II. Sten Sture

II. Sten Sture
Svédország birodalmi kormányzója
Uralkodási ideje
1512 – 1520
Elődje	Erik Trolle
Utódja	II. Zsarnok Keresztély
Született	1493[1]
Elhunyt	1520. február 3. (26-27 évesen)[2][3] Mälaren-tó
Nyughelye	Katarina kyrkogård
Édesapja	Svante Nilsson
Édesanyja	Iliana Erengislesdotter av Geddeholm, heiress of Ulvåsa manor
Házastársa	Christina Gyllenstierna
Gyermekei	Svante Stensson Sture Nils Stensson Sture Gustaf Sture
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Sten Sture témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ifjabb Sten Sture (?, 1493 – Mälaren-tó, 1520. február 3.) svéd államférfi, Svédország kormányzója a kalmari unió idején 1512-től haláláig.

Ifjabb Sten Sture 1493-ban született, apja Svante Nilsson, Svédország kormányzója, a Sture család leszármazottja; anyja Iliana Gisladotter Gädda volt.

Apja halálakor Sten még csak tizennyolc éves volt. A Titkos Tanács Svante Nilsson helyett Erik Trolle főtanácsost választotta kormányzónak, aki támogatta a Dániával való uniót. Az ifjabb Sten azonban, az apja által ráhagyott csapatokat felhasználva, erőszakkal megdöntötte az uralmát. Sten ígéretet tett, hogy folytatja a tárgyalásokat Dániával, a tanács pedig elismerte őt kormányzóként Trolle helyett.

Sten valódi célja az volt, hogy megőrizze Svédország függetlenségét. Felvette a Sture családnevet, melyet dédnagyanyja is viselt, emlékezve Öreg Sten Sture-ra, aki apja harmad-unokatestvére volt.

Ifjabb Sten tudta, hogy a háború Dániával előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, ezért 1513-ban békét kötött Oroszországgal.

Kormányzóként konfliktusba keveredett Gustav Trolle érsekkel, Eric Trolle fiával. Az érsek nagyobb autonómiát követelt az egyház számára. Sten megfosztatta címétől és bebörtönöztette az érseket.

A dán király, II. Keresztély végül megindította a háborút Svédország ellen. Ifjabb Sten Sture 1520. január 19.-én a bogesundi csatában súlyosan megsebesült, és menekülés közben a Mälaren-tó jegén meghalt.

II. Keresztélyt svéd királlyá koronázták, Gustav érsek pedig bosszút állhatott Sten Sture hívein és azokon, akik támogatták a lemondatását. Az érsek listát állított össze az ellenségeiről, és eretnekséggel vádolta őket. A király a vádlottakat a stockholmi vérfürdőben kivégeztette, még Sten Sture holttestét is kihantolták, és máglyán elégették.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sten Sture the Younger című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.