Holt-tenger
| Holt-tenger | |
 | |
| A Holt-tenger az űrből | |
| Ország(ok) | |
| Hely | Közel-Kelet Izrael, Jordánia |
| Vízgyűjtő terület | 41 650 km2 |
| Elsődleges források | Jordán |
| Elsődleges lefolyások | – |
| Hosszúság | 50 km |
| Szélesség | 18 km |
| Felszíni terület | 810 km2 |
| Átlagos mélység | 120 m |
| Legnagyobb mélység | 330 m |
| Víztérfogat | 147 km3 |
| Part hossza | 135 km |
| Tszf. magasság | -420 m |
| Elhelyezkedése | |
 Holt-tenger
Pozíció Izrael térképén
| |
 é. sz. 31° 30′ 05″, k. h. 35° 28′ 44″31.501389°N 35.478889°EKoordináták: é. sz. 31° 30′ 05″, k. h. 35° 28′ 44″31.501389°N 35.478889°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Holt-tenger témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Holt-tenger (héberül ים המלח ⓘ, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت ⓘ) lefolyástalan tó Izrael, Palesztina és Jordánia határán. Vizében igen magas a só koncentrációja. A nagy kiterjedésű tó a turizmus kedvelt célpontja.
Nevei
[szerkesztés]Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem élnek meg magasabb rendű élőlények benne. A Holt-tenger kb. nyolcszor annyi sót tartalmaz, mint az óceánok vize.[1]
A Biblia a Puszta tengerének is nevezi élettelen, sivár környezete miatt,[2] továbbá Sós-tengernek, a nagy mennyiségű sótartalma miatt.
Az ókori görögök és rómaiak Aszfalt-tónak hívták, mert felületén szurokdarabok úszkálnak.
Az arabok Lót emlékére Bahr Lut-nak – Lót tavának – nevezik, a középkori iratok pedig az Ördög tengerének (Mare Diaboli).
Földrajz
[szerkesztés]A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a földrajzi tengerszint alatt.
A víz színe közelről eléggé tiszta, átlátszó, távolról sötétkék.
Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli medence fokozatosan kiszárad.
Az északi medence hossza mintegy 50 km, maximális szélessége kb. 15 km.[3]
A tó vize erősen párolog, amit a völgykatlanban uralkodó tropikus hőség okoz. Ezért felszíne majdnem állandó ködrétegben lebeg, a túlsó partot csak gyengén lehet kivenni.
Partja
[szerkesztés]Partvidéke kevés kivétellel kopár sivatag és terméketlen. Csak ahol a hegyekből lefutó patakok – a keleti oldalon az Arnon, a nyugati oldalon pedig a Kedron – ömlenek bele, terem tropikus növényzet.
Északi csúcsán folyik bele a Jordán folyó. Északnyugati sarkán található Kumrán (Qumran) régészeti lelőhely, az ókori esszénusok egyik csoportjának központja. Az 1947-ben itt felfedezett kumráni iratok tették világhíressé. Itt található a Kumráni Nemzeti Park.
A nyugati parton továbbmenve dél felé, Én-Gedi kibucát és oázisát találjuk. A terület már az ősidőkben lakott volt, 1950 körül újraalapították.
Tovább délnek, a Holt-tenger északi medencéjének déli csúcsával egy vonalban, a főúttól pár km-re nyugatra találjuk Masszáda erődjét. Iosephus Flavius ókori írótól tudjuk Masszáda tragikus történetének részleteit.
Masszáda mellett az út tovább vezet délnek. A déli medence nyugati partján található Ein Bokek üdülőközpont, majd innen délebbre Neve Zohar apró települése. Innen vagy dél, Eilat felé, vagy ÉNy-nak, Arad és Beér-Seva felé mehetünk tovább.
A Holt tenger DNy-i részén van Szedom (סדום , Szodoma). A 12 km hosszú, 2–3 km széles területen bizarr formájú sótömegeket láthatunk. A népi képzelet ezek között felismerte Lót feleségét is, aki "sóbálvánnyá" változott, mert az angyal parancsa ellenére hátratekintett.[4]
A régi idők embere nagy kataklizma emlékét őrizte meg a Szodoma és Gomora pusztulásáról szóló történetben. Az archeológusok nem találták meg ezeknek a városoknak a helyét. A kihalt vidék, a források kénes kigőzölgése sajátos keretet ad a bibliai elbeszélésnek, amely Isten büntetéséről szól. Ma ez a vidék fontos ipari hely (Dead Sea Works): a Holt-tenger vizéből ásványi anyagokat vonnak ki (bróm, kálium, magnézium).
Galéria
[szerkesztés]-
A Holt-tenger -
Vize annyira sűrű, hogy az emberi test lebeg a felszínén -
Strand a tó partján -
Itt található a világ legmélyebb szárazföldi pontja -
Kráterszerű sóalakzat kialakulása a Holt-tengernél (légifelvétel 120 m magasságból)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1996
- ↑ Ter 14,3 Józs 15,2-5 Józs 18,19
- ↑ https://www.jewishvirtuallibrary.org/the-dead-sea-vie
- ↑ 1. Móz 19. rész
Források
[szerkesztés]- Gyürki László: A Biblia földjén, 1990
- Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1996
