Ugrás a tartalomhoz

Koplik

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Koplik, illetve Kopliku.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Koplik
A település főutcája
A település főutcája
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeShkodra
KözségMalësia e Madhe
AlközségKoplik
Irányítószám4301
Népesség
Teljes népesség3734 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság63 m
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 12′ 49″, k. h. 19° 26′ 11″42.213611°N 19.436389°EKoordináták: é. sz. 42° 12′ 49″, k. h. 19° 26′ 11″42.213611°N 19.436389°E
Koplik weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koplik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Keresztelő Szent János-templom

Koplik, korábbi nevén Koplik i Poshtëm város Albánia északnyugati részén, Shkodra városától légvonalban 17, közúton 18 kilométerre észak–északnyugati irányban, a Shkodrai-síkság(wd) északi részén. Shkodra megyén(wd) belül Malësia e Madhe község(wd) székhelye, Koplik alközség központja, egyúttal egyetlen települése is.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, vagyis Koplik népessége 3734 fő.[2] Mezőgazdasági település, amely Theth völgyének és a Thethi Nemzeti Parknak kapujaként jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik.

Fekvése

[szerkesztés]

Koplik a Shkodrai-síkság északi, a Shkodrai-tó és az Albán-Alpok hegylába közötti keskeny sávjában, a Kopliki-sík (Fusha e Koplikut) kistáján fekszik, 69 és 73 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Északi határában éri el a síkvidéket a magashegyekből érkező Száraz-patak (Përroi i Thatë) völgye. A síksági Alacsony-Albánia legesősebb vidéke, az átlagos évi csapadékmennyiség az 1700 mm-t is elérheti.[3]

A települést keletről kerüli el a Tiranát a Han i Hotit-i határátkelővel összekötő SH1-es főút, és innen indul ki a Theth völgyébe tartó SH21-es jelű út is. Minibuszjáratok kötik össze Shkodrával, ahogy a község valamennyi településével is.[4]

Története

[szerkesztés]

A római korban Kopliktól 3 kilométerre nyugatra vezetett a dalmát vidéket Scodrán keresztül Dyrrhachiummal összekötő út. A mai Kalldrun(wd) helyén az i. sz. 1. században állomáshely épült ezen az úton, amelyet az i. sz. 2–3. századi itineráriumokban és térképeken Cinna néven említenek. A régészeti ásatások során feltárták az i. sz. 3 századig lakott Cinna gazdag nekropoliszát, a leletanyagban jelentősek az illír névfelírásos kövek, mezőgazdasági eszközök és üvegedények.[5]

A 15. századi velencei fennhatóság alatt a település neve Copenico volt, lakói szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoztak.[6] A mai város tágabb környezete hagyományosan a római katolikus kopliku törzs szállásterülete volt.[7]

Koplik lakói az 1912-es albán felkelés során összecsaptak az ott állomásozó oszmán csapatokkal,[8] majd a második világháborút követően kiépülő kommunista államhatalom elleni tiltakozásul 1945 januárjában is fegyvert ragadtak.[9]

Az 1991-es rendszerváltást követően elvándorlás sújtotta a várost, sok kopliki Egyiptomban keresett megélhetést. Ezeknek a kivándorlóknak köszönhetően épült fel a város új mecsetje.[10] Bár Koplik mindmáig megmaradt agrártelepülésnek, 2017-ben megindult Koplika város mellett egy, a környék mezőgazdasági terményeit feldolgozó ipari park létesítése.[11]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Koplik látványosságokban szűkölködő település, de sok turistát vonz mint az Albán-Alpok nyugati völgyeibe tartó utak kiindulópontja. Innen érhetőek el legegyszerűbben Boga(wd) és Theth völgyei, valamint kis kerülővel Vermosh(wd) vidéke is.[12] Északi-északkeleti határában húzódik a Száraz-patak többnyire valóban száraz, helyenként 2 méter szűk és 20 méter mély szurdokvölgye, kedvelt túrahelyszín.[13] A szurdokvölgy keleti végénél találhatóak Marshej(wd) i. e. 7. századi erődített illír településének romjai.[14]

Koplik magyar vonatkozása, hogy 1959 nyarán magyar néprajzkutatók, Andrásfalvy Bertalan és Katona Imre végeztek itt néprajzi terepmunkát, amelynek során többek között filmre vettek egy párbajszerű kardos fegyvertáncot, valamint a régi magyar virágénekekhez hasonló népköltészeti alkotásokat gyűjtöttek.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Shkodër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. ↑ Pasha 2006 :3.; Dienes 2017 :172.; Sheme & Mara 2017 :110–111., 115.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  4. ↑ Gloyer 2012 :181.; Shqipëria e Veriut / North Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. ↑ Réti 1991 :81.; Ceka 2013 :259., 337., 375–376., 462.
  6. ↑ Kola 2017 :353.
  7. ↑ Andrásfalvy 1963 :61. (29. sz. jegyzet); Jacques 2009 :230.; Elsie 2010 :226.
  8. ↑ Jacques 2009 :271.
  9. ↑ Pollo & Puto 1981 :252.
  10. ↑ Dienes 2017 :165.
  11. ↑ Sheme & Mara 2017 :100., 111.
  12. ↑ Nagel 1989 :153.; Réti 1991 :81.; Dienes 2017 :165.
  13. ↑ Nagel 1989 :153.; Dienes 2017 :172.
  14. ↑ Réti 1991 :81.; Korkuti 2013 :110.
  15. ↑ Andrásfalvy 1963 :61.; Katona 1975 :342.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Andrásfalvy 1963: Andrásfalvy Bertalan: Párbajszerű táncainkról. Ethnographia, LXXIV. évf. 1. sz. (1963) 55–83. o.
  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870  
  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑ Katona 1975: Katona Imre: Az albán epika: (Énekek és énekmondók, előadás és hallgatóság). Népi Kultúra – Népi Társadalom, VIII. évf. (1975) 339–366. o.
  • ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. április 22.  
  • ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Koplik&oldid=26219755”