Hercules-villa

Ez a szócikk a budapesti műemlékről szól. Hasonló címmel lásd még: Herkules (egyértelműsítő lap).

Hercules-villa
A Hercules-villa parkosított része
A bezárt Hercules-villa részlete, az üvegfalon kívülről
Település	Budapest III. kerülete
Cím	Meggyfa utca 19–21.
Hasznosítása
Felhasználási terület	villa urbana
Elhelyezkedése
Hercules-villa Pozíció Budapest III. kerülete térképén
é. sz. 47° 32′ 56″, k. h. 19° 02′ 24″47.548888888889, 19.0447.548889°N 19.040000°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 56″, k. h. 19° 02′ 24″47.548888888889, 19.0447.548889°N 19.040000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hercules-villa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Hercules-villa római kori lakóépület maradványait bemutató múzeumi kiállítóhely Budapest III. kerületében, a Meggyfa utca 19-21. szám alatt. A Budapesti Történeti Múzeum része, műemlék.

Miután Aquincum, a római kori város a Kr. u. 2. század elején Pannonia székhelye lett, felépült az egykori helytartói palota, melynek emlékei az Aquincumi Múzeumban láthatók. A palotán kívül a katonaváros északi szélén más, különböző rendeltetésű építmények sorát emelték, köztük díszes lakóépületeket a helyi tisztségviselők számára.

Az itteni lakóház elődje valószínűleg a század első felében épített kis villa lehetett. Erre építették a 2. században a villát. A 3. század elején jelentősen kibővítették, vízvezetékkel és padlófűtéssel látták el, a falakat freskókkal, a padlókat mozaikkal díszítették. Még a 4. században is végeztek rajta bővítést. A nagyméretű városi villa (villa urbana) 270 körül, a vandálok támadása következtében pusztulhatott el.

A Hercules-villa magját egy portikusszal szegélyezett épület képezte, amihez több helyiség csatlakozott (köztük egy apszisos is). A padló mozaikja a villa névadóját, Herculest és Déianeirát ábrázolja. A többi előkerült mozaikon az ittas Hercules látható, rajta kívül szőlőt tartó szárnyas Erósz, lépő tigris, és ökölvívók jelennek meg. Az alakokat geometrikus minta és növényi ornamentika egészíti ki. A falakon lévő freskókon jellemző ábrázolás a virágmintás ajtó- és ablakkeret, színes füzérek és madarak.

A villa romjai egy általános iskola alapozásánál kerültek elő, az ásatások 1958-ban kezdődtek meg Wellner István vezetésével, az épületet Hegyi István tervei szerint konzerválták.

Az egykori római villa legbecsesebb, gazdag díszítéseket tartalmazó maradványai felett két üvegfalú védőépület magasodik. A nagyobbikban a három lakóhelyiséget is magában foglaló központi épületrész, a kisebbikben a külön álló fürdőépület romjai láthatók. A védőépületek melletti parkosított részen az egykori vízvezeték és néhány szarkofág részlete látható. A villa díszterme az iskola földszintjén kialakított helyiségben tekinthető meg.

A Hercules-villát mint múzeumi kiállítóhelyet 1967-ben nyitották meg a közönség előtt. Eredeti formájában utoljára 2007 júniusában volt megtekinthető (akkor is csak hét végén), azóta zárva tart, felújítását tervezik. 2015. április 12-től október 25-ig vasárnaponként 11 és 13 óra között ismét látogatható volt.

• A Hercules-villa a Budapesti Történeti Múzeum honlapján
• A Népszabadság c. lap híre a Hercules-villa bezárásáról
• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 549–550. o. ISBN 963-05-6410-6  

• Németh Margit: Az aquincumi Hercules villa és a katonaváros emlékei. (hely nélkül): BTM – Archeolingua Alapítvány. 2006.