Hagymazöld tukán

Hagymazöld tukán
	A természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes);
Alrend:	Pici;
Alrendág:	Ramphastides;
Család:	Tukánfélék (Ramphastidae);
Nem:	Aulacorhynchus; Gould, 1835
Faj:	A. prasinus; (Gould, 1833)
Szinonimák
	Pteroglossus prasinus Gould, 1833;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hagymazöld tukán témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hagymazöld tukán témájú médiaállományokat és Hagymazöld tukán témájú kategóriát.

A hagymazöld tukán (Aulacorhynchus prasinus) a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Belize, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Peru és Venezuela nedves erdőiben honos.

Alfajai

Aulacorhynchus prasinus prasinus (Gould, 1833)
Aulacorhynchus prasinus virescens (Ridgway, 1912)
Aulacorhynchus prasinus volcanius (Dickey & van Rossem, 1930)
Aulacorhynchus prasinus warneri (Winker, 2000)

2001-ben, alaktani kutatások után a hagymazöld tukán fajkomplexumnak - olyan fogalom, melyet azokra a fajokra használják, amelyek külső vizsgálat alapján nem különböztethetők meg egymástól, azonban nem képesek szaporodni egymással, és a genetikai összehasonlításuk szerint külön fajoknak tekintendők - bizonyult; emiatt 7 különböző fajra osztották fel.^[1] Ezt az ezred elei elképzelést a genetikai vizsgálatok is megerősítették; legalábbis részben. Az A. griseigularis-t kivonták az A. albivitta-ból, azonban a genetikavizsgálatok után újból egy fajnak tekintik.^[2]^[3]

Megjelenése

Testhossza 30–35 centiméter, testtömege 180 gramm. A nemek hasonlóak, bár a tojó valamivel kisebb. A tollazata zöld, mint az Aulacorhynchus nembe tartozó többi fajnak is.

Életmódja

A nedves erdők felső lombozatát kedveli. Általában 5–10 fős csapatokban lehet látni. Repülése közvetlen és gyors. Elsősorban gyümölcsökkel táplálkozik, eszik rovarokat, gyíkokat, madár tojásokat, valamint kis ragadozókat is.

Szaporodása

Fészke egy béleletlen faodúból áll, fészekalja 3–4 fehér tojás. A tojásokon mindkét szülő kotlik 14-15 napig.

Jegyzetek

↑ Navarro, A., Peterson, A., López-Medrano, E., and Benítez-Díaz, H. (2001). Species limits in Mesoamerican Aulocorhynchus Toucanets. The Wilson Bull. 113(4): 363-372
↑ Bonaccorso, E., Guayasamin, J. M., Peterson, A. T., and Navarro-Sigüenza, A. G. (2011). Molecular phylogeny and systematics of Neotropical toucanets in the genus Aulacorhynchus (Aves, Ramphastidae). Zoologica Scripta, 40. doi:10.1111/j.1463-6409.2011.00475.x
↑ Puebla-Olivares, F., E. Bonaccorso, A. E. de los Monteros, K. E. Omland, J. E. Llorente-Bousquets, A. T. Peterson, and A.G. Navarro-Siguenza. (2008). Speciation in the Emerald Toucanet (Aulacorhynchus prasinus) complex. The Auk. 125(1): 39-50.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. július 17.)

További információk

Képek az interneten a fajról
Internet Bird Collection - videók a fajról. (Hozzáférés: 2010. július 17.)
A hagymazöld tukán hangja

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Navarro2001-1] Navarro, A., Peterson, A., López-Medrano, E., and Benítez-Díaz, H. (2001). Species limits in Mesoamerican Aulocorhynchus Toucanets. The Wilson Bull. 113(4): 363-372

[Bonaccorso2011-2] Bonaccorso, E., Guayasamin, J. M., Peterson, A. T., and Navarro-Sigüenza, A. G. (2011). Molecular phylogeny and systematics of Neotropical toucanets in the genus Aulacorhynchus (Aves, Ramphastidae). Zoologica Scripta, 40. doi:10.1111/j.1463-6409.2011.00475.x

[PueblaOlivares2008-3] Puebla-Olivares, F., E. Bonaccorso, A. E. de los Monteros, K. E. Omland, J. E. Llorente-Bousquets, A. T. Peterson, and A.G. Navarro-Siguenza. (2008). Speciation in the Emerald Toucanet (Aulacorhynchus prasinus) complex. The Auk. 125(1): 39-50.

[1]