Habsburg Cecília Renáta lengyel királyné
Habsburg Cecília Renáta | |
Cäcilia Renata von Österreich | |
Cecília Renáta Habsburg főhercegnő, lengyel királyné | |
Lengyel Királyság királynéja | |
Cecylia Renata Habsburżanka | |
Uralkodási ideje | |
1637. szeptember 13. – 1644. március 24. | |
Elődje | Habsburg Konstancia |
Utódja | Gonzaga Lujza Mária |
Litvánia nagyhercegnéje | |
Uralkodási ideje | |
1637. szeptember 13. – 1644. március 24. | |
Elődje | Habsburg Konstancia |
Utódja | Gonzaga Lujza Mária |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Habsburg-ház |
Született | 1611. július 16. Graz |
Elhunyt | 1644. március 24. (32 évesen) Vilnius |
Nyughelye | krakkói Wawel |
Édesapja | Ferdinánd Belső-Ausztria főhercege (1578–1637) |
Édesanyja | Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | IV. Ulászló lengyel király |
Gyermekei | 1. Zsigmond Kázmér (1640 – 1647) 2. Mária Anna Izabella (1642 – 1642) 3. N. (*/† 1644. március 24.) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg Cecília Renáta témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Habsburg Cecília Renáta főhercegnő (németül Cäcilia Renata von Österreich, lengyelül Cecylia Renata Habsburżanka), (Graz, 1611. július 16. – Vilnius, Litvánia, 1644. március 24.) osztrák főhercegnő, a Habsburg-ház osztrák ágának tagja, házassága révén 1637 és 1644 között Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéje.
Élete
[szerkesztés]Cecília Renáta 1611. július 16-án született Grazban. Édesapja a későbbi II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király, akkor Belső-Ausztria főhercege (1578–1637), édesanyja Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616), V. Vilmos bajor herceg leánya, apai dédapja I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király (1503–1564).
1624-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem megkérte az akkor tizenhárom éves főhercegnő kezét, és ezzel együtt katonai szövetséget ajánlott a Habsburgoknak, a bigottan katolikus II. Ferdinánd császár azonban habozás nélkül elutasította az ajánlatot. Cecília Renáta kezét végül IV. Ulászló lengyel király nyerte el, mivel a Habsburg-politika számára fontosabb volt Lengyelország megtartása a szövetségi rendszerben, mint egy bizonytalan kapcsolat Erdéllyel.[1] Az esküvőre 1637. szeptember 13-án Krakkóban került sor a lengyel királlyal, akinek az édesanyja, az 1598-ban gyermekágyi lázban elhunyt Habsburg Anna főhercegnő (1573–1598) mellesleg Cecília Renáta apai nagynénje volt, ezáltal Cecília és Ulászló elsőfokú unokatestvérek voltak.
Halála
[szerkesztés]Cecília Renáta királyné 1644. március 24-én hozta világra harmadik gyermekét, a csecsemő azonban halva született, anyja pedig a nehéz szülésbe belehalt. A krakkói Wawel katedrális altemplomában temették el. Férje két évvel később, 1646-ban másodszor is megnősült.
Gyermekei
[szerkesztés]IV. Ulászló lengyel király és Cecília Renáta házasságából három gyermek született, azonban egyikük sem érte el a felnőttkort:
- Zsigmond Kázmér (1640. április 1. – 1647. augusztus 9.)
- Mária Anna Izabella (1642. január 8. – 1642. február 7.)
- gyermek (*/† 1644. március 24.)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Előző Habsburg Konstancia |
Lengyelország királynéja 1637 – 1644 |
Következő Gonzaga Lujza Mária |
Előző Habsburg Konstancia |
Litvánia nagyhercegnéje 1637 – 1644 |
Következő Gonzaga Lujza Mária |