Homonnai Drugeth III. György

Homonnai Drugeth (III.) György (1583? – Lengyelország, 1620. június 21.) országbíró, Zemplén vármegye főispánja, erdélyi trónkövetelő, Drugeth Bálint unokaöccse, az ungvári és a homonnai uradalom birtokosa.

Fiatalon Bocskai híveként a vallásszabadság védelmezője volt, mígnem 1610-ben Pázmány Péter katolikus hitre térítette.^[3] Korábbi hitelveit megtagadta és az ellenreformáció aktív harcosául szegődött. Ezután nemcsak Zemplén vármegye főispánja lett, de fontos országos tisztségekhez is jutott. Volt például királyi főkamarás, országbíró. Ettől kezdve a Habsburgok jelöltje az erdélyi fejedelemségre.

1611 júliusában csatlakozott Forgách Zsigmond nádor Báthory Gábor erdélyi fejedelem ellen, a bécsi béke lerontására vezetett sikertelen (szeptemberre összeomlott) hadjáratához. 1613-ban meghívta Krupeckyj Athanáz przemyśli görög katolikus püspököt, hogy uradalmában az egyházi unió megvalósításán fáradozzék. A püspök a krasznibródi bazilita kolostorban kezdte meg a munkát. Elsősorban a papokkal foglalkozott, mert azt hitte, hogy őket a nép is követi az egység útján. Állítólag 50 pap csatlakozott az unióhoz. Az uniós kísérlet majdnem tragikusan végződött, mivel 1614 pünkösdjén a krasznibródi kolostor templomában összegyűlt tömeg nyilakkal támadt a püspökre, akinek életét csak Drugeth fegyveres beavatkozása mentette meg. 1616-ban császári támogatással sikertelen fegyveres kísérletet tett a fejedelemség megszerzésére.

1619-ben alapvetően kozákokból szervezett csapataival betört Magyarországra, túlerőben lévő seregével Homonna körül megverte Rákóczi György felső-magyarországi főkapitány csapatait. Bethlen Gábor emiatt kénytelen volt felhagyni Bécs ostromának előkészületeivel és visszafordult. Miután tönkreverte a támadókat, Drugeth Lengyelországba menekült, ahol elhunyt. Nagyszombatban temették el.

Feleségétől, Nádasdy Katalintól két lánya és egy fia született: Mária (rimaszéchi Széchy György felesége), Erzse (Révay László felesége) és X. János (1609-1645) országbíró.

Alakját Alapy Gyula is megidézte Magyar dicsőség című elbeszélésgyűjteményében.

• Borbély Zoltán 2015: A Homonnai Drugethek Felső-Magyarországon a 17. század első évtizedeiben. PhD. értekezés.
• Magyar Katolikus Lexikon
• Magyar életrajzi lexikon