Kék metróvonal (Stockholm)

Blå linjen
Kungsträdgården állomás
Adatok
Ország	Svédország
Helyszín	Stockholm község Solna község Sundbyberg község
Típus	metróvonal branched subway line
Hálózat	Stockholmi metró
Hálózat hossza	25,51 km
Vonal hossza	25,5 km
Állomások/megállók száma	20
Nyomtávolság	1435 mm
Áramellátás	650 V DC, Harmadik sín
Üzemeltető
Üzemeltető	Storstockholms Lokaltrafik
Blå linjen Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 19′ 39″, k. h. 18° 03′ 17″59.3275, 18.05471944444459.327500°N 18.054719°EKoordináták: é. sz. 59° 19′ 39″, k. h. 18° 03′ 17″59.3275, 18.05471944444459.327500°N 18.054719°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Útvonaldiagram

Jelmagyarázat Hjulsta (T10) Tensta Rinkeby Akalla (T11) Husby Kista Kymlinge (befejezetlen) Rissne Duvbo Sundbybergs centrum Solna strand Huvudsta Hallonbergen Näckrosen Solna centrum Västra skogen Stadshagen Fridhemsplan Rådhuset T-Centralen Kungsträdgården

A kék vonal (Blå linjen) vagy Tub 3, ahogy az SL-en (Storstockholms Lokaltrafik) belül nevezik (valamikor Järvabanan), egyike a három metróvonalnak Stockholmban. A kék vonal a Kungsträdgården állomástól, a T-Centralen állomáson keresztül, megy a Västra skogen állomásig, ahol elágazik Akalla (T11) illetve Hjulsta (T10) felé. Összesen 20 állomása van amelyből 19 sziklába vájt és 1 felszíni állomás. A pálya teljes hossza 25 516 méter. A vonalnak két ága van, Hjulsta illetve Akalla végállomásokkal.

A kék vonal Stockholm legrövidebb metróvonala és teljességében az úgynevezett Mälare-vonaltól északra épült. A T10-es járat a Kungsträdgården és Hjulsta között közlekedik és 14 állomása van, míg a T11-es Kungsträdgården és Akalla között jár és összesen 12 állomása van, leszámítva a Kymlinge állomást amelyik nincs befejezve és átadva a forgalomnak. Hat állomáson, Kungsträdgården–Västra skogen szakaszon, mindkét járat keresztül halad. A kék metróvonal 151 000 utast szállít naponta és kb. 55 milliót évente.

Az alagút amely 25 516 méter hosszú, a Hjulsta és Kungsträdgården között halad, és a leghosszabb az egész földalatti hálózatban. Annak ellenére hogy a vonal majdnem teljes hosszában alagútban halad, ezen van a metró leghosszabb (1200 méter) hídja is Kista-nál.

A 10 legnagyobb állomás (felszálló utasok száma egy téli hétköznapon) a következő:

Az első kapavágás 1966. szeptember 2-án történt és a pályát kilenc évvel később, 1975. augusztus 31-én avatták fel, de csak a Hjulsta és a T-Centralen közötti szakaszát. Akkor még a vonatok Hjulsta felé a Hallonbergen állomáson keresztül közlekedtek. Két évre rá, 1977. június 5-én átadták a forgalomnak a Hallonbergen és Akalla közötti szakaszt, majd ugyanabban az évben október 30-án a T-Centralen és Kungsträdgården közötti szakaszt.

A Västra skogen–Centrala Sundbyberg–Rissne-szakasz 1985. augusztus 19-re lett kész, s azóta a T10-es vonal ezen a pályán jár. A Hallonbergen–Rissne szakaszon nem közlekedik metró, s szakaszt csak a Rissne-depóba térő szerelvények használják.

A kék metróvonal megépítésének fő oka az volt, hogy a város északnyugati részén 1965–1975 között épült nagy lakótelepek tömegszállítását megoldják. A vonal sokkal költségesebb volt, mint a másik két vonal, mivel idővel a kivitelezési követelmények is növekedtek. A kék vonal teljes építési költsége mintegy 1,4 milliárd svéd korona volt, 1975-ös pénzértékben számítva.

A különböző szakaszait az alábbi sorrendben adták át a forgalomnak:

• 1975: T-Centralen – Hjulsta (Hallonbergen – Rinkeby összekötő szakasszal)
• 1977: Hallonbergen – Akalla
• 1977: T-Centralen – Kungsträdgården
• 1985: Västra Skogen – Rinkeby (Sundbybergs Centrum állomáson keresztül)

• 
  Rådhuset
• 
  T-Centralen
• 
  Hallonbergen
• 
  Näckrosen
• 
  Solna centrum
• 
  Sundbybergs centrum
• 
  Rissne
• 
  Tensta

Egészen az 1960-as évektől tervezték a kék vonal meghosszabbítását Nacka felé és az utóbbi időben egészen Nacka Forum-ig. Ott egy új buszterminál épülne, járatokkal Nacka és Värmdö községek különböző részeibe. Ez enyhítené a forgalmat a Slussen (zsilip) állomás környékén ahol jelenleg a legtöbb járatnak a végállomása van.

2012 márciusában elhatározták, hogy egy előtanulmányt végeznek a metróvonal meghosszabbításáról Nacka Forum vásárlóközpontig. A vizsgálat a Kungsträdgården–Nacka vonalon négy közbeeső állomást javasol, Sofia, Hammarby sjöstad, Sickla och Järla. Ebben az esetben átszállási lehetőséget biztosítanak a Saltsjöbanan vasútra Sickla-ban és Järla-ban, valamint a Tvärbanan vasútra Hammarby sjöstad-ban és Sickla-ban.

Ezen kívül egy elágazás vezetne Sofia állomástól a Gullmarsplan állomásig, közbeeső megállók nélkül és a vonatok folytatnák az utat Hagsätra felé a Zöld metróvonal (T19) pályáján. Ennek az előnye a zöld metróvonal tehermentesítése volna, amelyik Stockholm központjában túlterhelt. Szintén az előnyök közzé számítana, hogy két végállomás lenne délen a kék vonalon, a jelenlegi egy helyett amelyik egy szűkület képez amikor váltani kell a keleti sínekről a nyugatira.

2013-ban messzemenő tervek voltak a kék vonal meghosszabbítására Akalla-tól a Barkarby helyiérdekű vasútállomásig, ami lehetővé tette volna az átszállást a vonatokra amelyek kiszolgálnák a új lakónegyedet Barkarby és Akalla között. A Hjulsta ágnak (T10) összeköttetése van Sundbybergben úgy a helyiérdekű, mint a távolsági vasúttal, míg Akalla-nak és Kista-nak nincs. Ezért esett a választás Akalla-ra, annak ellenére, hogy Hjulsta közelebb van a Barkarby állomáshoz.

Az ún. Dennis-csomagban^[1]) amit 1992-ben fogadtak el, szerepelt a kék metróvonal meghosszabbítása Hjulsta állomástól.

A munkálatokat hivatalosan 2018 szeptemberében kezdték el és a tervek szerint a kiépítés 2026-ra készül el.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Blå linjen (Stockholms tunnelbana) című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Blå linjen (Stockholm) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Menetrend (svédül)