Klezmer
Klezmer | |
Stíluseredet | Délkelet-Európában alakult, alapjai elsősorban a moldovai, besszarábia, bukovinai és a dél-ukrajnai cigány, görög, román, török és ukrán zene |
Kulturális eredet | zsidó ünnepek, főként esküvők Kelet Európában |
Hangszerek | hegedű, cimbalom, nagybőgő, klarinét, harmonika, harsona, trombita, zongora |
Népszerűség | Elsősorban a zsidók körében népszerű, az 1980-as években fedezték fel újra |
Alműfajok régiók szerint | |
Németország, Izrael, Egyesült Államok |
A klezmer kelet-európai jiddis hangszeres tánczene.
A klezmer szó egy régi héber hangszeres zenészt jelentő kifejezésből ered, és főként a kelet-európai zsidó kultúra népzenei együtteseire vonatkozik. E zenéről való ismereteink legfőbb forrása Moses Borowski 1938-ban a Szovjetunióban megjelent műve, a Zsidó hangszeres népzene, továbbá az irodalom és idős zenészek szóbeli közlései, interjúk.
A kelet-európai zsidók körében egyes ünnepek alkalmával, valamint a lengyel, orosz és moldvai urak több napos lakodalmain szívesen meghívott, népszerű együttesek voltak ezek a zenekarok. Mindenféle – zsidó és nem zsidó eredetű – dalokat játszottak a megbízó igényei szerint; frivol tánczenétől az elégikus dalokig.
Az elmúlt évtizedekben szerte a világon divatba jött a klezmer-zene. Magyarországon is jelentős együttesek alakultak, mint például a Budapest Klezmer Band.
További információk
[szerkesztés]- Klezmer-lap
- Walter Salmen: A klezmer zene és eredete; ford. Aradi László et al., lemezmelléklet szerk. Barta János; Athenaeum 2000–Rózsavölgyi, Bp., 2000 + CD
- Balogh Gyula: Fegya. A klezmer varázsa; Rózsavölgyi, Bp., 2024