Koreai hangtan
A koreai nyelv tizennégy mássalhangzóból (자음, csaum) és tíz magánhangzóból (모음, moum) áll.[1] Öt mássalhangzó megkettőződik, ezzel jelölve az erőteljesebb, „kemény” ejtést. A tíz magánhangzó segítségével 11 további kettőshangzó alkotható.
Mássalhangzók
[szerkesztés]| Bilabiális | Alveoláris | Poszt- alveoláris |
Palatális | Veláris | Glottális | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nazális | m | n | ŋ2 | ||||
| Zárhang és affrikáta |
sima1 | p~b | t~d | tɕ~dʑ6 | k~ɡ | ||
| feszes | p͈ | t͈ | tɕ͈6 | k͈ | |||
| hehezetes | pʰ | tʰ | tɕʰ6 | kʰ | |||
| Réshang | nem feszes3 | s~ɕ4 | h~ɦ1 | ||||
| feszes | s͈~ɕ͈4 | ||||||
| Likvida | l~ɾ5 | ||||||
| Közelítőhang | w | j | ɰ | ||||
- /p, t, tɕ, k, h/: zöngéssé válik ([b, d, dʑ, ɡ, ɦ]) zöngés hangok között, egyébként zöngétlenül ejtendők. A zöngés [ɦ] hangtalan vagy akár teljesen le is hagyható.
- /ŋ/: csak magánhangzók között.
- A nem feszes réshang hehezetes vagy anélküli ejtését illetően számos vita zajlik.[2]
- /s, s͈/: /i, j/ előtt palatalizált [ɕ, ɕ͈] lesz.
- /l/: magánhangzók között illetve magánhangzó és /h/ között alveoláris legyintőhanggá ([ɾ]) alakul; szó végén, a /h/ kivételével minden mássalhangzó előtt illetve még egy /l/ mellett [l] vagy [ɭ]. Szó kezdetén instabil, a legtöbb magánhangzó előtt [n], /i, j/ előtt néma, angol jövevényszavaknál pedig esetenként [ɾ] is lehet.
- /tɕ͈, tɕʰ, tɕ~dʑ/: egyes beszélők /ts͈, tsʰ, ts~dz/-ként ejtik, különösen hátul képzett magánhangzók előtt.
| Fonéma | Példa (IPA) | Magyaros átírás | Jelentés |
|---|---|---|---|
| /p/ | 불 [pul] | pul | tűz |
| /p͈/ | 뿔 [p͈ul] | ppul | szarv |
| /pʰ/ | 풀 [pʰul] | phul | fű |
| /m/ | 물 [mul] | mul | víz |
| /t/ | 달 [tal] | tal | hold |
| /t͈/ | 딸 [t͈al] | ttal | lánya |
| /tʰ/ | 탈 [tʰal] | thal | álarc |
| /n/ | 날 [nal] | nal | nap |
| /tɕ/ | 자다 [tɕada] | csada | aludni |
| /t͈ɕ/ | 짜다 [t͈ɕada] | ccsada | összerakni |
| /tɕʰ/ | 차다 [tɕʰada] | cshada | rúgni |
| /k/ | 가다 [kada] | kada | menni |
| /k͈/ | 까다 [k͈ada] | kkada | hámozni |
| /kʰ/ | 칼 [kʰal] | khal | kés |
| /ŋ/ | 방 [paŋ] | pang | szoba |
| /s/ | 살 [sal] | szal | hús |
| /s͈/ | 쌀 [s͈al] | sszal | nyers rizs |
| /l/ | 바람 [paɾam] | param | szél |
| /h/ | 하다 [hada] | hada | csinálni |
Magánhangzók
[szerkesztés]| Magánhangzók | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Gyök | Név | IPA | Gyök | Név | IPA |
| ㅏ | a (아) | /a/1 | ㅐ | e (애) | /ɛ/ |
| ㅑ | ja (야) | /ja/ | ㅒ | je (얘) | /jɛ/ |
| ㅓ | o (어) | /ʌ/ | ㅔ | e (에) | /e/ |
| ㅕ | jo (여) | /jʌ/ | ㅖ | je (예) | /je/ |
| ㅗ | o (오) | /o/ | ㅚ | ö (외) | /ø/ |
| ㅛ | jo (요) | /jo/ | ㅙ | ve (왜) | /wɛ/ |
| ㅜ | u (우) | /u/ | ㅘ | va (와) | /wa/ |
| ㅠ | ju (유) | /ju/ | ㅟ | ü (위) | /ɥi/ |
| ㅡ | u (으) | /ɯ/ | ㅝ | vo (워) | /wʌ/ |
| ㅣ | i (이) | /i/ | ㅢ | i (의) | /ɰi/ |
| ㅞ | ve (웨) | /we/ | |||
|
|
1 ㅏ közelebb áll a középen képzett 
[ɐ] hanghoz, hagyományosan mégis /a/-val jelölik.
Források
[szerkesztés]- ↑ 제 2항 (koreai nyelven). KBS. [2012. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 19.)
- ↑ Charles B. Chang, "The Production and Perception of Coronal Fricatives in Seoul Korean", Korean Linguistics 15(1), in press (2013). John Benjamins.
- ↑ Lee, Hyun Bok (1999), "Korean", Handbook of the International Phonetic Association, Cambridge University Press, pp. 120–122, ISBN 0-521-63751-1
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Korean phonology című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz koreai kiejtés hangfájlokkal témájú kategóriát.
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
