgalmazta az erózió elkerülése és a talaj termékenységének megőrzése érdekében. Bromfield emellett segített népszerűsíteni a szervezet folyóiratát, a The Landet, amelyben E. B. White, John Dos Passos, Henry A. Wallace, Aldo Leopold, Rachel Carson és sokan mások.[33]

Bromfield 1945-ben alapozta meg Malabar[2] nemzeti hírnevét azzal, hogy házigazdája volt jó barátja, Humphrey Bogart és Lauren Bacall esküvőjének. Bromfield volt a vőfély. Malabart gyakran meglátogatták hírességek, köztük Kay Francis(wd), Joan Fontaine, Ina Claire(wd), Mayo Methot(wd) és James Cagney.[34] E. B. White egy 1948-as New Yorker-versben ragadta meg a farm hangulatát.[35]

Hanyatlása és halála

[szerkesztés]

Bromfield újonnan felfedezett érdeklődése a mezőgazdaság és a környezetvédelem iránt egybeesett irodalmi hírnevének összeomlásával. Az olyan kritikusok, mint Malcolm Cowley(wd), Orville Prescott(wd) és Edmund Wilson(wd), későbbi fikcióit mesterkéltnek és felületesnek tartották. Ennek ellenére Bromfield könyvei továbbra is népszerűek voltak az olvasók körében; 1947-ben megjelent Colorado című regénye több mint 1 millió példányban kelt el.[4] Emellett elkezdett egy sor memoárt írni a mezőgazdaságról és a környezetvédelemről, kezdve a legkelendőbb Pleasant Valley-vel (1945).[36]

Ahogy Bromfield irodalmi karrierje megingott, komoly anyagi nehézségekbe kezdett ütközni, amihez kísérleti farmja fenntartásának magas költségei és pazar életstílusa is hozzájárult. Számos sikertelen üzleti terv között megpróbált tőkét bevonni a Malabar műholdas változatainak létrehozásával a texasi Wichita Fallsban és a brazil Itatibában(wd). Felesége, Mary 1952-ben bekövetkezett halála után kapcsolatba lépett Doris Duke(wd) milliárdos örökösnővel, akit érdekelt a kertészet és a természetvédelem. Bromfield 1956 elején azt mondta egy újság riporterének, hogy ő és Duke „lehet, hogy összeházasodnak”.[37] De románcuk megszakadt egészségi állapota miatt. Mielóma multiplexben halt meg március 18-án a columbusi egyetemi kórházban.[38][39]

Befolyás és öröksége

[szerkesztés]

Bromfield halála után a Malabar Farmot(wd)[2] végül állami parkká és turistalátványossággá alakították. A Malabar Farm State Park évente látogatók ezreit fogadja, és fenntartja Bromfield vezetési filozófiájának bizonyos aspektusait. A park egyik figyelemre méltó eleme a Doris Duke Woods, amely Doris Duke-ról(wd) kapta a nevét, akinek az adománya segített megmenteni Malabart a fejlődéstől Bromfield halála után.[40][41]

Mezőgazdasági írásai közül sok nyomtatásban maradt. A gazdálkodók és a környezetvédők, mint például Wendell Berry(wd) és Joel Salatin(wd) fontos befolyásként említették Bromfieldet.[42] 1989-ben Louis Bromfieldet posztumusz beválasztották az Ohio-i Mezőgazdasági Hírességek Csarnokába, és 1996 decemberében, születésének századik évfordulóján az Ohio-i Mezőgazdasági Minisztérium mellszobrát helyezték el a róla elnevezett előcsarnokban, a tanszék új székhelyén, az ohiói reynoldsburgi(wd) központban.[43]

Legfiatalabb lánya, Ellen Bromfield Geld(wd) Brazíliában folytatta apja munkáját, ahová férjével, Carson Gelddel 1952-ben költöztek. Farmot építettek, Fazenda Pau d’Alho néven, és Ellen az újság ismert rovatvezetője és írója lett. 2019-ben halt meg.[44]

