Ugrás a tartalomhoz

Kanada közigazgatása

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanada politikai felosztása (angol nevekkel)

Kanada közigazgatásilag 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományokat Kanada alkotmánya határozza meg, míg a területeket a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek.

A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (például egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törvényhozással rendelkezik.

Története

[szerkesztés]

A Kanadai Domínium 1867. július 1-én jött létre Ontario, Québec, Új-Skócia és Új-Brunswick csatlakozásával.

A tartományok kormányzata

[szerkesztés]
Tartomány neve Városok Belépés dátuma Hivatalos nyelv Népesség

(2021)[1]

Terület (km²)
Főváros Legnagyobb Szárazföld Víz Összesen
Ontario Toronto 1867. július 1.

(alapítók)

angol 14 223 942 917 741 158 654 1 076 395
Québec Québec Montréal francia 8 501 833 1 356 128 185 928 1 542 056
Új-Skócia Halifax angol 969 383 53 338 1 946 55 284
Új-Brunswick Fredericton Moncton angol, francia 775 610 71 450 1 458 72 908
Manitoba Winnipeg 1870. július 15. angol 1 342 153 553 556 94 241 647 797
Brit Columbia Victoria Vancouver 1871. július 20. angol 5 000 879 925 186 19 549 944 735
Prince Edward-sziget Charlottetown 1873. július 1. angol 154 331 5 660 - 5 660
Saskatchewan Regina Saskatoon 1905. szeptember 1. angol 1 132 505 591 670 59 366 651 036
Alberta Edmonton Calgary angol 4 262 635 642 317 19 531 661 848
Új-Fundland és Labrador St. John's 1949. március 31. angol 510 550 373 872 31 340 405 212

A tíz tartomány mindegyikének egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a főkormányzó nevez ki.

A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói – ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (például a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party).

Különleges a helyzet Québecben, ahol a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Union des forces progressistes is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be).

A területek kormányzata

[szerkesztés]
Terület neve Városok Belépés dátuma Hivatalos

nyelv

Népesség

(2021)

Terület (km²)
Főváros Legnagyobb Szárazföld Víz Összesen
Északnyugati területek Yellowknife 1870. július 15. chipewyan
krí
angol
francia
gwichʼin
inuinnaqtun
inuktitut
inuvialuktun
észak-slavey
déli-slavey
tlicho
41 070 1 183 085 163 021 1 346 106
Yukon Whitehorse 1898. június 13. angol
francia
40 232 474 391 8 052 482 443
Nunavut Iqaluit 1999. április 1. inuinnaqtun
inuktitut
angol
francia
36 858 1 936 113 157 077 2 093 190

A területek politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkotmányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben.

A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki.

Yukon területnek egykamarás törvényhozása van, mely hasonlóképp működik, mint a tartományiak; a másik két territórium kormányzása azonban közmegegyezésen alapul: nincsenek pártok, a kormányzat tagjai függetlenekként indulnak, s maguk közül választják meg a kormányzat vezetőjét.

A területek kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Government of Canada, Statistics Canada: Census Profile, 2021 Census of Population. www12.statcan.gc.ca, 2022. február 9. (Hozzáférés: 2023. december 26.)