Kingstown
| Kingstown | |
 | |
| Kingstown látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek |
| Alapítás éve | 1722 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 13 857 fő (2001. jún. 12.)[1] |
| Tszf. magasság |
|
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 13° 10′, ny. h. 61° 14′13.166667°N 61.233333°WKoordináták: é. sz. 13° 10′, ny. h. 61° 14′13.166667°N 61.233333°W | |
 | |
| Kingstown elhelyezkedése a térképen | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kingstown témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kingstown a Kis-Antillák Szél felőli szigetcsoportjához tartozó Saint Vincent és a Grenadine-szigetek fővárosa.
Fekvése
[szerkesztés]A vulkanikus, észak-déli irányban elnyúló 27 kilométer hosszú és átlag 27 km szélességű Saint Vincent délnyugati részén, a 182 m magasságú Berkshire Hill dombvonulata és a tágas, védett Kingstown-öböl között helyezkedik el.
Földrajza
[szerkesztés]Klímája trópusi szavanna, melyet csak valamelyest mérsékel a tenger közelsége.
Az évi középhőmérséklet 24,5 Celsius-fok, az év folyamán lehulló 1100 mm-nyi csapadék nagy része a májustól novemberig tartó esős évszakban hullik le.
A sziget belsejében található a máig aktív 1234 méter magasságú Soufriére vulkán.
Története
[szerkesztés]Saint Vincent szigetének felfedezését Kolumbusz nevéhez kötik, 1493 őszén, második útja alkalmával fedezte fel.
1627-ben az angolok létesítették itt az első európai telepet. Lábukat azonban akkor nem tudták itt tartósan megvetni 1763-ig a karib indiánok ellenállása miatt.
Kingstown-t (királyváros) a XVIII. század elején alapították, ahol ekkortájt többször voltak kisebb-nagyobb harcok.
1783-ban lett angol gyarmat, 1789-től pedig koronagyarmattá is nyilvánították, ekkortól fejlődése is felgyorsult.
1979. október 27-én vált függetlenné.
Gazdasága
[szerkesztés]Ipara legnagyobbrészt kisüzemi jellegű, mely a sokoldalú trópusi mezőgazdaság termékeit dolgozza fel; mint a cukorgyártás, kókuszfeldolgozás, gyapottisztítás, pamutipar.
Saint Vincent világmonopóliumnak számít a marantagyökér termelésében, melynek lisztjéből értékes tápszert és gyógyászati alapanyagot készítenek.
Kikötőjéből hajókkal szállítják el az itt termelt banánt, koprát, gyapotot, marantalisztet és szerecsendiót.
Arnos Vale, rövid kifutópályájú repülőtere csak a környező szigetvilággal teremt kapcsolatot.
A városnak a sziget belseje felé való terjeszkedésében gátat szab a keskeny partszegély mellett, az öböllel párhuzamos, hosszan elnyúló hirtelen magasba szökő dombvonulat.
Nevezetességek
[szerkesztés]
- Botanikus kertjét 1763-ban alapították. Ez az egész Újvilág talán legrégibb növénygyűjteménye. A sokféle famatuzsálem közül a legféltettebb az a kenyérfa, melyet 1793-ban William Bligh, a Bounty híres kapitánya hozott ide Tahitiról.
- Charlotte-erőd - a 18. század elején kezdték építeni a közeli domboldalon, de csak 1873-ra fejezték be. Az erődből látható a város és a kikötő panorámája.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Kenyérfa -
A kenyérfa virága -
Öreg kenyérfa
Források
[szerkesztés]- A világ fővárosai (1986) ISBN 963 09 28736
További információk
[szerkesztés]
