Keleti-Kárpátok
Keleti-Kárpátok | |
Magasság | 2303 m |
Hely | Románia |
Hegység | Kárpátok |
Legmagasabb pont | Nagy-Pietrosz |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 24° 38′ 11″47.594500°N 24.636400°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 24° 38′ 11″47.594500°N 24.636400°E | |
Térkép | |
A Keleti-Kárpátok (3. és 4.) helyzete a Kárpátokban | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti-Kárpátok témájú médiaállományokat. |
A Keleti-Kárpátok a Kárpátoknak a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig terjedő keleti része, az Északkeleti-Kárpátok folytatásában. Teljes egészében Románia területén húzódik.
A Kárpátok geológiai szempontból igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú szakasza. Itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa, a Nagy-Pietrosz (2303 méter), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok).
Elnevezés, elhatárolás
[szerkesztés]A mai magyar földrajzi irodalom a Kárpátokat négy fő részre osztja, ezek az Északnyugati-Kárpátok, az Északkeleti-Kárpátok, a Keleti-Kárpátok és a Déli-Kárpátok.[1] Nemzetközileg és régebben számos más felosztás és azoknak megfelelő elnevezések is léteztek, léteznek. Gyakori az Északkeleti-Kárpátoknak a Keleti-Kárpátok részeként történő kezelése, általában Külső-Keleti Kárpátok néven, szemben a szűkebben vett Keleti-Kárpátoknak a Belső-Keleti-Kárpátok elnevezésével.
Geomorfológia felosztás
[szerkesztés]A Keleti-Kárpátok Máramarostól, a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig húzódik. Legmagasabb pontja a Radnai-havasokban lévő Nagy-Pietrosz (2303 m).
Kétféleképpen szokás felosztani. A Kárpát-medencéhez való viszonyában beszélhetünk külső és belső vonulatról. Észak-déli irányban ugyanakkor három nagyobb csoportra tagolható: északi, középső és déli csoportra (Kárpátkanyar).
Északi csoport
[szerkesztés]Az északi csoportot (románul: Carpaţii Maramureşului şi al Bucovinei) a Radnai-havasok, a Borgói-hegység és a Bukovinai-Kárpátok alkotják.
- Belső vonulat - Máramarosi Kárpátok (Carpaţii Maramureşului)
- Radnai-havasok (Munții Rodnei)
- Borgói-hegység vagy Borgói-havasok (Munții Bârgăului)
- Külső vonulat – Bukovinai-Kárpátok (Munții Bucovinei)
- Cohárd-hegység (Munții Suhardului)
- Obcsinák (Obcinele Bucovinei):
- Feredő-Obcsina (Obcina Feredeului)
- Nyíres-Obcsina (Obcina Mestecăniș)
- Nagy-Obcsina (Obcina Mare)
Középső csoport
[szerkesztés]A középső csoport (románul: Carpații Moldo-Transilvani) a Beszterce völgyétől az Ojtozi-szorosig terjed. Fő részei északon a Besztercei-hegyvidék (Munții Bistriței), középen a Gyergyó–Békási-hegyvidék (Munții Giurgeu și Hășmaș) és a Kelemen–Görgény–Hargita-hegyvidék (románul: Munții vulcanici Călimani, Gurghiu și Harghita), délen pedig a Tatrosmenti-hegyvidék (Munții Trotușului).
- Belső vonulat:
- Besztercei-havasok (Munții Budacului) – a Besztercei-hegyvidék része
- Gyergyó–Békási-hegyvidék
- Gyergyói-havasok (Munții Giurgeu)
- Hagymás-hegység (Munții Hășmaș)
- Naskalat-hegység (Munții Nașcalat)
- Csalhó (Masivul Ceahlău)
- Kelemen-Görgény-Hargita-hegyvidék
- Kelemen-havasok (Munții Călimani)
- Görgényi-havasok (Munții Gurghiu)
- Hargita-hegység (Munții Harghita)
- Persányi-hegység (Munții Perșani) – gyakran a Kárpátkanyarhoz is sorolják
- Bodoki–Baróti-hegyvidék (Munții Bodoc–Baraolt) – gyakran a Kárpátkanyarhoz is sorolják
- Csomád-hegység (Masivul Ciomatu-Puturosu) – földtani szempontból a Hargita-hegységhez tartozik
- Torjai-hegység (Munții Turiei)
- Bodoki-hegység (Munții Bodoc)
- Baróti-hegység (Munții Baraolt)
- Külső vonulat – Moldvai-Kárpátok (Munții Moldovei)
- Besztercei-hegyvidék (külső vonulat)
- Esztena-hegység (Munții Stânișoarei) – a Besztercei-hegyvidék része
- Gyamaló (Munții Giumalau) – a Besztercei-hegyvidék része
- Ráró (Munții Rarău) – a Besztercei-hegyvidék része
- Tatrosmenti-hegyvidék
- Berzunci-hegység vagy Berzeneci-hegység (Munții Berzunț)
- Tarkő-hegység (Muntii Tarcău)
- Gosman-hegység (Munții Goșmanu)
- Csíki-havasok (Munții Ciuc)
- Répát-hegység (Muntii Repat)
- Nemere-hegység (Munții Nemira)
- Moldvai Szubkárpátok (Subcarpații Moldovei)
- Besztercei-hegyvidék (külső vonulat)
Déli csoport (Kárpátkanyar)
[szerkesztés]A déli csoport a Kárpátkanyar (románul: Carpații de Curbură), amelyet az Ojtozi-szoros választ el a Keleti-Kárpátok középső csoportjától.
- Háromszéki-havasok (Munții Vrancei)
- Berecki-hegység (Munții Brețcului)
- Musátó (Munții Lepșei)
- Szép-Zbojna (Munții Zboina Frumoasă)
- Fekete-Zbojna (Munții Zboina Neagră)
- Furu-hegység (Munții Furu)
- Coza-hegység (Masivul Coza)
- Bodzafordulói-hegyek (Munții Întorsurii)
- Bodzai-havasok (Munții Buzăului)
- Pintillő-hegység (Masivul Penteleu)
- Nagy-Tatár-havas (Munții Tătaru)
- Lóhavas Munții Podu Calului
- Masivul Ivănețu
- Szilon-havas (Munții Siriu)
- Brassói-havasok (Munții Brașovului)
- Csukás-hegység (Munții Ciucaș)
- Barcasági-hegyek (Munții Bârsei)
- Nagykőhavas (Masivul Piatra Mare)
- Keresztényhavas (Masivul Postăvarul)
- Baj-hegység (Munții Gârbova)
- Grohotisz-hegység (Munții Grohotiș)
- Kárpátkanyar-Szubkárpátok (Subcarpații Curburii)
Külső vonulat
[szerkesztés]A Keleti-Kárpátok külső vonulata | |
---|---|
d1 | Obcsinák |
d2 | Esztena-hegység |
d3 | Tarkő-hegység, Gosmán-hegység és Berzunci-hegység |
d4 | Kománfalvi-medence |
d5 | Nemere-hegység |
d6 | Csíki-havasok |
d7 | Barcasági-hegyek |
d8 | Csukás-hegység, Grohotisz-hegység és Baj-hegység |
d9 | Bodzai-havasok |
d10 | Háromszéki-havasok |
d11 | Ráró-hegység és Gyamaló-hegység |
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. www.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. április 1.) (pdf)