Ugrás a tartalomhoz

Govert Flinck

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Govert Flinck
Önarcképe (1640)
Önarcképe (1640)
SzületettGovert Teuniszoon Flinck
1615. január 25.[1][2][3][4][5]
Kleve
Elhunyt1660. február 2. (45 évesen)[1][2][3][4][5]
Amszterdam[6]
ÁllampolgárságaEgyesült Tartományok
GyermekeiNicolaes Anthoni Flinck
Foglalkozása
  • festőművész
  • képzőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Govert Flinck témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Govaert Flinck /névváltozat: Goevert/ (Kleve, 1615. január 25.Amszterdam, 1660. február 2.) holland festő, történelmi, portré-, csoport- és tájképeket festett a holland aranykorban. Ismert önarcképét 1640 körül festette.

Életpályája

[szerkesztés]

1629-ben kezdett rajzolást és festést tanulni Lambert Jacobsznál Leeuwardenben. 1632 körül költözött Amszterdamba, ahol Rembrandt műhelyében folytatta tanulmányait, annyira jól dolgozott, hogy megbízásokat kapott Hendrick van Uylenburgh műkereskedőtől. Kivált portréfestményeit kedvelték Amszterdam gazdag polgárai és a királyi udvar. Lefestette Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelmet és Maurice Nassau herceget, s még számos jeles személyiséget. 1652-ben elnyerte az amszterdami állampolgárságot. Számos feladatot kapott az új amszterdami városháza kifestésére.

Fő tevékenysége a portréfestés maradt, ezen belül kiváló csoportképeket is festett, például Amszterdam vezetőiről, a lövészekről, stb. Festett bibliai történeteket, köztük Izsák megáldja Jákobot (Rijks Múzeum, Amszterdam), Manoah áldozata (Budapest), Ábrahám eltaszítja Hágárt (több változatban is, Berlin, Budapest). Megjelenítette Krisztus születését angyalokkal, pásztorokkal (több változat, köztük Louvre), életképei közül nevezetes Az őrszoba (München).

Akárcsak régi mestere, Rembrandt, ő is folyton gazdagította műgyűjteményét.

Stílusa

[szerkesztés]

Pályájának korai éveiben erős volt a Rembrandt hatás, majd befolyásolta Anthony Van Dyck és Peter Paul Rubens, barokkos felszabadultság jellemezte alkotásait, de alkotói korszakának második felében egyre inkább Bartholomeus van der Helst hatása alá került, végül akadémikussá vált.

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. a b Govert Flinck
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)

Források

[szerkesztés]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Govert Flinck témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1935. Govaert Flinck lásd 330. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.