Jerry Alan Fodor

Jerry Alan Fodor
Született	1935. április 22.[1][2] New York
Elhunyt	2017. november 29. (82 évesen)[3][4][2] Manhattan[5]
Állampolgársága	amerikai
Foglalkozása	filozófus egyetemi tudós/kutató egyetemi oktató
Iskolái	Princetoni Egyetem Columbia Egyetem Oxfordi Egyetem (1960–1961)
Kitüntetései	Guggenheim-ösztöndíj[6] CSS Fellow Jean Nicod Prize (1993)[7]
Halál oka	Parkinson-kór
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Nyugati filozófia XX–XXI. század
Iskola/Irányzat	analitikus filozófia, racionalizmus
Érdeklődés	elmefilozófia, nyelvfilozófia
Akikre hatott	Ernest Lepore, Zenon Pylyshyn, Georges Rey, Murat Aydede, Steven Pinker Dan Sperber, Deirdre Wilson
Akik hatottak rá	Hilary Putnam, Jerome Bruner, Franz Joseph Gall, Noam Chomsky
Sablon • Wikidata • Segítség

Jerry Alan Fodor (New York, 1935. április 22. – New York, 2017. november 29.^[8]) amerikai filozófus és megismeréskutató. A Rutgers Egyetem professzora, az elme szimbólumfeldolgozó – más néven reprezentációs vagy komputációs – elméletének fontos képviselője. A test-lélek problémára adott funkcionalista megoldás egyik kidolgozója.

Jerry Fodor New Yorkban született 1935. április 22-én. Két nevelt gyermeke van. Egyetemi tanulmányait Columbia Universityn végezte, summa cum laude minősítéssel diplomázott 1956-ban. 1960-ban PhD fokozatot szerzett filozófiából a Princeton Universityn, témavezetője Hilary Putnam volt. 1959-1986 között Fodor a cambridge-i Massachusetts Institute of Technology-n tanított. 1986–1988 közt professzor volt a City University of New Yorkon (CUNY). 1988-tól Rutgers Egyetemen tanított New Jersey-ben.^[9] A filozófia mellett az opera iránt is érdeklődött.

Fodor tiszteletbeli tagja volt a Phi Beta Kappa szövetségnek az American Academy of Arts and Scienceson. Több elismerésben és kitüntetésben részesült: New York State Regent's Fellow, Woodrow Wilson Fellow (Princeton University), Chancellor Greene Fellow (Princeton University), Fulbright Fellow (Oxford University), társ a Center for Advanced Study in The Behavioral Sciences, és Guggenheim Fellow.^[10]

Fodor a lélekkel foglalkozó filozófiákat két nagy csoportra osztja: a dualista és a materialista elméletekre. A dualista felfogás szerint a lélek nem anyagi minőség. A materialista elméletekben a lelki, szellemi jelenség nem különül el a fizikaitól: a lelki jelenségek fizikai állapotokra redukálhatók. A materialisták tovább oszthatók a behavioristákra, akik szerint a pszichológiából törlendő a lelki okok kifejezés, és azokra a materialistákra akik, elfogadják a pszichikus okok létezését, azonban azt állítják, hogy ezek csak az agyban végbemenő neurofiziológiai eseményeknek felelnek meg.

A mesterséges intelligencia, a számítógép-elmélet, a nyelvészet, a kibernetika és a pszichológia fejlődésével, azonban megjelent egy új sem nem materialista sem nem dualista "lélekfilozófia" a funkcionalizmus. A funkcionalizmus állítása szerint az olyan különböző rendszerek, mint az emberi lények, számítógépek egyaránt rendelkeznek mentális állapottal, pszichológiájuk pedig nem azon múlik, hogy miből vannak, hanem azon, hogy milyen a felépítésük.

Fodor szerint a lelki működés a fizikai organizmus szerveződési formája. Érvnek a Turing-gép analógiáját használja: agyunk a hardvert képezi az általa futtatott programok számára.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Hume Variations, Oxford University Press, 2003, ISBN 0-19-928733-3
• The Compositionality Papers , (with E. Lepore), Oxford University Press 2002, ISBN 0-19-925216-5
• The Mind Doesn't Work That Way: The Scope and Limits of Computational Psychology, MIT Press, 2000, ISBN 0-262-56146-8
• In Critical Condition, MIT Press, 1998, ISBN 0-262-56128-X
• Concepts: Where Cognitive Science Went Wrong, (The 1996 John Locke Lectures), Oxford University Press, 1998, ISBN 0-19-823636-0. ((PDF book))
• The Elm and the Expert, Mentalese and its Semantics, (The 1993 Jean Nicod Lectures), MIT Press, 1994, ISBN 0-262-56093-3
• Holism: A Consumer Update, (ed. with E. Lepore), Grazer Philosophische Studien, Vol 46. Rodopi, Amsterdam, 1993, ISBN 90-5183-713-5.
• A Theory of Content and Other Essays, MIT Press, 1990, ISBN 0-262-56069-0
• Psychosemantics: The Problem of Meaning in the Philosophy of Mind, MIT Press, 1987, ISBN 0-262-56052-6
• The Modularity of Mind: An Essay on Faculty Psychology, MIT Press, 1983, ISBN 0-262-56025-9
• Representations: Essays on the Foundations of Cognitive Science, Harvard Press (UK) and MIT Press (US), 1979, ISBN 0-262-56027-5
• The Language of Thought, Harvard University Press, 1975, ISBN 0-674-51030-5
• The Psychology of Language, with T. Bever and M. Garrett, McGraw Hill, 1974, ISBN 0-394-30663-5
• Psychological Explanation, Random House, 1968, ISBN 0-07-021412-3
• The Structure of Language, with Jerrold Katz (eds.), Prentice Hall, 1964, ISBN 0-13-854703-3

• Jerry A. Fodor: A test-lélek probléma; in: A tudat pszichológiai kérdései I. (szöveggyűjtemény). Budapest, Tankönyvkiadó, 1987, p. 97-115.
• Jerry A. Fodor: Fodor kalauza a mentális reprezentációhoz: Az intelligens nagynéni segédlete; in: Kognitív tudomány. Budapest, Osiris Kiadó, 1996, p. 64-86.
• Jerry A. Fodor: Összefoglalás az elme modularitásához; in: Kognitív tudomány. Budapest, Osiris Kiadó, 1996, p. 197-206.
• Jerry A. Fodor: A test-lélek probléma; in: Kognitív tudomány (szöveggyűjtemény). Miskolci Egyetemi Kiadó, 1996

• Jerry Fodor