Ugrás a tartalomhoz

Homoki gazella

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homoki gazella
Állatkerti példány
Állatkerti példány
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Antilopformák (Antilopinae)
Nemzetség: Gazellák (Antilopini)
Nem: Gazella
Blainville, 1816
Faj: G. leptoceros
Tudományos név
Gazella leptoceros
(F. Cuvier, 1842)
Szinonimák
  • Gazella abuharab Fitzinger, 1869
  • Gazella cuvieri Fitzinger, 1869
  • Gazella typica P. L. Sclater & Thomas, 1898
  • Gazella loderi Thomas, 1894
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Homoki gazella témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Homoki gazella témájú médiaállományokat és Homoki gazella témájú kategóriát.

A homoki gazella (Gazella leptoceros) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A homoki gazella a Szahara Nílustól nyugatra eső területein él Algéria, Egyiptom, Líbia és Tunézia sivatagaiban, emellett a nigeri, mali, csádi, marokkói és szudáni előfordulásáról szóló hírek eddig nem kellően bizonyítottak. Eredetileg feltehetően a mainál jóval nagyobb területen élt. Ma az állomány zöme a nagy homoksivatagokhoz, azaz ergekhezNyugati- és a Keleti-erg, illetve az algériai Tinherti hammádától a líbiai Fezzánig húzódó homoksivatag –, valamint a közép-szaharai fennsíkok peremvidékén levő kisebb ergekhez (Hoggar, Taszilin-Ádzser) kötődik. Egyiptomban a Líbiai-sivatag legnyugatabbi szélén jelezték előfordulását.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Gazella leptoceros leptoceros F. Cuvier, 1842
  • Gazella leptoceros loderi Thomas, 1894

Megjelenése

[szerkesztés]

Fej-testhossza 100-110 centiméter, amihez 15-20 centiméteres farok kapcsolódik, marmagassága pedig 65-72 centiméter között mozog. Testtömege 20-30 kilogramm lehet. A sivatagi körülményekhez alkalmazkodva a homoki gazella patái némileg szélesebbek a többi gazelláéinál, speciálisan alkalmazkodott orrürege pedig a vér lehűtésére alkalmas.

A túlmelegedés ellen az is védi, hogy szőrzete rendkívül fakó színezetű, teste krémszínű vagy sárgás, míg a hasoldal és a far tiszta fehér – ez utóbbi kiemeli a farok sötétbarna színét. A hasi és oldalszőrzetet halvány barna csík választja el. A pofán szintén viszonylag halvány mintázat látható, ami egy vöröses orrcsíkból, illetve a szemektől az orrhoz futó csíkokból áll. Mindkét nem hosszú, karcsú, enyhén S alakú szarvakat visel: a bikáké 30-41 centiméter hosszú és recés, a teheneké simább és rövidebb (20-38 centiméteres). A faj tudományos nevében a leptoceros a görög „vékony szarv” kifejezésből ered.

Életmódja

[szerkesztés]

A sivatagi forróságot elkerülendő a homoki gazella rendszerint éjszaka és kora reggel aktív, ilyenkor a táplálékául szolgáló növényzet is lédúsabb, és a rajta lerakódott harmatot is elfogyaszthatja. Így elegendő vizet tud szerezni ahhoz, hogy ne kelljen rendszeresen innia. A nappalt az árnyékba húzódva tölti. A fogyasztható vegetáció – pozsgások, cserjék, fűfélék – ritkás volta állandó vándorlásra kényszeríti a homokdűnék között.

Vegyes csapatokban él, amelyek 2-20 egyedből (egy vezérbikából és több nőstényből és ezek kicsinyeiből) állnak. A bikák párzási időszakban laza territóriumokat tartanak fenn, amelyek védelmében olykor hevesen összecsapnak más bikákkal. A fiatalabb bikák rendszerint legénycsordákba tömörülnek. A faj fogságban gyakran válik agresszívvé.

Szaporodása

[szerkesztés]
Egy állatkerti példány (Cincinnati Állatkert)

A párzásra rendszerint augusztusban vagy szeptemberben kerül sor. A vemhesség 5-6 hónapig tart, és eredményeképpen rendszerint egy, ritkán két borjú születik. Az elválasztásra három hónap után kerül sor. A tehenek 6-9 hónaposan, a bikák másfél évesen érik el az ivarérettséget. A homoki gazella legfeljebb 14 évig élhet.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Bár számukról nem készültek pontos felmérések, becslések szerint a világon ma 2500-nál is kevesebb homoki gazella él, és számuk egyre csökken, ezért a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) értékelése szerint veszélyeztetett. A fajt mindenekelőtt a túlzott vadászat veszélyezteti, de lakóhelye elsivatagosodásának erősödése is negatív hatással van rá. A súlyos veszélyben levő faj szerepel a Vándorló Fajok Konvenciója (CMS) I. függelékében, a CMS száhel–szaharai antilopok megmentéséért kidolgozott cselekvési tervében, illetve a Washingtoni egyezmény (CITES) I. függelékében.

Az oltalmat élvező területek közül a tunéziai Dzsebil és Szengar Nemzeti Parkban, illetve az algériai Taszilin Ádzser Nemzeti Parkban, továbbá valószínűleg a nigeri Air-Ténéré Nemzeti Természetvédelmi Területen él. Fogságban világszerte körülbelül húsz helyen tartják és szaporítják mintegy kétszáz példányát, ezek mind egy vadonban befogott tunéziai csapat leszármazottjai.

További információk

[szerkesztés]