Káhún

Káhún
Közigazgatás
Ország	Egyiptom
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Tszf. magasság	31 m
Elhelyezkedése
é. sz. 29° 13′ 43″, k. h. 30° 58′ 00″29.228611111111, 30.96666666666729.228611°N 30.966667°EKoordináták: é. sz. 29° 13′ 43″, k. h. 30° 58′ 00″29.228611111111, 30.96666666666729.228611°N 30.966667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Káhún témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Káhún arab (arabul: كاهون – Kāhūn) óegyiptomi piramisváros, a Középbirodalom építészeti emlékeinek fontos lelőhelye.^[1] A település a Fajjúm-oázis bejáratánál fekszik, a XII. dinasztia korából származik. A tervezett városban feltehetően azok a felügyelők, építőmesterek és papok laktak, akik II. Szenuszert (Kr. e. 19. század eleje) fáraó sírjának építésén dolgoztak, majd halotti kultuszát ápolták. A város mellett áll az uralkodó piramisa. A település még a Középbirodalom idején elnéptelenedett, majd belepte a sivatagi homok, ennek köszönhető fennmaradása.

A város alaprajza kb. 350×400 méteres szabálytalan négyszög. Fal vette körül, fő égtájak irányában futó, derékszögekben találkozó utcák hálózata osztotta tömbökre. A keleti városrész volt a papoké, ez foglalja el az egész terület kétharmadát, s a város többi részétől fal választotta el. Valamennyi ház szárított vályogtéglából épült. Az egyszerűbbeknek 2-3 helyisége volt, a rangosabbak házai belső udvarral rendelkeztek, a legelőkelőbb házak több udvar köré rendeződtek. A legnagyobbak akár 60-80 helyiségből is állhattak.

A település jelentős részét Flinders Petrie angol régész tárta fel (1888 és 1890 között, valamint 1914-ben) és nagy mennyiségű papiruszleletet talált itt, melyek mind adminisztratív iratokat, mind vallási szövegeket, mind pedig káhúni királyhimnuszokat tartalmaztak.

• W. M. F. Petrie, Illahun, Kahun and Gurob. London, 1891
• Szentkirályi Zoltán - Détshy Mihály: Az építészet rövid története ISBN 963-10-6763-7

• Illahun a piramisok.hu-n
• A város virtuális rekonstrukciója és az ásatások története (angolul)