Ugrás a tartalomhoz

Jukums Vācietis

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jukums Vācietis
Született1873. november 11.
Kuldīga,  Orosz Birodalom Lettország
Meghalt1938. július 28. (64 évesen)
Moszkva,  Szovjetunió
SírhelyKommunarka lőtér
Állampolgársága
Nemzetiségelett Lett
Szolgálati ideje18911938
Rendfokozatahadsereg parancsnok
CsatáiElső világháború
Orosz polgárháború
Kitüntetései Vörös Zászló érdemrend
Vörös csillag-rend
IskoláiGeneral Staff Academy
A Wikimédia Commons tartalmaz Jukums Vācietis témájú médiaállományokat.

Jukums Vācietis (oroszul: Иоаким Иоакимович Вацетис; transzliteráció:Joakim Joakimovics Vacetyisz) (Lettország, Kuldīga, 1873. november 11.Szovjetunió, Moszkva, 1938. július 28.) lett származású szovjet katonai vezető. Azon kivételek közé tartozott, aki magas beosztása ellenére sem lett tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának.

Katonai pályafutása

[szerkesztés]

Katonai pályafutása az Orosz Birodalom katonájaként 1891-ben kezdődött. Az első világháborúban az 5. Zemgale lett lövészezred parancsnoka volt ezredesi rendfokozatban. Egysége csatlakozott az 1917-es októberi orosz forradalomat követően a bolsevikokhoz és az ő oldalukon vett részt az orosz polgárháborúban. 1918 áprilisától a lett lövészek parancsnoka. Ezt követően 1918. júliustól szeptemberig a keleti front parancsnoka. Őt nevezték ki az alakuló Vörös Hadsereg első főparancsnokának. A Forradalmi Katonai Tanács tagja 1918. szeptember 4 és 1919. július 8 között. Ekkor júliusban koholt vádak alapján letartóztatták ellenforradalmi fehérgárdista szervezkedés gyanújával, de hamarosan felmentették. 1922-től a Frunze Katonai Akadémia parancsnoka, „hadsereg parancsnoki (Командарм)” rendfokozatban. Egészen 1937. november 29.-ig a Vörös Hadseregben szolgált, de ekkor megint letartóztatták fasiszta összeesküvés és szervezkedés gyanúja miatt, majd ezt követően 1938-ban kivégezték. 1957-ben rehabilitálták.

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Ģērmanis, Uldis. Oberst Vacietis und die lettischen Schützen im Weltkrieg und in der Oktoberrevolution, Acta Universitatis Stockholmiensis; Stockholm történelmi tanulmányok (német nyelven). Stockholm: Almqvist & Wiksell (1974). OCLC 1171718 
  • Jēkabsons, Ēriks. „Krieviski. Ar jūtamu akcentu (Nezināmais Vācietis)” (PDF), Mājas Viesis, Latvijas Avīze, 2005. április 1., 10–11. oldal. [2005. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. március 26.) (lett nyelvű) 
  • Ģērmanis, Uldis (1969-1972). „Zemgaliešu komandieris” (lett nyelven) 76-90.