Irodalomelmélet

Az irodalomelmélet az irodalmi művek belső összefüggéseit, keletkezésük, recepciójuk és újraértelmezésük feltételeit, valamint az irodalom és más kulturális formák egymás közötti viszonyát vizsgálja, rendszerezi. Az irodalomelmélet általánosan megpróbál tudományos alapokra építeni és kiindulópontként szolgálni az irodalmi művek interpretációjához, a kritikához, az irodalomtörténethez és magához az irodalom fogalmához. Az irodalomelmélet az irodalomtudomány része és nem azzal azonos, annak ellenére, hogy nagyon sok témába vágó könyv szinonimaként használja a fogalmakat.

Az irodalomelmélet alapvetően interdiszciplináris jellegű, szoros kapcsolatban áll többek között az irodalomtörténettel, a filozófiával, a szociológiával és az antropológiával.

Fontos azonban tudni, hogy az ezzel a témakörrel foglalkozó szakirodalom egy része hangsúlyozottan irodalomelméletekről beszél, és Thomas Kuhn tudományfilozófus szerint pedig egyenesen nem is létezik mára paradigmatikus irodalomelmélet, mert az irodalomelmélet alapkérdései újabb elméleteket eredményeztek. Michel Foucault szemlélete alapján pedig több tudományos diskurzus rendkívül összetett kapcsolatrendszere alkotja magát az irodalomelméletet.

Időben nagy választóvonalat lehet húzni a romantikánál, beszélünk irodalomelméletről az ókori görög irodalomtól a romantikáig, ill. a modern irodalomelmélet kialakulásáról a 19. század közepétől.^[1]

• a pozitivizmus irodalomelmélete
• a szellemtörténet irodalomelmélete
• orosz formalizmus (az első szigorú értelemben vett, autonóm irodalomelmélet)
• francia strukturalizmus
• posztstrukturalista irodalomelmélet
• a dekonstrukció irodalomelmélete
• a hermeneutika irodalomelmélete
• feminista irodalomelmélet
• posztkoloniális irodalomelmélet
• pszichoanalitikus irodalomelmélet
• mediális irodalomelmélet
• ökokritika – annak vizsgálata, hogy adott mű mit mond el a szereplők természethez való viszonyáról, illetve a szerző milyen módon látja, láttatja a természet-ember kapcsolatát. Magyar nyelven pl. Horgas Judit Shakespeare elemzése ilyen mű.^[2] Angol nyelvű ökokritikai lapok a Journal of ecocritic, illetve a ISLE: Interdisciplinary Studies in Literature and Environment.
• kognitív irodalomelmélet
• evolúciós irodalomelmélet

• Bókay Antal. Bevezetés az irodalomtudományba. Osiris kiadó, 2006. ISBN 963-389-883-8
• Jonathan Culler. (1997) Literary Theory: A Very Short Introduction. Oxford: Oxford University Press. ISBN 0-19-285383-X
• Terry Eagleton. Literary Theory: An Introduction. ISBN 0-8166-1251-X
• Terry Eagleton. After Theory. ISBN 0-465-01773-8
• Oliver Jahraus / Stefan Neuhaus (Szerkesztő-Kiadó): Kafkas "Urteil" und die Literaturtheorie. Zehn Modellanalysen. Stuttgart, Reclam 2002, ISBN 3-15-017636-0
• Oliver Jahraus: Literaturtheorie: Theoretische und methodische Grundlagen der Literaturwissenschaft, UTB, 2004, ISBN 3825225879
• Ansgar Nünning (Szerkesztő-Kiadó): Literaturwissenschaftliche Theorien, Modelle und Methoden. Eine Einführung. Trier, 2004
• Martin Sexl (Szerkesztő-Kiadó): Einführung in die Literaturtheorie. Wien: UTB, 2004, ISBN 3825225275

• Bevezetés a modern irodalomelméletbe : összehasonlító áttekintés; szerk. Ann Jefferson, David Robey, ford. Babarczy Eszter, Beck András; Osiris, Budapest, 1995 (Osiris tankönyvek)
• Az irodalomtörténet esélye. Irodalomelméleti tanulmányok; szerk. Veres András, Bezeczky Gábor, Varga László; Gondolat, Budapest, 2004
• Maurice Blanchot: Az irodalmi tér; ford. Horváth Györgyi, Lőrinszky Ildikó, Németh Marcell; Kijárat, Budapest, 2005 (Figura)
• Antoine Compagnon: Az elmélet démona. Irodalom és józan ész; ford., jegyz. Jeney Éva; Kalligram, Pozsony, 2006 (Anthropos)
• René Wellek–Austin Warren: Az irodalom elmélete; ford. Szili József, utószó Kálmán C. György, kieg. bibliogr. Kiss Gábor Zoltán; Osiris, Budapest, 2002 (Osiris tankönyvek)
• Fejezetek a francia irodalomelmélet történetéből. Barthes, Brunel, Genette, Poulet, Ricoeur; szerk., vál. Szávai Dorottya, ford. Ádám Anikó et al.; Kijárat, Budapest, 2007 (Spatium)
• Umberto Eco: Az értelmezés határai; ford. Nádor Zsófia; Európa, Budapest, 2013
• Az irodalmi fikció megértésének elméletei; szerk. Szabó Erzsébet, Vecsey Zoltán; Germán Filológiai Intézet, Szeged, 2019 (Studia poetica Supplementum)
• Georges Bataille: Az irodalom és a rossz; ford. Dusnoki Katalin; Balassi, Budapest, 2021

Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!