Linolsav
Linolsav | |||
IUPAC-név | (9Z,12Z)-oktadeka-9,12-diénsav | ||
Más nevek | linolsav cisz,cisz-9,12-oktadekadiénsav (9Z,12Z)-9,12-oktadekadiénsav | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 60-33-3 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C18H32O2 | ||
Moláris tömeg | 280,44 g/mol | ||
Sűrűség | 0,90 g/cm³ (18 °C)[1] 0,9022 g/cm³ (20 °C)[2] | ||
Olvadáspont | -6,9 °C[2] -5 °C[1] | ||
Forráspont | 229 °C (2133 Pa)[2] 230 °C (21 hPa)[1] | ||
Oldhatóság (vízben) | 0,139 mg/l (20 °C)[1] | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | (nincsenek veszélyességi szimbólumok)[1] | ||
R mondatok | nincs R-mondat[1] | ||
S mondatok | S24/25[1] | ||
Lobbanáspont | 112 °C[1] | ||
LD50 | >50000 mg/kg[3] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A linolsav egy telítetlen karbonsav, a zsírsavak közé tartozik. Kettő kétszeres kötést tartalmaz. Színtelen, olajszerű folyadék. A természetben egyes növényi olajokban található meg glicerinészterei alakjában. A linolsav az omega-6-zsírsavak közé tartozik, valamint a két esszenciális zsírsav egyike (a másik az alfa-linolénsav). A nevét a lenolajról kapta.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de etanolban, dietil-éterben, benzolban és acetonban nagyon jól oldódik.[2] Levegőn állva könnyen oxidálódik. Az oxidáció mellett polimerizálódik is, ekkor gyantává alakul. Kettős kötései katalizátor jelenlétében hidrogénnel telíthetők, ekkor sztearinsavvá alakul.
Előfordulása a természetben
[szerkesztés]A természetben glicerinnel alkotott észterei (gliceridek) alakjában, az úgynevezett száradó olajokban fordul elő. Megtalálható például a lenmagolajban, a gyapotmagolajban és a mákolajban. A lenolaj hidrolízisekor keletkező karbonsavak 25–40%-át alkotja, a gyapotmagolajban 40–45%-ban található.
Előállítása
[szerkesztés]Gliceridek lúgos hidrolízisével, elszappanosításával nyerik. Ezek hidrolízisekor különböző zsírsavak keveréke keletkezik; a különböző zsírsavakat egymástól el kell választani.
Felhasználása
[szerkesztés]Festékbevonatok és emulgeálószerek készítéséhez alkalmazzák. Szappanok készítéséhez és a kozmetikában is felhasználják.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h A linolsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 31. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c d William M. Haynes. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 97th Edition, Boca Raton: CRC Press, 3-338. o. (2016). ISBN 978-1-4987-5429-3
- ↑ Linolsav (ChemIDplus)
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet