Ugrás a tartalomhoz

Greensleeves

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Greensleeves
Lady Greensleeves ábrázolása Dante Gabriel Rossetti festményén
Lady Greensleeves ábrázolása Dante Gabriel Rossetti festményén

A Greensleeves egy közismert angol dal, ami már a 16. század végén és a 17. század elején keletkezett forrásokban is előfordul. A cím jelentése „zöld ruhaujjak”, egy ilyen öltözéket viselő hölgyre utal.

A legenda szerint VIII. Henrik angol király írta a dalt leendő feleségének, Boleyn Annának, aki nem hagyta magát elcsábítani, amíg a király feleségül nem veszi. A dalban, úgy tűnik, erről a visszautasításról van szó. Valójában azonban Henrik nem lehetett a dal szerzője, mert olyan olasz kompozíciós stíluson alapul, ami csak Henrik halála után ért el az országba.[1]

A dal témájáról készültek festmények, és William Shakespeare is említi az 1602 körül keletkezett Windsori víg nőkben, ami arra utal, a dal már ekkor közismert volt.

A dallam még a notáció használata előtt keletkezett, így biztosan nem pontos a mai változat.

Kottája

[szerkesztés]

\relative c'' {
	\language "deutsch"
	\tempo 4 = 60
	\time 6/8
	\key f \major
	\partial 8 g8 b4 c8 d8. e16 d8 c4 a8 f8. g16 a8 b4 g8 g8. fis16 g8 a4 fis8 d4 g8 \break
	b4 c8 d8. e16 d8 c4 a8 f8. g16 a8 b8. a16 g8 fis8. e16 fis8 g2. \bar "||" \break
	f'4. f8. e16 d8 c4 a8 f8. g16 a8 b4 g8 g8. fis16 g8 a4 fis8 d4. \break
	f'4. f8. e16 d8 c4 a8 f8. g16 a8 b8. a16 g8 fis8. e16 fis8 g2. \bar "|."
}

Szövege

[szerkesztés]

Greensleeves

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

A szöveg egy lehetséges értelmezése, hogy a címszereplő nő könnyű erkölcsű, esetleg prostituált volt.[2] Ebben az időben a zöld színnek szexuális célzata volt, főleg a „zöld ruha” kifejezésnek, ami arra utalt, hogy ha egy nő a fűben szeretkezett, meglátszottak a ruháján a fűfoltok.[3] Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a hölgyet ruhája miatt könnyű erkölcsűnek nézték, de valójában nem volt az, amit az is alátámaszt, hogy elutasítja a dal énekesének közeledését.[3]

Nevill Coghill a Canterburyi mesék fordításában megjegyzi, hogy Chaucer korában a zöld annak a jele volt, hogy valaki könnyedén veszi a szerelmet.[4]

A Greensleevest előszeretettel dolgozzák fel ír előadók, ugyanis Írországban él a szájhagyomány, miszerint a dal – de legalábbis a ma is ismert szövege – a tizenhatodik század második felében keletkezett Mayo megyében. (Az első versszak szinte szó szerinti fordítása egy gael balladának.) Ez a magyarázat jobban fedi a szöveg tartalmát, valamint megválaszolja a hárfa említését és a zöld szín kihangsúlyozását, hiszen az elnyomás alatt élő írek – főleg a főúri réteg – régóta használják a zöld ruházatot, mint a nemzeti identitás jelképét. Eszerint megeshet, hogy a hovatartozását jelzendő zöld ruhásnak nevezett hölgy egyszerűen csak hazaszeretetből mondott nemet az udvarlójának, aki elvitte magával a dalt – ami nem csak olasz stílusú kompozíció lehet, hanem közismert ír dallam torzítása is – az anyaországba.[5]

A zene feldolgozásai

[szerkesztés]

A Greensleeves zenéjét több előadó is feldolgozta:

Szövegváltozatok

[szerkesztés]

A dal magyar szövege

[szerkesztés]
Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Greensleeves témában.

Ha súg, ha búg a kósza szél a szívek húrja mond mesét:
Hogy élt egy délceg hős király, ki csókkal várta kedvesét.


Greensleeves, te árva nő, Greensleeves, te drágakő.
Greensleeves, a váram szépe, zöld arany éke Greensleeves.

A hárfahúron nóta kél, ott szárnyal édes hangodon,
Ki hallja ébren álmot lát, és mért tűnődne rangodon?

Greensleeves, te árva nő, Greensleeves, te drágakő.
Greensleeves, a váram szépe, zöld arany éke Greensleeves.

De minden álom véget ér, és fáj a kínos ébredés.
A várban vár a bús magány, s az édes óra szenvedés.

Greensleeves, te árva nő, Greensleeves, te drágakő.
Greensleeves, a váram szépe, zöld arany éke Greensleeves.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alison Weir: Henry VIII: The King and His Court, page 131, Ballantine Books, 2002, ISBN 0-345-43708-X
  2. Brown, Meg Lota & Kari Boyd McBride. Women's Roles in the Renaissance, page 101, Greenwood Press, 2005, ISBN 0-313-32210-4
  3. a b Vance Randolph "Unprintable" Ozark Folksongs and Folklore, Volume I, Folksongs and Music, page 47, University of Arkansas Press, 1992, ISBN 1-55728-231-5
  4. Chaucer, Geoffrey. The Canterbury Tales, trans. Nevill Coghill (középangol nyelven), The Penguin Classics Library Complete Collection (2003. február 4.). ISBN 0-140-42438-5 
  5. 2003, Galway, a kocsma nevére már nem emlékszem, de tanáremberrel beszéltem róla
  6. http://www.encyclopedia.com/doc/1O76-dargason.html
  7. Archivált másolat. [2010. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 2.)