Művei

[szerkesztés]
  • The Green Bay Tree, 1924
  • Possession, 1925
  • Early Autumn(wd), 1926
  • A Good Woman, 1927
  • The House of Women, 1927 stageplay
  • The Work of Robert Nathan, 1927
  • The Strange Case of Miss Annie Spragg, 1928
  • Awake and Rehearse, 1929
  • Tabloid News, 1930
  • Twenty-four Hours, 1930
  • A Modern Hero(wd), 1932
    • Pierre Radier asszonyai (A Modern Hero) – Dante, Budapest, 1946 · Fordította: Szőllősy Klára
  • The Farm(wd), 1933
    • A farm (The Farm) – Dante, Budapest, 1940 · Fordította: Déry Tibor
  • Here Today and Gone Tomorrow, 1934
  • The Man Who Had Everything, 1935
    • Akinek minden sikerült (The man who had everything) – Victoria, Budapest, 1989 · ISBN 9630267373 · Fordította: Honti János
  • It Had to Happen, 1936
    • Kilencvenes évek (It Had to Happen) – Dante, Budapest, 1940 · Fordította: Szalai Sándor
  • Árvíz Indiában (The Rains Came), 1937
  • McLeod's Folly, 1939
  • England: A Dying Oligarchy, 1939
  • Night in Bombay, 1940
    • Éjszaka Bombayben (Night in Bombay) – Téka, Budapest, 1994 · ISBN 963-583-007-6 · Fordította: Szalai Sándor
  • Wild Is the River, 1941
  • Until the Day Break, 1942
    • Felhők mögött is derűs az ég (Until the Day Break) – Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1947 · Fordította: Bányász György
    • A meztelen táncosnő (Until the Day Break) – Fabula, Budapest, 1991 · ISBN 9637885331 · Fordította: Sulhóf József
    • Ha felragyognak a csillagok (Until the Daybreak) – Black & White, Nyíregyháza, 2001 · ISBN 9639125172 · Fordította: Sulhóf József
  • Mrs. Parkington, 1943
    • Mrs. Parkington (Mrs. Parkington) – Rózsa, Budapest, 1993 · ISBN 9638219025 · Fordította: Jenes Nándor
  • The World We Live In: Stories, 1944
  • What Became of Anna Bolton, 1944 (Dutch translation: Wat gebeurde er met Anna Bolton. Den Haag: NBC, 1960)
    • Anna Bolton és a szerelem (What became of Anna Bolton) – Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1947 · · Fordította: Jenes Nándor
  • Pleasant Valley, 1945
  • Bitter Lotus, Cleveland, Ohio: The World Publishing Company, 1945 (German translation by Elisabeth Rotten, Wien, Stuttgart: Humboldt-Verlag, 1941)
    • Keserű lótusz (Bitter Lotus; Árvíz Indiában 2.) – Fabula, Budapest, 1994 · ISBN 9638169419 · Fordította: Bíró Sándor
  • Twenty-four Hours, Zephyr Books Vol.12, Stockholm/London[45]
  • A Few Brass Tacks, 1946
  • Colorado, 1947
    • Colorado (Colorado) – Aldina, Budapest, 1993 · ISBN 9637394133 · Fordította: Bányász György
  • Kenny, 1947
  • Malabar Farm(wd), 1948
  • The Wild Country, 1948
  • Out of the Earth, 1950
  • Mr. Smith, 1951
  • The Wealth of the Soil, 1952
  • Up Ferguson Way(wd), 1953
  • A New Pattern for a Tired World, 1954
  • Animals and Other People, 1955
  • From My Experience, 1955
  • Until the day break ?? (Dutch translation by A. Coster, Den Haag, J. Philip Krusemsn's uitg. mij.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Conford, Philip. The Origins of the Organic Movement (angol nyelven). Floris Books (2001. november 18.). ISBN 978-0-86315-336-5 
  2. ↑ a b c d e f A Malabar Farm State Park egy állami park(wd) az Egyesült Államok Ohio állambeli Richland megyében, Lucas(wd) és a Mohican State Park(wd) közelében. A Pleasant Valley dombjai között lévő Malabar Farmot 1939-ben építtette a Pulitzer-díjas író, Louis Bromfield, és 1956-ban bekövetkezett haláláig az otthona volt.
  3. ↑ A Green and Permanent Land: Ecology and Agriculture in the Twentieth Century (angol nyelven). University Press of Kansas (2001. november 18.). ISBN 978-0-7006-1066-2 
