Közigazgatási jog

A közigazgatási jog a közigazgatás anyagi és eljárási jogviszonyaival foglalkozó jogág, a közjog része.

A közigazgatási jog az alkotmányjog által szabályozott viszonyrendszer konkretizálását célozza. A közigazgatási eljárásban meghozott közigazgatási határozatok bírósági kontroll alatt állnak, felülvizsgálhatók.

A közigazgatási jog államspecifikus, történeti fejlődés eredményeképpen jött létre az állam bürokratizálódásának folyományaként. Az első speciális közigazgatási bíróság a Conseil d’État volt Franciaországban, amit Napóleon hozott létre 1799-ben.

A közigazgatás jogalkalmazást és döntés-előkészítést végez, legfontosabb feladatai az állam akaratának megvalósítása illetve közszolgáltatások nyújtása az állampolgároknak meghatározott ügyintézési és eljárási folyamatban. A közigazgatási jog elsősorban a központi hatalom és az önkormányzatok, köztestületek működését, szervezetét szabályozza, rendezi a felügyelet, ellenőrzés és irányítás hatékony rendszerét, meghatározza a köztisztviselők jogviszonyát, alkalmazási feltételeit. Szabályozza a dekoncentrált szervek hatáskörét, feladatait, működését.

• Fazekas Marianna, Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog Általános rész, Osiris Kiadó, Budapest, 7. kiadás, 2006, ISBN 963 389 767 X

Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!