Herbert Baker
| Sir Herbert Baker | |
 | |
| Született | 1862. június 9. Cobham, Kent |
| Elhunyt | 1946. február 4. Cobham |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | angol |
| Házastársa | Florence Edmeades |
| Gyermekei | Ann Henry Allaire Alfred |
| Szülei | Thomas Henry Baker Frances Baker |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Tonbridge School |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Westminsteri apátság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sir Herbert Baker témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sir Herbert Baker (Cobham, Kent, 1862. június 9. – Cobham, 1946. február 4.) angol építész, számos háborús emlékmű tervezője.
Magánélete
[szerkesztés]1862. június 9-én született Thomas Henry Baker és Frances Baker fiaként. Tizenegy testvére volt. A Tonbridge Schoolban tanult, majd a nagybátyjánál, Arthur Bakernél volt fizető segéd. Járt órákra a Királyi Akadémia építészeti társaságához. Egy ideig Sir George Gilbert Scott, a viktoriánus gótika kiemelkedő alkotójától tanult.[1][2] 1904. június 21-én feleségül vette Florence Edmeades-t, és a frigyből négy gyerek született: Ann, Henry, Allaire és Alfred.[2]
Pályafutása
[szerkesztés]Tanoncévei befejezése után, 1882-ben Ernest George és Harold Peto építészirodájában helyezkedett el. Az akadémia Burlington House-i intézményében szerzett építészvégzettséget, és megkapta az Aspitel-díjat. Ezután az európai kontinensen tanult tovább.[1] 1890-ben megnyitotta saját irodáját Gravesendben.[3] Két év múlva Dél-Afrikába utazott, hogy segédkezzen egyik bátyjának egy gyümölcsöst vásárolni.[1]
A következő húsz évet ott töltötte, és számos közintézményt, vallási célú épületet és magánházat tervezett. Első épületét 1983-ban tervezte James Rose-Innes igazságügy-miniszternek, majd megismerkedett Cecil Rhodes-zal, aki megbízta a háza, a Groote Schuur átépítésével. Két év múlva közös céget alapított Francis Masey angol építésszel. Irodájuk építette a fokvárosi Szent György-katedrálist. Baker később megtervezte a városi klubot és Rudyard Kipling nyári otthonát.[1] A második búr háború befejezése után Johannesburgba költözött, és az újjáépítésen dolgozott.[3][4]
1912-ben csatlakozott Edwin Lutyenshez Indiában, ahol a Delhibe tervezett új kormányzati épületeken kezdett dolgozni. Rövidesen megromlott a kapcsolata Luytensszel, amikor kiderült, hogy tervezett épületei rontják a rálátást a társa által épített alkirályi palotára és a törvényhozásra. Luytens később, a waterlooi csatára utalva saját Bakerloo-jának nevezte az esetet.[3]
Ezt követően Herbert Baker számos temetőt, emlékhelyet tervezett a nemzetközösségi hadisírokat gondozó bizottságnak (Imperial War Graves Commission) Belgiumban és Franciaországban.[3] Dolgozott Kenyában is.[2] Miután visszaköltözött Londonba, a Barton Streeten nyitott irodát abban az épületben, amelynek a felső szintjén Thomas Edward Lawrence lakott. 1926-ban lovaggá ütötték.[2]
Több épületet emelt az Egyesült Királyságban, közülük néhány vegyes fogadtatást kapott, így a londoni India-ház és Dél-Afrika-ház. Ő tervezte Millicent Fawcett emlékművét. A Bank of England átépítése tönkretette reputációját, mivel túl sok korábbi elemét semmisítette meg a John Soane által tervezett épületnek. Hamvait a Westminsteri apátságban helyezték örök nyugalomra, és az esperes a Nemzetközösség építészeként emlékezett rá..[3]
Híresebb munkái
[szerkesztés]- Courcelette-i katonai temető
- Ovillers katonai temető
- Tyne Cot katonai temető
- Bank of England
- Neuve-chapelle-i indiai emlékmű
- Szent György-katedrális, Fokváros
- Pretóriai vasútállomás
- Loos katonai temető
- A Kimberley ostromában elesettek emlékműve
Baker alkotásai
[szerkesztés]-
Kormányzati intézmény, delhi -
-
-
Dél-Afrika-ház -
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Cape Town History
- ↑ a b c d Wesminster
- ↑ a b c d e National Trust
- ↑ Stuart J. Handley
Források
[szerkesztés]- ↑ National Trust: Dick Sullivan. Herbert Baker: a Great British Architect. National Trust. Hozzáférés ideje: 2022. január 15.
- ↑ Stuart J. Handley: Stuart J. Handley. Herbert Baker’s Houses in South Africa. Victorian Web. Hozzáférés ideje: 2022. január 1.
- ↑ Wesminster: Sir Herbert Baker. Wesminster Abbey. Hozzáférés ideje: 2022. január 1.
- ↑ Cape Town History: Sir Herbert Baker [archivált változat]. Cape Town History. Hozzáférés ideje: 2022. január 1. [archiválás ideje: 2021. december 31.]