  4. ↑ a b c Scott, Ivan. Louis Bromfield, Novelist and Agrarian Reformer: The Forgotten Author (angol nyelven). Edwin Mellen Press (1998. november 18.). ISBN 978-0-7734-8503-7 
  5. ↑ Heyman, Stephen. The Planter of Modern Life: Louis Bromfield and the Seeds of a Food Revolution (angol nyelven). W. W. Norton, Incorporated, 100. o. (2020. november 18.). ISBN 978-1-324-00189-8 
  6. ↑ Louis Bromfield - Ohio History Central - A product of the Ohio Historical Society. Ohio History Central. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
  7. ↑ A Phi Delta Theta (ΦΔΘ) egy nemzetközi titkos és társadalmi testvériség(wd), amelyet a Miami Egyetemen(wd) alapítottak 1848-ban, és székhelye Oxfordban(wd), Ohio államban található.
  8. ↑ A fraternity (a latin frater szóból: "testvér"; innen: "testvériség") vagy testvéri szervezet olyan társaság, klub vagy testvéri rend, amely hagyományosan férfiakból áll, akik különböző vallási vagy világi célokat szolgálnak.
  9. ↑ Az AFS Intercultural Programs (vagy AFS, eredetileg American Field Service) egy nemzetközi ifjúsági diákcsereprogram.
  10. ↑ Heyman, Stephen. The Planter of Modern Life: Louis Bromfield and the Seeds of a Food Revolution (angol nyelven). W. W. Norton, Incorporated, 13. o. (2020. november 18.). ISBN 978-1-324-00189-8 
  11. ↑ Heyman, Stephen. The Planter of Modern Life: Louis Bromfield and the Seeds of a Food Revolution (angol nyelven). W. W. Norton, Incorporated, 14, 293. o. (2020. november 18.). ISBN 978-1-324-00189-8 
  12. ↑ a b Heyman, Stephen. The Planter of Modern Life: Louis Bromfield and the Seeds of a Food Revolution (angol nyelven). W. W. Norton, Incorporated, 27. o. (2020. november 18.). ISBN 978-1-324-00189-8 
  13. ↑ „Wood, Bromfield Wedding Takes Place in Ipswich”, The New-York Tribune, 1921. október 13. 
  14. ↑ Hope Bromfield Stevens, 89, dies (angol nyelven). Mansfield News Journal . (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  15. ↑ Whitmire, Lou: Ellen Bromfield Geld, youngest daughter of Louis Bromfield, dies at 87 (angol nyelven). Mansfield News Journal . (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  16. ↑ Farrar, John (1926. április 1.). „The Fiction Reader in the New Season”. The Bookman, 201. o. 
  17. ↑ Carter, John. „Book Review”, New York Times, 1927. július 31. 
  18. ↑ Muir, Florabel. „Don't Mention Bromfield to Sam Goldwyn”, New York Daily News, 1931. február 25. 
  19. ↑ Flanner, Janet (1941. szeptember 1.). „Louis Bromfield: The Cosmopolite of the Month”. Cosmopolitan, 10. o. 
  20. ↑ Heyman, Stephen. The Planter of Modern Life: Louis Bromfield and the Seeds of a Food Revolution (angol nyelven). W. W. Norton, Incorporated, 64. o. (2020. november 18.). ISBN 978-1-324-00189-8 
  21. ↑ A Pavillon Colombe Saint-Brice-sous-Forêt-ben, egy francia közösség az Île-de-France régió Val-d'Oise megyében, 1770 körül épült. 1994 óta a rue Edith-Wharton épülete parkkal és melléképületeivel szerepel a franciaországi műemlékek listáján.
  22. ↑ Bratton, Daniel L.. Yrs. Ever Affly: The Correspondence of Edith Wharton and Louis Bromfield (angol nyelven). Michigan State University Press (2000. november 18.). ISBN 978-0-87013-516-3 
  23. ↑ a b Bromfield, Louis. Pleasant Valley. Harper (1945) 
  24. ↑ Heyman, Stephen. The Planter of Modern Life: Louis Bromfield and the Seeds of a Food Revolution (angol nyelven). W. W. Norton, Incorporated, 129. o. (2020. november 18.). ISBN 978-1-324-00189-8 
  25. ↑ Árvíz Indiában (film)
  26. ↑ Az Abraham Lincoln Brigád (spanyolul: Brigada Abraham Lincoln), hivatalos nevén a XV. Nemzetközi Brigád (XV Brigada Internacional), vegyes dandár volt, amely a Spanyol Köztársaságért harcolt a spanyol polgárháborúban a nemzetközi brigádok(wd) részeként.
  27. ↑ „France Confers Highest Honors upon Bromfield”, Mansfield News Journal, 1939. április 4. 
  28. ↑ Heyman, Stephen. The Planter of Modern Life: Louis Bromfield and the Seeds of a Food Revolution (angol nyelven). W. W. Norton, Incorporated, 125. o. (2020. november 18.). ISBN 978-1-324-00189-8 
  29. ↑ A Greek Revival egy építészeti stílus volt, amely a 18. század közepétől, de különösen a 18. század végén és a 19. század elején virágzott, főleg Észak-Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában, valamint magában Görögországban, miután függetlenné vált 1832-ben. Újjáélesztette az ókori görög építészet formáinak és stílusainak számos aspektusát, különösen a görög templomot(wd).
  30. ↑ a b A No-till farming talajművelés nélküli gazdálkodás olyan mezőgazdasági technika, amellyel növényeket termesztenek vagy legelőket tartanak fenn anélkül, hogy a műveléssel megzavarnák a talajt. A szántás nélküli gazdálkodás bizonyos talajokon csökkenti a talajeróziós talajművelés mértékét, különösen a homokos és száraz talajokon, lejtős terepen.
  31. ↑ A sávos növénytermesztés (Strip cropping) egy olyan gazdálkodási módszer, amely magában foglalja a hosszú, keskeny sávokra tagolt szántóföld megművelését, amelyeket vetésforgóban váltogatnak. Akkor használják, ha a lejtő túl meredek, vagy ha nincs alternatív módszer a talajerózió megelőzésére.
  32. ↑ Heyman, Stephen. The Planter of Modern Life: Louis Bromfield and the Seeds of a Food Revolution (angol nyelven). W. W. Norton, Incorporated, 181–82. o. (2020. november 18.). ISBN 978-1-324-00189-8 
  33. ↑ Beeman, Randal (1995. március 1.). „Friends of the land and the rise of environmentalism, 1940–1954” (angol nyelven). Journal of Agricultural and Environmental Ethics 8 (1), 1–16. o. DOI:10.1007/BF02286398. ISSN 1573-322X. 
  34. ↑ Heyman, Stephen. The Planter of Modern Life: Louis Bromfield and the Seeds of a Food Revolution (angol nyelven). W. W. Norton, Incorporated, 211. o. (2020. november 18.). ISBN 978-1-324-00189-8 
  35. ↑ White, E.B.. Malabar Farm, 104. o.. DOI: 10.1097/00010694-194808000-00010 (1948. május 8.) 
  36. ↑ Hackett, Alice Payne. 60 Years of Bestsellers, 1895-1955. R.R. Bowker, 182. o. (1956) 
  37. ↑ „Bromfield Hints He, Doris Duke To Wed”, Mansfield News Journal, 1956. február 25. 
  38. ↑ „Funeral Rites Set Thursday”, Mansfield News-Journal, 1956. március 19. 
  39. ↑ Heyman, Stephen. The Planter of Modern Life: Louis Bromfield and the Seeds of a Food Revolution (angol nyelven). W. W. Norton, Incorporated, 271. o. (2020. november 18.). ISBN 978-1-324-00189-8 
  40. ↑ Saving the Trees at Malabar Farm: 1957 - Richland County
  41. ↑ Hiking Trails. www.malabarfarm.org . [2020. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  42. ↑ Berry, Wendell (Summer 2009). „For the Love of Farming”. Farming, 58. o. 
  43. ↑ From Screenwriter to Soil-Saver: The Double Legacy of Louis Bromfield (amerikai angol nyelven). KQED . (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  44. ↑ Whitmire, Lou: Ellen Bromfield Geld, youngest daughter of Louis Bromfield, dies at 87 (angol nyelven). Mansfield News Journal , 2019. október 26. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  45. ↑ Éjféltől éjfélig (film)

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Louis Bromfield című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Louis_Bromfield&oldid=27608659”