Kutrigurok
Az kutrigurok vagy kuturgurok egy 6-7. századi lovas nomád ogurok egyik törzsszövetsége volt – lásd még utrigurok, onogurok – az eurázsiai sztyeppén. Neve csuvasos nyelvek csoportjába, azaz ogur-törökök közé sorolja, szemben például a oguzok nyelvével. Nevének jelentése 'kutur ogur' azaz „kilenc ogur”, ami az adott törzsszövetségben kialakított törzsek számára utal.[1]
Ezzel szemben, Sebestyén Gyula szerint, a szóban forgó név jelentése kut-urgur (kotrigur): hat-ugor.[2]
Történetük
[szerkesztés]Első említésük 539/540-ből származik. Akkor jöttek létre külön népként, mikor az avarok a huno-bolgárok felét leigázták, míg a keletiek megmaradtak szabad népnek, s ők lettek Szndlics vezetése alatt az utrigurok. A göktürköket, akik a 6. században elfoglalták a kutigurok területét, három testvér vezette az Imaon-hegység felől. Őket Bar Hebraeus ugyanúgy megemlíti, mint a 12. századi Szíriai Mihály antióchiai jakobita[3] pátriárka.[4] Ekkoriban nagyobbrészt a göktürk klánok hatalma alatt álltak.
552-ben a türkök megdöntötték a zsuanzsuanok birodalmát, akik vezető törzse, az ázsiai avarok nyugatra menekültek. Közben újabb törzseket magukhoz csatolva újra megerősödtek. Nyugat felé szorították az ekkor a mai Délkelet-Ukrajna területén élő kutrigurokat is, akik szláv szövetségeseikkel 558–559-ben óriási támadást indítottak a Bizánci Birodalom ellen három irányban. Egy sereg Görögországra támadt és egészen a Thermopülai-szorosig jutott, egy másik a Dardanellák felé, a harmadik Konstantinápoly ellen indult és óriási pusztítást vittek végbe.[5]
558–559 telén I. Justinianus bizánci császár az utrigurok fejedelméhez fordult, hogy támadják meg a kutrigurokat, mivel ezek akkor Bizáncot fenyegették. A császár cserébe nekik ígérte a kutriguroknak eddig a béke fejében fizetett évi adót. Az eseményt Menandrosz Protektor írta le részletesen. Az utrigurok válaszukban megígérték, hogy elszedik a kutrigurok lovait, hogy ne tudjanak Bizáncra támadni. Elutasította viszont, hogy teljesen kiirtsa őket arra hivatkozva, hogy a kutrigurok az ő rokonaik, közös nyelvet beszélnek, szokásaik, származásuk hasonló.[6]
567-re a kutrigurok a heftalitákkal együtt a keletről nyugatra menekült avarok által létrehozott Avar Birodalom részei lettek.[7]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Róna-Tas András. VIII.1. A honfoglaló magyar törzsszövetség neve., A honfoglaló magyar nép. Balassi Kiadó Budapest, 1997. ISBN 963-506-140-4
- ↑ Sebestyén 1904: 19
- ↑ A jakobita kereszténység egyike a monofizita hagyományokat követő egyházaknak, amelyek Jézus Krisztus isteni és emberi természetének értelmezésében különböznek a khalkedóni zsinat (451) által elfogadott dogmáktól. A „jakobita“ név a Jakab Baradai (Jacob Baradaeus) nevű püspöktől származik, aki a VI. században jelentős szerepet játszott a monofizita hit megőrzésében és szervezeti kereteinek újjáélesztésében. Az ő nevéhez kötődik a szír ortodox egyház későbbi elnevezése, amelyet jakobitaként ismertek a bizánci és nyugati történetírásban. Ne téveszd össze a skót trónkövetelő áramlattal, a jakobita mozgalommal!
- ↑ В.Златарски, Известието на Михаил Сирийски за преселението на българите. Том V: Избрани произведения, София, 1972,с.52. (The notice of Michael the Syrian of the migration of Bulgars. Selected works, Volume 5, Sofia, 1972, page 52)
- ↑ KeysKatasztrófa 62–63. o.
- ↑ RónaTasHonfoglaló 23. o.
- ↑ KeysKatasztrófa 57. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ KeysKatasztrófa: David Keys. Katasztrófa – Hogyan változtatta meg egyetlen természeti csapás a világtörténelmet?. Budapest: Vince Kiadó Kft. (2002). ISBN 963 9323 36 5
- ↑ RónaTasHonfoglaló: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4
- Sebestyén Gyula (1904): A magyar honfoglalás mondái. Első kötet. Budapest.
