Jules Méline
Jules Méline | |
Franciaország miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1896. április 28. – 1898. július 15. | |
Elnök | Félix Faure |
Előd | Léon Bourgeois |
Utód | Henri Brisson |
Született | 1838. május 20.[1][2][3][4][5] Remiremont |
Elhunyt | 1925. december 21. (87 évesen)[1][2][3][5][6] Párizs |
Párt | Democratic Republican Alliance |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Jules Méline témájú médiaállományokat. |
Jules Méline (Remiremont, 1838. május 20. – Párizs, 1925. december 21.) francia jogász, politikus. A Harmadik Francia Köztársaság 33. miniszterelnöke 1896 és 1898 között.
Pályafutása
[szerkesztés]A köztársaságpárti Méline a Második Francia Császárság végén kezdte meg ügyvédi karrierjét Párizsban. 1861-ben Georges Clemenceau mellett társalapítója volt a Le Travail hetilapnak. Párizs első kerületében polgármester helyettesként működött, amikor 1871 márciusában beválasztották a párizsi kommünbe. Tisztségéről azonban rövid idő után lemondott. 1872-ben Vosges megye képviselőjévé választották. Sokat foglalkozott a fonó manufaktúrák helyzetével. Többször javasolta a nemzetgyűlésben a vámösszegek emelését a nemzeti ipar védelme érdekében. 1876–77-ben igazságügyi államtitkár helyettes lett.
1883. február 29-én megkapta a mezőgazdasági tárcát Jules Ferry második kormányában, és 1885. április 5-ig maradt hivatalban. Munkáját lelkiismeretesen végezte, és a mezőgazdaság problémáinak nagy szakértője lett. A protekcionizmus híveként megszavaztatta a vámot a cukor és gabona importjára, de jól látta, hogy ez az intézkedés csak átmenetileg védi a gazdálkodókat. Elrendelte az agráriskolák létesítését és a gazdász tanárok képzését megyei szinten annak érdekében, hogy nagyobb szaktudással jobb terméseredményeket érjenek el a paraszti gazdaságok. Javaslatára a Crédit agricole helyi pénztárai is megnyíltak.
1896. április 28-án Félix Faure elnök Franciaország kormányfőjévé nevezte ki, de a mezőgazdasági tárcát is megtartotta. Miniszterelnöksége idején bátorította a kölcsönös segélyező egyesületek alapítását, és törvényt szavaztatott meg a munkahelyi balesetek kártérítésére.
1903 és 1925 között a szenátusban képviselte Vosge megyét. 1915–16-ban ismét a mezőgazdasági minisztérium élére került.
Írásai
[szerkesztés]- Le Retour à la terre... (1905)
- Le Salut par la terre (1919)
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Vissza a faluba; ford. Mauks Gyula, bev. Mailáth József; Pátria, Bp., 1906 (A Magyar Gazdaszövetség kiadványai)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://www.senat.fr/senateur-3eme-republique/meline_jules1799r3.html
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b GeneaStar
- ↑ Roglo
Források
[szerkesztés]- Pierre Barral: Jules Méline (francia nyelven). agriculture.gouv.fr. (Hozzáférés: 2018. január 12.)
- Jules Méline (francia nyelven). Encyclopaedia Universalis France. (Hozzáférés: 2018. január 12.)