Klimó György

Klimó György
Pécs püspöke
Született	1710. április 4. Alsólopassó
Elhunyt	1777. május 2. Pécs
Iskolái	Collegium Germanicum et Hungaricum
Felekezet	római katolikus egyház
Püspökségi ideje 1751. július 30. – 1777. május 2.
Előző püspök Következő püspök Berényi Zsigmond Esterházy László Pál
Klimó György a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Klimó György témájú médiaállományokat.

Klimó György (Lopassó, 1710. április 4. – Pécs, 1777. május 2.^[1]) római katolikus püspök Pécs városában, a korabeli tudomány és irodalom pártfogója.

A jobbágyszármazású^[1][2] Nagyszombatban végezte el tanulmányait.^[1] 1733-ban szentelték pappá, röviddel utána Klobusiczky kalocsai érsek titkára lett.^[3] 1740-ben pozsonyi, 1741-ben esztergomi kanonok és nyitrai főesperes volt, majd 1747-től előadó a kancellárián. 1751-ben Klimót választották pécsi megyés püspöknek.^[1] Egy évvel később iktatták be hivatalába. Kérvényezte az érseki pallium viselésének jogát, amit 1755-ben kapott meg.^[1] 15 000 kötettel gyarapította a püspöki könyvtárat, sok a magyar történelemre vonatkozó oklevelet szerzett meg, numizmatikai gyűjteményt, csillagvizsgálót létesített a könyvtár mellett.^[4] Egyházi rangjából adódóan Tolna és Baranya vármegye örökös főispánja volt, 1775-től pedig Verőce adminisztrátora.

Magyarországon Klimó György tette elsőnek nyilvánossá könyvtárát (1774), amely a mai PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont tagja.

• 
  A Klimó Könyvtár homlokzata
• 
  A Klimó Könyvtár olvasótermei

A Pécs történetét jól ismerő Klimó György lelki szemei előtt egy gazdag kultúrájú, egyetemmel rendelkező város lebegett, s e célra mozgósította rendkívüli energiáját. Az egyházi épületek felújítása, a papírmalom létesítése, a püspöki könyvtár nyilvánossá tétele mind-mind a tervezett egyetem koncepcióját szolgálták. E tervekbe jól illeszkedett a budai nyomdászsegéd, Engel János József nyomdaalapítási kérelme (1773).^[1]

A pécsi püspök 1769-ben fordult kérelemmel Mária Teréziához, hogy a török uralom következtében megszűnt „studium generale” pótlására állítson fel Pécsett egyetemet. Az egyetemhez anyagi hátteréül a püspöki és magánnyomdát egyaránt felajánlotta, szellemi hátteréül pedig a gróf Berényi Zsigmond püspök által 1739-ben felállított szemináriumot (papnövelde) jelölte meg.^[5] (A szemináriumban olyan tudós hittudósok végeztek, mint: Alexovics Vazul (1742–1796), a legjelentősebb pálos szónok, Salagius István (1730–1796), Papanek György (1738–1802), Koller József (1745–1832) történetírók és Virág Benedek (1754–1830) költő. Felterjesztését ekképpen zárta: „… és végül, mivel egy könyvnyomdára is szükség lesz, ennek felállítását is kérem a királyi kegyből”.

Engel – nyilván Klimó püspök ajánlásának is köszönhetően, 1773. február 5-ei keltezéssel megkapta az uralkodónő aláírásával elnyert nyomdaalapítási engedélyt, s ezzel új fejezet vette kezdetét Pécs kultúrtörténetében. Klimót azonban sajnálatosan korán bekövetkezett halála megakadályozta nagyszabású tervei megvalósításában, azonban így is személyében tisztelhetjük a magyar barokk egyik legszélesebb látókörű, kultúrát támogató és terjesztő egyéniségét.

Klimó György tiszteletére 1977. május 2-án emléktáblát helyeztek el a Mecsek-kapuban, illetve a püspöki lakosztály kapuja mellett, a Pécsi székesegyház közelében.^[6]

• Pécsett utca viseli a nevét.^[1]
• A Pécsi Püspöki Könyvtár az ő nevét használja tiszteletből.

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Az első pécsi nyomda és kiadványai. (1773–1836)
• Raýman János: Klimo György híres éremgyűjteménye

• Klimo György püspök és kora. Egyház, művelődés, kultúra a 18. században. A 2010. október 14-én, Pécsett, Klimo György pécsi püspök születésének 300. évfordulójára megrendezett tudományos konferencia tanulmányai; szerk. Pohánka Éva, Szilágyi Mariann; PTE Egyetemi Könyvtára, Pécs, 2011 (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai)
  

Előde: gr. Berényi Zsigmond

Pécsi püspök 1751–1777

Utóda: gr. Esterházy László Pál

Elődje: gr. Berényi Zsigmond

Baranya vármegye főispánja 1751. július 30. – 1777. május 2.

Utódja: gr. Festetics Pál

Elődje: gr. Berényi Zsigmond

Tolna vármegye főispánja 1751. július 30. – 1777. május 2.

Utódja: gr. Apponyi György